Üzleti kapcsolatok beágyazottsága a magyar gazdaságban (Heaviness of the Hungarian business relationships)

A cikk a hazai ellátási láncok alapegységének, az üzleti kapcsolatoknak a beágyazottságát vizsgálja. A vállalatok közötti üzleti kapcsolatok sokféle jellemzője közül kiemelt jelentőségű azok stabilitása, ami közvetlenül függ a kapcsolatok beágyazottságának fokától. Az üzleti kapcsolat beágyazottságára hatást gyakorol az együttműködő felek közötti kötelékek három típusa (Håkansson – Snehota [szerk.], 1995): a megrendelő-beszállító közötti (i) tevékenység, (ii) szociális és (iii) erőforrás-kötelékek erőssége, intenzitása. A szerzők kutatásának hipotézise szerint e kötelékek erősségét, és ezen keresztül a kapcsolat beágyazottságának mértékét befolyásolja az, hogy milyen a felek közötti csere tárgyát képező termék- és szolgáltatáscsomag komplexitása. Tanulmányuk a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának „Kis- és középvállalatok beszállítói pozíciói” című kutatási programja (2007–2008) keretében készült kérdőíves felmérés kiemelt eredményeit mutatja be. Az elemzés magában foglalja az üzleti kapcsolatok számára releváns különböző köteléktípusok jellemzőinek bemutatását, a csere tárgyát meghatározó vevői elváráscsomagok, illetve azok leképeződéseként kialakuló tipikus termék- és szolgáltatáscsomagok ismertetését, végül annak bemutatását, hogy azok miképpen hatnak az üzleti kapcsolatok beágyazottságára. ________________ The focal question of this research is how heavy Hungarian business relationships are, and what specific characteristics this relationships have. Business relationship heaviness is one of the most important relationship features because substantially influences the stability of the relationship itself. The authors argue that the level of buyer-supplier relationship heaviness is determined by activity ties, social bonds and resource links (Håkansson – Snehota ed., 1995) and influenced by the complexity of the exchange object relevant for a specific relationship. The paper presents the results of an online survey carried out among Hungarian companies at the Competitive Research Centre of the Corvinus University of Budapest. The authors’ analysis examines the effect of the exchanged product and service package on relational ties and relationship heaviness.

Trust - Networking - Innovation

From innovation point of view the agri-food industry is seen as matured branch of the economy, where revolutionary new products and processes are very rare. Especially the SMEs are in squeezing situation: they have to fit very sharp prerequisites and demands on one side and very much constrained resources to give them power in order to formulate appropriate answers on the other side. They are looking for partners beyond the boundaries of their organization, mainly with other firms, universities, research organisations and government agencies. Adopting an effective innovation process to successfully introduce and develop new products to the market has become one of the most important strategies for food companies. The innovation dimension of networking activity contributes to growing network complexity, which in turn also affects the nature of traditional governance structure. Trust and other relational factors are playing an increasing role in these structures. Our research interest is whether the trust as coordination form of governance structure plays significant role in the Hungarian agri-food industry. Empirical data was drawn from a survey carried out in Central Hungary and aiming at the research of cooperation and knowledge management within the SMEs of the food economy. Structural Equation Modelling (SEM) is applied in order to determine the relationship among the three (Trust, Networking, Innovation) latent factors. We have found that trust plays significant positive role in increasing networking activity and innovation, but the extent of it is less than expected.

Úton egy fenntartható gazdasági paradigma felé – A komplexitás befogadása a hálózati elméleteken keresztül (Towards a sustainable economic paradigm – Acceptance of the complexity through network theories)

Mára elkerülhetetlennek tűnik a gondolati váltás a gazdaságtudományok területén annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a hármas (gazdasági, társadalmi, környezeti) válságot előidéző problémák megoldásaihoz. A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy a komplexitás befogadása kezdeti törekvésként értelmezhető azon az úton, amely a mindennapokban érzékelhető társadalmi és ökológiai problémák megoldásához vezet. Már léteznek olyan gazdaság- és vállalatelméletek, amelyek kezdik megkérdőjelezni az eddigi főáramú koncepciókat, és készek arra, hogy elveiket, elméleteiket a működési környezet bonyolultságát elfogadva alakítsák ki, és így találjanak mindennapos megoldásokat a gazdasági működésben. Ilyen például – a cikkben szereplő – IMP (Industrial Marketing and Purchasing) csoport hálózatelmélete. A szerzők azt kívánják bemutatni, hogy az ilyen hálózatelméletek alkalmasak arra, hogy a vállalatközi szférán túl is befolyásolják azt, ahogyan a vállalatok döntéseiket meghozzák és kapcsolataikat kezelik. ______ Today, it seems inevitable change of thought in the field of economics in order to get closer to solutions of problems which induced the triple (economic, social, environmental) crisis. In their article, the authors argue that the reception of complexity can be interpreted as an initial effort on the path that leads to the solutions of the everyday perceived social and ecological problems. The authors aim to present that the IMP (Industrial Marketing and Purchasing) group network theory is able to influence beyond the sphere of inter-company, that companies take their decisions and their relationships are treated.

A New Role for Management of the Social Sciences in an Age of Complexity

A particular scientific world view has become dominant, influential and successful in modern sciences today. Science and technology have transformed the way we view ourselves, our societies and our place in the cosmos. However, just as science and technology seem to be at the peak of their power, unexpected problems are disrupting the sciences from within. This reflects a deeper and more serious problem regarding scientific inquiry. Science is being held back by old assumptions that have become dogmas, the biggest of which is that science already knows all the answers, and only the details need to be worked out. A transformational paradigm shift is required from a mechanistic world view to an organic world view to better address the challenges of the new millenium.