Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat (Parametric pension reforms and life-cycle labour supply)

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása pusztán a demográfiai folyamatok következtében is jelentős terhet ró majd a költségvetésére, amin a különböző parametrikus és paradigmatikus nyugdíjreformok enyhíthetnek. A reformok azonban hosszú távon olyan viselkedési, munkakínálati reakciókat válthatnak ki, amelyek alapvetően változtatják meg a költségvetési hatásokat. Az 1999 és 2009 között Magyarországon megfigyelhető átlagos munka- és nyugdíjkorprofilok bemutatása után arra tettünk kísérletet, hogy mikroökonómiai alapon határozzuk meg néhány alapvető parametrikus nyugdíjreformnak a férfiak életciklus-munkakínálatára gyakorolt hatását. A modell paramétereit a magyar gazdaság 1999 és 2009 közötti jellemzőinek megfelelően kalibráltuk. Eredményeink szerint a helyettesítési ráta csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás árindexálásra cserélése összességében számottevően növeli az egyes képzettségi csoportok munkakínálatát, s a fiatalabb korosztályok javára csoportosítja át az életciklus-munkakínálatot, míg a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett évek számának megváltoztatása nem hoz jelentős aggregált hatást, és nem jár a munkakínálat korcsoportok közötti átcsoportosításával. ____ Financing the social-security pension system will weigh heavily on the government budget in developed countries, merely through the projected demographic processes. The burden could be eased by various parametric and paradigmatic pension reforms, but in the long run such reforms may trigger behavioural, labour-supply responses, which may alter the budgetary effects fundamentally. Having described the average work and pension profiles in Hungary between 1999 and 2009, the authors use a microeconomic approach in an attempt to assess the effect of certain parametric pension reforms on the life-cycle labour supply of males. The parameters for the model were calibrated for the characteristics of the Hungarian economy. The results show that decreasing the replacement rate, increasing the retirement age and replacing Swiss indexation of pensions by price indexation cause a considerable increase in the labour supply of all education-level groups, whereas changing the number of years considered in computing pensions does not have a significant aggregate effect. While introducing price indexation increases the labour supply of all cohorts by the same amount, the other reforms reallocate the life-cycle labour supply, mainly towards younger age-groups.

Cost of illness in benign prostatic hyperplasia: A review

The paper provides a systematic review on the cost-of-illness studies in an age-associated condition with high prevalence, benign prostatic hyperplasia (BPH), published in Medline between 2005 and 2015. Overall 11 studies were included, which were conducted in 8 countries. In the US, the annual direct medical costs per patient ranged from $255 to $5,729, while in Europe from €253 to €1,251. In 2008, in the UK total annual direct medical costs of BPH were £180.8 million at national level. In the US, overall costs of BPH management in the private sector were estimated at $3.9 billion annually, of which $500 million was attributable to productivity loss (year 1999). Due to demographic factors and possible surgical innovations in the field of urology, the costs of BPH are likely to increase in the future. Over the next decade the age of retirement is projected to rise, consequently, the indirect costs related to aging-associated conditions such as BPH are expected to soar. To promote the transparent and cost-effective management of BPH, development of rational clinical guidelines would be essential that may lead to significant improvement in quality of care as well as reduction in healthcare expenditure.