Beszállítófejlesztés és lean beszállítófejlesztés = Supplier development and lean supplier development

A tanulmány általános áttekintést ad a beszállítófejlesztésről. A szakmában elterjedt fogalmak, a meghatározó koncepcionális keretek, az ajánlott szervezeti megoldások és az eredményes megvalósítást támogató és gátló tényezők számba vétele arra szolgál, hogy tág kontextusban értelmezhessük a lean beszállítófejlesztést. A lean beszállítófejlesztés intézményesített szervezeti rutinok halmazát jelenti – a japán autóipari nagyvállalatok gyakorlata alapján. Egyszerre van jelen az ad hoc problémamegoldás és a folyamatorientált, tág és stratégiai beszállítófejlesztés. A kulcsbeszállítók állnak a középpontban. A beszállítókkal való együttműködésben a bilaterális kapcsolatok (beszerző-beszállító) és a multilaterális kapcsolatok (beszerző és beszállítók csoportja) is fontos szereppel bírnak. A tevékenységek megvalósításában több tucat alkalmazott főállásban vesz részt. Ezek az alkalmazottak a beszerző vállalat termelési rendszerének, működési filozófiájának is szakértői. A globális nagyvállalatoknál – adott régióban is – több osztály, esetenként egymástól függetlenül is foglalkozik a beszállítók fejlesztésével. A sikeres megvalósítást és részvételt, elköteleződést támogatja, hogy az ösztönzési rutinok is formalizáltak és intézményesítettek (pl. hatalmi kérdések, elért haszon megosztása, partnerek felelőssége). _____ Our study reviews supplier development (SD) and lean supplier development literature. The first part gives an overview about general SD and related definitions, conceptual frameworks, organisational settings and supporting/impeding factors influencing the success of SD efforts. The second part of the study positions lean supplier development in this general SD context. Lean SD is built on sets of institutionalized organisational routines – based on daily practice of Japanese automotive companies. Lean SD contains of different SD approaches. It is pervaded by both ad hoc problem solving activities and process-focused, wide and strategic approaches at the same time. The efforts are focused on key suppliers. The SD is organised through bilateral (purchaser firm and supplier firm) and multilateral (purchaser firm and supplier firms) relations. At global automotive companies more dozens full time employees work on SD. These employees are expert of the production system and operating philosophy of the purchaser company. Global firms – even in a particular geographical area – have usually more departments responsible for SD. Eventually these departments work independently from each other. To achieve the expected performance improvement and real involvement and commitment it is critical to formalize and institutionalize routines influencing motivation as well (eg., power, gain sharing, responsibilities).

Végtelen sokszor ismételt kiszerződés (Infinitely repeated outsourcing)

A cikk a kormányzat és a vállalat közti végtelen sokszor ismételt kiszerződésekkel foglalkozik. Vizsgálati eszköztárát a nem teljes szerződések elméletéből kölcsönzi. A szakirodalmat felhasználva megmutatja, hogy létezik olyan fenyegetési stratégia, köznapi szóhasználattal az adott szabályok esetén mindkét fél számára saját érdekében betartandó stratégia, ahol mind a vállalat, mind a kormányzat beruházásának értéke a társadalmilag optimális nagyság. Bebizonyítja, hogy annál valószínűbb, hogy mind a kormányzat, mind a vállalat a társadalmilag optimális beruházási szintet valósítja meg, minél nagyobb annak az esélye, hogy az adott vállalat kapja meg a következő periódusban is az ismétlődő munkafeladatot. Felhívja a figyelmet a szabályozó felelősségére az újabb szerződés valószínűségének indirekt meghatározásában. ____ The paper analyses the in¯nitely repeated contracts between the government and a firm. Methods from the incomplete contract theory are used for this analysis. Based on the literature, it is shown that there exist a trigger strategy, when both the government and the firm deploy the socially optimal amount of investment. The paper proves that the greater the chance that an excellently accomplished firm receives a new contract the higher is the probability that both actors' investments are on the socially optimal level. The regulator has a great liability in establishing indirectly the chance of receiving a new contract opportunity.

Buyback and return policies for a book publishing firm = Egy könyvkiadó vállalat visszavásárlási stratégiája

A dolgozat célja egy vállalati gyakorlatból származó eset elemzése. Egy könyvkiadót tekintünk. A kiadó kapcsolatban van kis- és nagykereskedőkkel, valamint a fogyasztók egy csoportjával is vannak kapcsolatai. A könyvkiadók projekt rendszerben működnek. A kiadó azzal a problémával szembesül, hogy hogyan ossza el egy frissen kiadott és nyomtatott könyv példányszámait a kis- és nagykereskedők között, valamint mekkora példányszámot tároljon maga a fogyasztók közvetlen kielégítésére. A kiadóról feltételezzük, hogy visszavásárlási szerződése van a kereskedőkkel. A könyv iránti kereslet nem ismert, de becsülhető. A kis- és nagykereskedők maximalizálják a nyereségüket. = The aim of the paper is to analyze a practical real world problem. A publishing house is given. The publishing firm has contacts to a number of wholesaler / retailer enterprises and direct contact to customers to satisfy the market demand. The book publishers work in a project industry. The publisher faces with the problem how to allocate the stocks of a given, newly published book to the wholesaler and retailer, and to hold some copies to satisfy the customers direct from the publisher. The publisher has a buyback option. The distribution of the demand is unknown, but it can be estimated. The wholesaler / retailer maximize the profits. The problem can be modeled as a one-warehouse and N-retailer supply chain with not identical demand distribution. The model can be transformed in a game theory problem. It is assumed that the demand distribution follows a Poisson distribution.

Vállalati versenyképesség és innováció = Firm competitiveness and innovation

A tanulmány bemutatja a „Versenyben a világgal 2009” kutatás alapján a hazai vállatok legfontosabb innovációs jellemzőit, az innovációs tevékenységre ható tényezőket és a vállalati versenyképesség és innováció közötti kapcsolatot. Eredményeink szerint kevés cég vesz részt innovációs együttműködésekben, s elsősorban a nagyobbak. Az állam szerepében (szabályozás, törvények, adóztatás) látják a vállalatok az innováció legnagyobb gátját. A külföldi tulajdonú cégek nagyobb arányban vezetnek be új termékeket, szolgáltatásokat, mint hazai versenytársaik. Az állami innovációs támogatások segítették a kooperációban folyó kutatások létrejöttét, s hozzájárultak az új termékek, szolgáltatások kifejlesztéséhez. Kutatásaink szerint az innovatív cégek versenyképesebbek. _____ This paper analyses the determinants of innovation activities and the impact of innovation on competitiveness, based on Hungarian firm level data. We find that low proportion of the companies take part in R&D collaborations, mainly the large ones. The legislation, regulations and taxation policy of the Hungarian government hampers firms’ innovation activities above all others. Foreign owned subsidiaries have a higher innovation performance than the Hungarian counterparts’. Innovation subsidies stimulate companies to participate in R&D collaboration and contribute to the firms’ higher innovation performance. According to our research innovative firms are more competitive.

Az innováció hatása a vállalati teljesítményre és versenyképességre (The impact of innovation activities on firm's performance and competitiveness)

A tanulmány az innovációnak a vállalati teljesítményre és a versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja, valamint a magyarországi innováció gazdasági környezetének néhány elemét próbálja feltérképezni a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának 2009-es felmérése alapján. A termékinnováció fontos szerepet játszik a versenyképes vállalatok sikerében, azonban - elsősorban adatbázisunk keresztmetszeti jellege miatt - az eljárásinnovációról ezt nem tudjuk megállapítani. Ugyancsak nem találtunk szignifikáns kapcsolatot az innováció és a termelékenység között. Az innovatív vállalatok nagyobb valószínűséggel vesznek részt a külkereskedelemben, nagyobb arányban vannak külföldi tulajdonban, s az innovációs folyamat során leginkább saját tudásbázisukra támaszkodnak. Az innováció egyik fő hátráltató tényezőjének tartják az állam szerepét, gyakran néznek szembe finanszírozási problémákkal és a piaci szereplők új termékek iránti igénytelenségével. _____ The paper deals with the impact of innovation on performance and competitiveness based on firm-level data. The research is based on a survey conducted by the Competitiveness Research Centre at Budapest Corvinus University. According to the econometric analysis, the firms that are more innovative are export oriented and foreign owned. Product innovation has an eminent role in competitiveness, but no significant relationship was found between innovation and productivity. As for sources of innovation, internal ones are more important than universities, customers or open sources. Firms themselves perceive legislation and taxation as highly important factors that hamper their innovation activity.