Az e-businesstől az online reklámozásig a versenyképesség tükrében

A „Versenyben a világgal” c. kutatási program 2009-es adatfelvételének két fő aspektusát vizsgálja a tanulmány. Az egyik az e-business / elektronikus kereskedelem területe, a másik a marketing, azon belül is online megoldások területe. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása teszi lehetővé a vállalatok számára, hogy online jelenlétükkel és aktivitásukkal hatékonyabbá vagy épp sikeressé tegyék működésüket. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy az egyes iparágak milyen mértékben használják az online marketing és az elektronikus kereskedelem eszközeit. Úgy véljük, hogy fontos hozadéka tanulmányunknak a két terület kérdéskörének kritikája és újrastrukturálására tett javaslatunk a kérdőív szintjén. A kutatásunk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a hazai vállalatok többsége használ valamilyen csatornát vagy eszközt működése során, de az eszközök megoszlása korántsem egyenletes. Míg egyes iparágak változatos megoldásokat használnak, mások szerényebb eszközkészlettel dolgoznak. Megállapításainkat ugyanakkor óvatosan kell kezelni, mivel a mintában a termelő vállalatok felülreprezentáltak voltak, elsősorban a kereskedő és különféle szolgáltató ágazatok rovására. Kvalitatív interjú segítségével vizsgáltunk két vállalatot, hogy megértsük az egyes eszközök (akár online marketing, akár e-kereskedelmi) használata és kerülése mögött álló lehetséges okokat. ________ In our study, we explore two aspects of the program titled „Competing with the world”, conducted in 2009. The field of e-business / e-commerce and online marketing is addressed. Application of info communication technologies through online presence make companies capable of a more competitive and more effective functioning. We examine the extent of use of online marketing and e-commerce tools in various industries. We believe that our critical approach and recommendations based on the structure and textual form is an important increment of our study in the reform and amendment of future research questionnaire. Based on our research, we might pronounce that majority of Hungarian companies use some kind of online channel or tool, however, distribution is not uniform. Some industries work with richer, more diverse tool sets; others use only a single channel or tool. However, we must be careful with our statement, due to the composition of the sample: manufacturing companies were overrepresented in the sample at the expense of commercial and different supplier industries. We examined two different companies through qualitative interviews to understand the reasons behind the use or avoidance of different tools (online marketing and e-business as well).

A japán társadalmi klaszterek szerepe és kihasználásának lehetőségei a versenyképesség megtartásában = The Role of Clusters in Japan’s Competitiveness

Az amerikai történelemben a paradigmaváltások meglehetősen nagyszabású és alapvető hatásokkal jártak, míg Japánban mintha hosszú távon is a Tudományos vezetés (gyártás-orientált) paradigmájánál maradtak volna, mely aztán módosult valamennyit a többi paradigma megjelenésének hatására. A tanulmány ebből az elméleti megállapításból kiindulva vizsgálja meg mind szakirodalmi alapon, mind egy kérdőíves kutatás segítségével, a japán társadalom „reakcióidejét”: attitűdjeit a változással, az alkalmazkodással szemben. Alapfeltételezése, hogy a tartós versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen a külső körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás, ami időről időre a múlt gyakorlatainak megkérdőjelezését eredményezi. Rövid elemzésünk azon az előfeltevésen alapult, hogy egy vagy több, a számát és / vagy társadalmi befolyását tekintve jelentős társadalmi csoport továbbra is erősen támogatja a hagyományos japán vezetési gyakorlatot. A hipotézist sikeresen bebizonyítottuk: a hagyományos menedzsmentet szignifikánsan támogatta két olyan klaszter, melyek száma jelentősen meghaladta a panel fennmaradó részét és amelyek nagyobb fokú társadalmi befolyást is képviseltek. Megállapítottuk, hogy a régi rendszert valószínűleg azok a rangidős japán férfiak támogatják, akik állandó dolgozóként vagy vezetőként dolgoznak meglehetősen nagy vállalatoknál, hosszú távú foglalkoztatásban. Egy másik csoportot is azonosítottunk az előzővel szemben, mely fiatalabb tagokból áll, változatosabb és magasabb iskolai végzettség jellemzi. Még nem egyértelmű, hogy a második csoport tagjai életkoruk előrehaladtával betagozódnak majd a japán rendszerbe és vállalatokba, ahogy az a múltban is történt, vagy továbbra is küzdenek majd a hagyományos módszerek ellen. Mindenesetre célszerűnek látszik az eredmények alapján a kutatás továbbgondolása és magyarországi megvalósítása is, ami által a magyar gazdasági és kormányzati elit a versenyképesség szempontjából értékes információkhoz juthat, nevezetesen az elavultnak számító gyakorlatok beazonosításán és az ennek fennmaradásáért felelős csoportok leírásán keresztül. _________ In the American history, change between paradigms implied rather large-scale and deep effects, whereas the Japanese seem to keep the focus on the Scientific Management (or production-oriented) paradigm which was only party altered by the others (HR, etc.). Based on this affirmation, our study examines the reactivity of Japanese society both in a theoretical and in a practical sense. We assumed first that continuous adaptation to the external conditions is an essential element of long-term competitiveness, which implies the regular questioning of old management practices. We presumed that one or several group(s) of people is (are) still strongly supporting traditional Japanese management practices and they must be important in terms of number and/or social influence. We have found evidence for our hypothesis: two significantly supportive clusters which largely outnumbered the rest of the panel and represented a higher level of social influence as well. We stated that the old system is probably supported by senior Japanese males who work as regular (core) employees or managers in rather large companies and enjoy long-term employment. Another group was also identified as a contrast to the former one, with younger members, more diversity and a higher level of education. As they grow older, the second group may become socialized into the Japanese system as happened in the past, or continue to reject traditional methods. Based on our observations, it seems useful to broaden the focus of our research and carry out a similar study in Hungary as well. This will bring valuable information on competitiveness to the business and political elite, enabling them to identify inefficient old practices and to better target the groups responsible for maintaining those practices.

Az „iránymutató vízió” szerepe a regionális fejlesztésekben, egy hazai agráripari vállalkozás tapasztalatai (The role of „guiding vision“ on regional developments and experiences of a domestic agro-industrial enterprise)

A szerző tanulmányában külföldi és hazai példák alapján a fenntartható gazdaság kialakítására hoz példákat. Bemutat egy osztrák energiarégiót és egy magyar biodízelgyártó vállalkozást. Mindegyik esetre jellemző, hogy olyan társadalmi-gazdasági környezetet kell teremteni, hogy minden stakeholder a win-win megoldásban legyen érdekelt. _____ Agricultural land ownership and the desirable scale of operation have been the subjects of a plethora of studies. Mainstream research, however, has a tendency not to take the human factor into consideration. The unpredictability of economic policies, uncertainties about EU subsidies, the optimal scale of operation and industry- specific characteristics all constitute a far more exciting and reasonable research topic for the majority. According to literature, social support for the efforts and the existence of a clear “guiding vision” have a crucial role in the success of rural development strategies. Concerning the development of a region or village, it is important to determine whether there exists a leading personality, an example-setting entrepreneur or entrepreneurial group that can act as a fundamental driving force or an initiator in reforming the rural way of life; one that could help preserve positive rural values while nurturing economically successful enterprises. Experience has shown that success can only be built upon partnership and mutual cooperation.