Európai Unió: túlélés vagy távlati tervezés – az állam változó szerepei (European Union – survival or long term planning?)

Az EU-ban, a mai állapotok szerint, csak „transzferunióról” beszélhetünk és nem egységes piacról. Az eurós pénzfolyamatok eltorzítva közvetítik a versenyképességet is: mind az árukban és vagyontárgyakban, mind – főleg – a pénzügyi eszközökben megtestesült munkákat/teljesítményeket rosszul árazzák. Egy ilyen keretben különösen könnyen alakul ki az, amit potyautas-problémának nevezünk, vagyis ahol tényleges vagy mérhető teljesítményleadás, vagy éppen fizetés nélkül lehet fogyasztani, és túl olcsón lehet szabad forrásokhoz jutni. Az eurózóna számos közvetítő mechanizmusában is tökéletlen. A sok, szuverénadósság-présbe került tagország között van kicsi, közepes és nagy is. Ez a tény, valamint az általános növekedési és munkapiaci problémák, egyértelműen „rendszerszintű zavarokat” jeleznek, amelyeket ebben a dolgozatban teljesítmény közvetítési-átviteli problémának hívunk, és ezért egy szokatlan, ám annál beszédesebb, elektromosenergia-átviteli rendszeranalógiával segítünk értelmezni. Megmutatjuk, hogy egy jó nagyvállalat miért jobb pénzügyi tervező, mint egy azonos méretű állam. _____ Why are ill-defined transfer mechanisms diverting valuable assets and resources to the wrong destination within the EU? Why do we witness ongoing pressure in the EU banking sector and in government finances? We offer an unusual answer to these questions: we apply an analogy from physics (from an electric generation and distribution network) to show the transmission inefficiency and waste, respectively, of the EU distribution mechanisms. We demonstrate that there are inherent flaws in both the measurement and in the distribution of assets and resources amongst the key EU markets: goods, money and factor markets. In addition, we find that when international equalizer mechanism is at work (cohesion funds allocated), many of these equity functions are at risk with respect to their reliable measurement. Especially are at risk the metered load factors, likewise the loss/waste factors. The map of desired outcomes does not match the real outcome, since EUtransfers in general are put to work with low efficiency.

Számítástechnikai hulladékok kezelési lehetőségei és gyakorlata Magyarországon (The possibilities and practice of computer waste management)

A szerzők cikkükben a számítástechnikai hulladékokkal foglalkoznak, számítástechnikai eszközök alatt a számítógép konfigurációk összetevőit értik, tehát számítógépeket (asztali, hordozható, terminál stb.), és perifériáit (monitor, nyomtató, cd-író stb.), valamint ezek alkatrészeit és kiegészítőit (chipek, mechanikus részek, festékkazetták stb.). A rendszeres használat környezeti hatásait csak abból a szempontból vizsgálták, hogy ennek során bizonyos alkatrészek, kellékek (kiemelten a nyomtatók festékkazettái) a gépnél nagyobb gyakorisággal cserélődnek, s válhatnak hulladékká. A fő fókusz a számítástechnikai eszközök élettartamának vége, s ebből a szempontból kulcsfogalom a használt személyi számítógép kategória. _____ In their article, the authors discuss the issue of computer waste; under the category of information technology devices they understand the components of computer configurations, that is computers (desktop, portable, terminal etc.) and their peripheries (monitor, printer, CD writer, etc), and also the components and supplements of these (chips, mechanical parts, toner cartridges, etc.). The environmental impact of regular use was examined only from one aspect: during regular use certain components and accessories (especially the toner cartridges of printers) are more often changed and become waste. The main focus is the end of the life time of computer devices, and from this point of view used personal computers are a key concept.