Zoocoenological state of microhabitats and its seasonal dynamics in an aquatic macroinvertebrate assembly (Hydrobiological case studies on lake Balaton, No. 1.)

In the years 2002, 2003 and 2004 we collected samples of macroinvertebrates on a total of 36 occasions in Badacsony bay, in areas of open water (in the years 2003 and 2004 reed-grassy) as well as populated by reed (Phragmites australis) and cattail (Typha angustifolia). Samples were taken using a stiff hand net. The sampling site includes three microhabitats differentiated only by the aquatic plants inhabiting these areas. Our data was gathered from processing 208 individual samples. The quantity of macroinvertebrates is represented by biovolume value based on volume estimates. We can identify taxa in abundant numbers found in all water types and ooze; as well as groups associated with individual microhabitats with various aquatic plants. We can observe a notable difference between the years in the volume of invertebrate macrofauna caused by the drop of water level, and the multiplication of submerged macrophytes. There are smaller differences between the samples taken in reeds and cattail stands. In the second half of 2003 – which was a year of drought – the Najas marina appeared in open waters and allowed to support larger quantities of macroinvertebrates. In 2004 with higher water levels, the Potamogeton perfoliatus occurring in the same area has had an even more significant effect. This type of reed-grass may support the most macroinvertebrates during the summer. From the aspect of diversity relations we may suspect different characteristics. The reeds sampling site proved to be the richest, while the cattail microhabitat is close behind, open water (with submerged macrophytes) is the least diverse microhabitat.

A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében (The consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management of higher education)

A szerző tanulmányában vizsgálja a tudományterületek különbségeinek következményeit az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási intézmények irányításában. A tanulmány első felében a tudományterületek episztemológiai és közösségi különbségeit tárgyalja Becher és Trowler (2001) népszerű kategorizálása alapján. A tanulmány második felében a tudományszerveződésre, a publikációs gyakorlatra, a doktori képzésre, az oktatás céljára és formáira, a diákok tudásképére, valamint a menedzsmentfelfogásra gyakorolt hatást mutatja be. A konklúzióban egyrészt a minőség- és teljesítményértékelési rendszerek differenciált megközelítésének szükségességére hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a Bologna-rendszer és az élethosszig tartó tanulás erősödésének következményeként egy-egy mesterszakon nemcsak a hallgatóság háttere, előismerete lesz sokszínű, hanem a tudásról alkotott képe is. Ez újfajta oktatói szerepeket és oktatási megközelítéseket tesz szükségessé. ________ In the article the consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management is examined. In the first part of the paper the epistemological and sociological differences of scientific disciplines are summarized based on the popular typology of Becher and Trowler (2001). In the second part the influence of differences on organisation of sciences, publication practices, PhD studies, the goal and form of teaching, students’ conception of knowledge as well as on the understanding on management and leadership are discussed. In the conclusions, attention is drawn on the necessity of differentiation in quality and performance management processes. Another conclusion is that new roles for teachers and approaches for teaching is required if students’ conception of knowledge become more heterogeneous which is the result of result of life long learning and Bologna-reform.