Kérdőjelek a közgazdaságtanban és oktatásában = Challenges in economic research and education

Ez az esszé a teljesség igénye nélkül kísérli meg áttekinteni azt, hogy mire vezetett a közgazdaságtan világméretekben megindult és a 2008-2009. évi válság lezáratlansága miatt vélhetően évtizedes szinten zajló önvizsgálata. A tudományszak egészét egyszerre jellemzi egyfajta tartalmi kiüresedés és a társtudományokkal való erőteljesebb kapcsolatkeresés, a módszertanok és az iskolák egymás mellett élése - ami egyáltalán nem békés -, valamint a gyakorlat által felvetett kérdések elméleti általánosításának igénye. A magyar közgazdaságtan hagyományos követő szerepe megmaradt, viszont a képzésben szerzett negyedszázados tapasztalatok és az új globális kihívások lényegi átalakításokat indokolnának a mai, túlságosan egységesített képzésben. _____ This essay joins the soul-searching that has developed globally among economists since the financial crisis of 2008-2009, whose still open-ended outcomes make it likely that such self-critical reassessments will continue in the years to come. Economics is marked by the parallel existence of substantive hollowing and in-creased reliance on interfaces with neighbouring disciplines. So the plurality and none-too-peaceful coexistence of schools and methodologies is likely to persist. Similarly abundant are the attempts to theorize and generalize new phenomena in policy and business practices. Hungarian economics continues to be a follower - a trend-taker rather than trend-setter - as it was in the inter-war period. Experience has been accumulating for over 25 years in introducing Western-style higher education in economics. The increase of student numbers and steep decrease in public funding thereof call for major restructuring in curricula, institutions and teaching methods and styles alike.

A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszikus tézisek és új irányok a pénzügyi beszámolásban (Evolution of the financial accounting stakeholder theories and the regulation – classic theses and new ways in the financial report)

A modernkori számvitel egyik alapvető kérdése, hogy a pénzügyi beszámolás címzettjét – az érdekhordozókat – miként lehet azonosítani. Ez a törekvés már a klasszikus, azóta meghaladottá vált elméletekben is központi szerepet töltött be és modern, posztmodern elméletekben kulcsfontosságúvá vált. A tapasztalatok alapján az azonosított érdekhordozók köre módosult, bővült. Ennek a fejlődésnek a vizsgálata során a számvitel számos olyan ismérvét sikerült azonosítani, amely segítségével a vonatkozó szabályok tökéletesíthetők. Emellett az evolúció vizsgálata segítségével közvetlenül is megfigyelhetővé vált az, hogy a számvitelt extern módon szabályozó hatalom szükségessége milyen feltételek teljesítése mellett igazolható. A vizsgálat során azonosíthatóvá váltak olyan helyzetek, amikor a számviteli szabályozó és „kívülről irányított” pénzügyi beszámolás szuboptimális helyzethez vezet. A cikk az érdekhordozói elméletek fejlődését a klasszikus felfogásoktól indulva mutatja be. Feltárja, hogy a modern – jelenleg elfogadott – koalíciós vállalatfelfogás miben hozott újat, elsősorban miként hívta életre az extern szabályozót. _____ One of the key problems of the modern financial accounting is how to define the stakeholders. This problem was already a key issue in the already outdated classical stakeholder theories. Research and experience noted that the group of stakeholders has widened and has been modified. Through this evolution researchers identified many characteristics of financial reporting through which the regulation could have been improved. This advance pointed out which are the situations when the existence of an extern accounting regulator may be justified, since under given circumstances this existence led to suboptimal scenario. This paper deals with the stakeholder theories, starting with the classical ones. The article points out how did the currently accepted theory changed the assertions of the previous one and how was the external regulator created as an inevitable consequence. The paper also highlights the main issues raised by the post-modern theories; those, which try to fit the current questions into the current stakeholder models. The article also produces a Hungarian evidence for the previously mentioned suboptimal scenario, where the not tax-driven regulation proves to be suboptimal.

Re-written by machine and new technology: Did the Internet kill the Video Star

The traditional way of understanding television content consumption and viewer reactions may be simply summarised: information about the program, viewing at airing time, and interpersonal discussion after the program. In our digital media environment due to crossmedia consumption and platform shifts, the actual trend in audiovisual, and traditionally television content consumption is changing, the viewer’s journey is different across contents and platforms. Content is becoming independent from the platform and the medium is increasingly in the hands of technologically empowered viewers. Our objective is to uncover how traditional content expressly manufactured for television (series, reality shows, sports) can now be consumed via other platforms, and how and to what extent audiovisual content consumption is complemented or replaced by other forms (text, audio). In our exploratory research we identify the typical patterns of interaction and synergies of consumption across classical media content. In this study we used a multimethodology qualitative research design with three research phases including focus groups, online content analysis, and viewers’ narratives. Overall, the Video Star stays alive, but has to deal with immediate reactions and has to change according to his or her audiences’ wishes

Technology Policy, R&D, and Innovation in China Traditional Approaches, and New Challenges

China’s long term development path has always been strongly infl uenced by its own ways of innovation and invention. Though around one thousand years ago China had been undoubtedly the most advanced country in the world, by the 17th century Europe had surpassed it. And when the PRC was founded in 1949, it was only a poor, severely underdeveloped country without adequate, modern technologies. In the last three decades, however, the country has achieved remarkable success in economic terms: China has become the second largest economy in the world, and its new economic, fi nancial and trading power has made it clear that the dominance of the USA and Europe has passed. At the same time China is still lagging behind technologically. Though there are huge efforts to narrow the gap, it is extremely diffi cult to build up a new technological and innovation system without deep, organic foundations. China, however, has rich experience of innovations from the past, and the question is whether it is possible to use them to formulate a new technology policy. In this paper I will try to examine China’s technology system, its functioning and its prospects, while comparing it with the traditional ways of innovations in China. I would like to show that current technology policy is, at least partly, based upon traditional values, and that high tech research, R&D, and state of the art innovations can be reconcilable with several thousand-year-old approaches.

A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében (The consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management of higher education)

A szerző tanulmányában vizsgálja a tudományterületek különbségeinek következményeit az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási intézmények irányításában. A tanulmány első felében a tudományterületek episztemológiai és közösségi különbségeit tárgyalja Becher és Trowler (2001) népszerű kategorizálása alapján. A tanulmány második felében a tudományszerveződésre, a publikációs gyakorlatra, a doktori képzésre, az oktatás céljára és formáira, a diákok tudásképére, valamint a menedzsmentfelfogásra gyakorolt hatást mutatja be. A konklúzióban egyrészt a minőség- és teljesítményértékelési rendszerek differenciált megközelítésének szükségességére hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a Bologna-rendszer és az élethosszig tartó tanulás erősödésének következményeként egy-egy mesterszakon nemcsak a hallgatóság háttere, előismerete lesz sokszínű, hanem a tudásról alkotott képe is. Ez újfajta oktatói szerepeket és oktatási megközelítéseket tesz szükségessé. ________ In the article the consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management is examined. In the first part of the paper the epistemological and sociological differences of scientific disciplines are summarized based on the popular typology of Becher and Trowler (2001). In the second part the influence of differences on organisation of sciences, publication practices, PhD studies, the goal and form of teaching, students’ conception of knowledge as well as on the understanding on management and leadership are discussed. In the conclusions, attention is drawn on the necessity of differentiation in quality and performance management processes. Another conclusion is that new roles for teachers and approaches for teaching is required if students’ conception of knowledge become more heterogeneous which is the result of result of life long learning and Bologna-reform.