A gazdasági teljesítmények vállalkozási mérettől függő jellemzői Magyarországon = Changing ownership and business structures in the Hungarian economy

A mögöttünk hagyott két évtizedben – tetszik, vagy sem – a magyar gazdaság 1992. évi mélypontról történő kilábalásában, majd új növekedési pályára állásában meghatározó szerepe volt a hazai forrásokat kiegészítő külföldi befektetéseknek. Ennek természetesen ára volt: a tevékenységi struktúra (termékszerkezet) módosulása, a tulajdonosi összetétel radikális átalakulása, a külgazdasági kapcsolatok irányultságának változása, a lakosság önfoglalkoztatási célú vállalkozásainak szaporodása, a gazdaságfejlesztés irányának és ütemének cikk-cakkos mozgása, az állami szerepkör fokozatos leépülése. Írásunk célja annak áttekintése, hogy a nemzetközi tőkeáramlás tendenciáinak módosulását követően – a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések jelentős csökkenéséből fakadóan – a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú szereplők (kiemelten a hazai közép- és kisvállalkozások) milyen mértékben lehetnek alkalmasak a kieső teljesítmények pótlására, illetve a gazdasági válság lecsengését követően milyen ütemű növekedést képesek biztosítani a magyar gazdaság számára. A válaszok nagy valószínűséggel az Új Széchenyi Terv szempontjából sem közömbösek. Az írást a szerkesztőség vitairatnak szánja és szívesen ad teret a témával kapcsolatos vélemények kifejtésének. / === / The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered the new market. As a result the economy was stabilized and was put on a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened enough to take this role.

Formalization of the informal venture capital market - Business angel networks and syndicates

Business angels are natural persons who provide equity financing for young enterprises and gain ownership in them. They are usually anonym investors and they operate in the background of the companies. Their important feature is that over the funding of the enterprises based on their business experiences they can contribute to the success of the companies with their special expertise and with strategic support. As a result of the asymmetric information between the angels and the companies their matching is difficult (Becsky-Nagy – Fazekas 2015), and the fact, that angel investors prefer anonymity makes it harder for entrepreneurs to obtain informal venture capital. The primary aim of the different type of business angel organizations and networks is to alleviate this matching process with intermediation between the two parties. The role of these organizations is increasing in the informal venture capital market compared to the individually operating angels. The recognition of their economic importance led many governments to support them. There were also public initiations that aimed the establishment of these intermediary organizations that led to the institutionalization of business angels. This study via the characterization of business angels focuses on the progress of these informational intermediaries and their ways of development with regards to the international trends and the current situation of Hungarian business angels and angel networks.

Gazdasági kórkép alulnézetből I. rész (Syndrome of Hungarian Economy from Bottom-view – I. part)

A rendszerváltás utáni időszak gazdasági teljesítményei a beteljesült remények és a megvalósulatlan várakozások egymást követő hullámzásait takarják. A mögöttünk hagyott két évtized első felét a gazdasági szerkezetváltás, a piaci kapcsolatok módosulása, valamint új – többségében külföldi – befektetői csoportok megjelenése jellemezte, amelyek együttes hozadéka volt a gazdaság stabilizálódása, majd az új növekedési pályára állás. Az ezredfordulót követő évtized első felére azonban a külföldi befektetésekre alapozott gazdaságfejlesztési stratégia erejét vesztette, s a helyettesítésre szánt hazai kkv-szektor – a kiemelt támogatások és a kedvezmények ellenére – nem tudott a növekedés motorjává válni. Szerzőnk – a BCE tudományos kutatója és az APEH korábbi elnöke – a versenyszektor 2000–2008. évi pénzügyi beszámolói alapján a hazai vállalkozások demográfiai, teljesítményi és eredményességi jellemzőit vizsgálja, s két részből álló tanulmányában arra keresi a választ, hogy a várakozásoktól elmaradó működési eredményekben milyen szerepe lehet a gazdaságfejlesztési stratégia hiányának, a vállalkozási teljesítmények elégtelenségének, a tőkehiánynak, illetve a pénzügyi rendszer torzulásainak. Szerkesztőségünk a tanulmányt olyan vitaindítónak tekinti, ami széles érdeklődésre tarthat számot, s szívesen vállalkozunk arra, hogy közreadunk minden jobbító szándékú gondolatot. _______ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. The two-part study seeks the reason for the disappointing operation results. What role take in this phenomena the absence of economic strategy, the deficiency of business performance, the lack of capital and the financial distortions of the system. Our editorial intend this study as a debate for the public, and we would publish the ideas which improves this relevant topic.

Gazdasági kórkép alulnézetből 2. rész (Syndrome of Hungarian Economy from Bottom-view - part 2.)

A magyar gazdaság új növekedési pályára állása a kilencvenes évek végére tehető, s ebben meghatározó szerepe volt a pótlólagos erőforrásként szolgáló külföldi működőtőke-befektetéseknek. A nemzetközi tőkeáramlás ezredfordulót követő módosulása (csökkenő volumen, változó irányultság) kedvezőtlenül érintette a hazai gazdaságot, aminek egyik következménye a beruházások csökkenése és a növekedési ütem lassulása, másik következménye viszont – a jövedelemkiáramlást semlegesítő hatás elmaradása miatt – a fizetési mérleg romlása. Ebben a helyzetben halaszthatatlanná vált az államháztartási egyensúlyromlás megállítása, illetve a gazdasági fejlődés új alapokra helyezése. A szerző elemzésében – a hazai versenyszektor eredményességi és vagyoni jellemzőinek értékelésével – azt szeretné jelezni, hogy az egyensúlytalansági állapot megszüntetése nem szorítkozhat az államháztartási rendszerre, vagyis az ország helyzetének stabilizálása, majd új növekedési pályára állás nem képzelhető el a gazdaság átfogó modernizációja nélkül. Vizsgálata a ténylegesen működő (343 ezer) hazai társas vállalkozás 2000–2008. évi pénzügyi beszámolóinak adataira épül. Álláspontja szerint a mintavétel nagysága ellensúlyozza az esetleges torzító hatásokat (lásd: helyenként előforduló kreatív beszámolók), így a vállalkozások mennyiségi gyarapodása, méret szerinti megoszlása, a gazdasági tevékenység jellege, a teljesítmények és eredmények alakulása, a vállalkozói vagyon módosulása megbízhatóan értékelhető, illetve a tapasztalatok alapján a korrekciós intézkedések igénye és azok tartalma is jól körvonalazható. Tanulmányát így ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek, a versenyszektor szereplőinek, de leginkább a gazdaságpolitika formálóinak. _________ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SsME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APpEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. In the author’s analysis – with assessment of the domestic business sector and financial performance characteristicst - he would like to point out that the imbalance can not be confined to the elimination of state government system, that is, the country’s situation to stabilize, and then post a new growth path is not conceivable without the modernization of the economy overall. In his view, the sample size outweighed the possible distortionary effects (see occurring in places of creative accounts), so the growth of business volume, size distribution, the nature of economic activity, the evolution of performance and results, a reliable assessment of changes in the business of property and the experience on the basis of the need for corrective action, and its contents are also well delineated. Sstudy it is recommended for those interested in the topic, the business sector actors, but most of the economic policy makers.

A Public-Private Partnership Magyarországon– egy félreértés volt? (Public-Private Partnerships in Hungary – was it a mistake?)

Az elemzés a PPP (Public-Private Partnership) magyarországi felfutásának és visszaesésének izgalmas éveit tárja fel, amelynek alapján megállapítható, hogy a magyar gyakorlatban körvonalazódó PPP nem az a PPP, amely a nemzetközi tapasztalatok alapján a közfeladatok megvalósításának közgazdaságilag megalapozott eszköze lehetne. A szerző úgy gondolja, hogy nem a PPP-módszer elvetése a megfelelő válasz a létező hibákra, hanem alkalmazásának módján kell javítani, a fokozatosan halmozódó tapasztalatok értő felhasználásával. ______ Public-Private Partnership (PPP) has quickly become a well-known phenomenon in Hungary. Despite its proliferation in various areas of activities, and the fact that most of these projects are still running, interest for starting new PPP projects has ceased, and even the cancellation of the project has become an issue. My research objective was to understand better how the concept of PPP has been interpreted by the wider public, through the assessment of the projects appearance in the main economic newspapers. The analysis shows that what has been implemented as PPP projects in Hungary are conceptually different from what PPP as an economically justified concept substantiates. PPP seems to be a phenomenon grossly misunderstood in Hungary.

Market reform and fiscal laxity in Communist and post-Communist Hungary: A path-dependent approach

Purpose – The purpose of this paper is to present a conceptual framework in order to analyse and understand the twin developments of successful microeconomic reform on the one hand and failed macroeconomic stabilisation attempts on the other hand in Hungary. The case study also attempts to explore the reasons why Hungarian policymakers were willing to initiate reforms in the micro sphere, but were reluctant to initiate major changes in public finances both before and after the regime change of 1989/1990. Design/methodology/approach – The paper applies a path-dependent approach by carefully analysing Hungary's Communist and post-Communist economic development. The study restricts itself to a positive analysis but normative statements can also be drawn accordingly. Findings – The study demonstrates that the recent deteriorating economic performance of Hungary is not a recent phenomenon. By providing a path-dependent explanation, it argues that both Communist and post-Communist governments used the general budget as a buffer to compensate the losers of economic reforms, especially microeconomic restructuring. The gradualist success of the country – which dates back to at least 1968 – in the field of liberalisation, marketisation and privatisation was accompanied by a constant overspending in the general government. Practical implications – Hungary has been one of the worst-hit countries of the 2008/2009 financial crisis, not just in Central and Eastern Europe but in the whole world. The capacity and opportunity for strengthening international investors' confidence is, however, not without doubts. The current deterioration is deeply rooted in failed past macroeconomic management. The dissolution of fiscal laxity and state paternalism in a broader context requires, therefore, an all-encompassing reform of the general government, which may trigger serious challenges to the political regime as well. Originality/value – The study aims to show that a relatively high ratio of redistribution, a high and persistent public deficit and an accelerated indebtedness are not recent phenomena in Hungary. In fact, these trends characterised the country well before the transformation of 1989/1990, and have continued in the post-socialist years, too. To explain such a phenomenon, the study argues that in the last couple of decades the hardening of the budget constraint of firms have come at the cost of maintaining the soft budget constraint of the state.