Néhány megjegyzés a kockázat, bizonytalanság, valószínűség kérdéséhez (Some remarks about uncertainty, risk and probability)

A címben említett három fogalom a közgazdasági elméletben központi szerepet foglal el. Ezek viszonya elsősorban a közgazdaságtudományi megismerés határait feszegeti. Mit tudunk a gazdasági döntésekről? Milyen információk alapján születnek a döntések? Lehet-e a gazdasági döntéseket „tudományos” alapra helyezni? A bizonytalanság kérdéséről az 1920-as években való megjelenése óta mindent elmondtak. Megvizsgálták a kérdést filozófiailag, matematikailag. Tárgyalták a kérdés számtalan elméleti és gyakorlati aspektusát. Akkor miért kell sokadszorra is foglalkozni a témával? A válasz igen egyszerű: azért, mert a kérdés minden szempontból ténylegesen alapvető, és mindenkor releváns. Úgy hírlik, hogy a római diadalmenetekben a győztes szekerén mindig volt egy rabszolga is, aki folyamatosan figyelmeztette a diadaltól megmámorosodott vezért, hogy ő is csak egy ember, ezt ne feledje el. A gazdasági döntéshozókat hasonló módon újra és újra figyelmeztetni kell arra, hogy a gazdasági döntések a bizonytalanság jegyében születnek. A gazdasági folyamatok megérthetőségének és kontrollálhatóságának van egy igen szoros korlátja. Ezt a korlátot a folyamatok inherens bizonytalansága adja. A gazdasági döntéshozók fülébe folyamatosan duruzsolni kell: ők is csak emberek, és ezért ismereteik igen korlátozottak. A „bátor” döntések során az eredmény bizonytalan, a tévedés azonban bizonyosra vehető. / === / In the article the author presents some remarks on the application of probability theory in financial decision making. From mathematical point of view the risk neutral measures used in finance are some version of separating hyperplanes used in optimization theory and in general equilibrium theory. Therefore they are just formally a probabilities. They interpretation as probabilities are misleading analogies leading to wrong decisions.

Tőkeallokáció nem likvid portfóliók esetén (Risk capital allocation in case of illiquid portfolios)

A kockázat jó mérése és elosztása elengedhetetlen a bankok, biztosítók, befektetési alapok és egyéb pénzügyi vállalkozások belső tőkeallokációjához vagy teljesítményértékeléséhez. A cikkben bemutatjuk, hogy a koherens kockázati mértékek axiómáit nem likvid portfóliók esetén is el lehet várni. Így mérve a kockázatot, ismertetünk a kockázatelosztásra vonatkozó két kooperatív játékelméleti cikket. Az első optimista, eszerint mindig létezik stabil, az alegységek minden koalíciója által elfogadható, általános módszer a kockázat (tőke) elosztására. A második cikk pesszimista, mert azt mondja ki, hogy ha a stabilitás mellett igazságosak is szeretnénk lenni, akkor egy lehetetlenségi tételbe ütközünk. / === / Measuring and allocating risk properly are crucial for performance evaluation and internal capital allocation of portfolios held by banks, insurance companies, investment funds and other entities subject to fi nancial risk. We argue that the axioms of coherent measures of risk are valid for illiquid portfolios as well. Then, we present the results of two papers on allocating risk measured by a coherent measure of risk. Assume a bank has some divisions. According to the fi rst paper there is always a stable allocation of risk capital, which is not blocked by any coalition of the divisions, that is there is a core compatible allocation rule (we present some examples for risk allocation rules). The second paper considers two more natural requirements, Equal Treatment Property and Strong Monotonicity. Equal Treatment Property makes sure that similar divisions are treated symmetrically, that is if two divisions make the same marginal risk contribution to all the coalition of divisions not containing them, then the rule should allocate them the very same risk capital. Strong Monotonicity requires that if the risk environment changes in such a way that the marginal contribution of a division is not decreasing, then its allocated risk capital should not decrease either. However, if risk is evaluated by any coherent measure of risk, then there is no risk allocation rule satisfying Core Compatibility, Equal Treatment Property and Strong Monotonicity, we encounter an impossibility result.

On the impossibility of fair risk allocation

Measuring and allocating risk properly are crucial for performance evaluation and internal capital allocation of portfolios held by banks, insurance companies, investment funds and other entities subject to financial risk. We show that by using coherent measures of risk it is impossible to allocate risk satisfying simultaneously the natural requirements of Core Compatibility, Equal Treatment Property and Strong Monotonicity. To obtain the result we characterize the Shapley value on the class of totally balanced games and also on the class of exact games.

The risk of adverse selection and its management in the process of venture capital investment (The experience of Hungarian investors)

Venture capitalists can be regarded as financers of young, high-risk enterprises, seeking investments with a high growth potential and offering professional support above and beyond their capital investment. The aim of this study is to analyse the occurrence of information asymmetry between venture capital investors and entrepreneurs, with special regard to the problem of adverse selection. In the course of my empirical research, I conducted in-depth interviews with 10 venture capital investors. The aim of the research was to elicit their opinions about the situation regarding information asymmetry, how they deal with problems arising from adverse selection, and what measures they take to manage these within the investment process. In the interviews we also touched upon how investors evaluate state intervention, and how much they believe company managers are influenced by state support.

Solvency risk minimizing guaranteed returns in life insurance

Return guarantee constitutes a key ingredient of classical life insurance premium calculation. In the current low interest rate environment insurers face increasingly strong financial incentives to reduce guaranteed returns embedded in life insurance contracts. However, return guarantee lowering efforts are restrained by associated demand effects, since a higher guaranteed return makes the net price of the insurance cover lower. This tradeoff between possibly higher future insurance obligations and the possibility of a larger demand for life insurance products can theoretically also be considered when determining optimal guaranteed returns. In this paper, optimality of return guarantee levels is analyzed from a solvency point of view. Availability and some other properties of optimal solutions for guaranteed returns are explored and compared in a simple model for two measures of solvency risk (company-level and contract-level VaR). The paper concludes that a solvency risk minimizing optimal guaranteed return may theoretically exist, although its practical availability can be impeded by economic and regulatory constraints.