A regionalizmus három generációja Latin-Amerikában (Three generations of regionalism in Latin America)

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tanársegéde. Tanulmánya a regionalizmus jelenségét vizsgálja Latin-Amerikában, célja az egyes generációk létrejöttének és legfőbb jellemzőinek felvázolása, illetve a jelenleg működő latin-amerikai integrációs tömörülések eredményeinek és legfontosabb kihívásainak vizsgálata. A cikk rávilágít a latin-amerikai alrégiók mentén megalakult csoportok belső integrációja, illetve a más régiókkal való interregionális törekvések közötti szoros összefüggésre, azok kölcsönhatására. A szerző éppen ezért a regionális tömörülések eredményei mellett kitér az egyes latin-amerikai alrégiók más – fejlett és fejlődő világbeli – régiókkal kiépített kapcsolataira is. ______ The paper examines initiatives aimed at regional integration in Latin-America in order to identify the main characteristics of the three generations of regionalism on the continent, as well as show what the main results and challenges are of today's regional organizations. The paper demonstrates that there is an interesting link between the level of integration within the various regional groupings and their interregional contacts with other regions. The author also examines the relations of Latin-American sub-regions with other regions of the world, both developed and developing.

The integraton by trade and FDI of emerging economies: The ASEAN example

The paper investigates the role of regionalization and regional identity in the endeavours of emerging economies to connect successfully to the global world economy. It addresses the question of whether the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), with its loose institutional integration framework, has contributed to the global integration of its very heterogenous members in the first decade of the 21st century – and, if so, what are the drivers behind this. The paper summarizes connecting theories, using a multidisciplinary approach, and uses descriptive statistical analysis to identify the achievements of the ASEAN-6 countries within global trade and foreign direct invesment (FDI) flows in the given time period. We suggest that ASEAN countries, with their efforts to initiate interconnecting regional organizations in Asia, most specifically the ASEAN+3 (APT) construction, did contribute to greater integratedness of member countries; and they have created a regional image with a common market and production base. Such achievements, however, can be in great part attributed to the micro-level activities of international and regional firms wishing to establish cross-border production networks in these countries.

The integration by trade and FDI of emerging economies: The Asian example

The paper investigates the role of regionalization and regional identity in the endeavours of emerging economies to connect successfully to the global world economy. It addresses the question of whether the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), with its loose institutional integration framework, has contributed to the global integration of its very heterogenous members in the first decade of the 21st century – and, if so, what are the drivers behind this. The paper summarizes connecting theories, using a multidisciplinary approach, and uses descriptive statistical analysis to identify the achievements of the ASEAN-6 countries within global trade and foreign direct invesment (FDI) flows in the given time period. We suggest that ASEAN countries, with their efforts to initiate interconnecting regional organizations in Asia, most specifically the ASEAN+3 (APT) construction, did contribute to greater integratedness of member countries; and they have created a regional image with a common market and production base. Such achievements, however, can be in great part attributed to the micro-level activities of international and regional firms wishing to establish cross-border production networks in these countries.

A hazai védekezőtől a regionális „támadóig” – az OTP nemzetköziesedésének időbeni alakulása (From the domestic defender to the regional striker – a timebased process of the OTP Bank’s internationalization)

A vállalatok nemzetköziesedése egy széles körben vizsgált szakterület, különösképpen olyan vállalatok esetében (az ún. tradicionális multik), amelyek hagyományosan nemzetközi orientációjú országokból (Triád) származnak. A nemzetközi piacokon viszonylag újnak számító közép-kelet-európai cégek terjeszkedése az üzleti kontextus változásával párhuzamosan zajlott. Következésképpen ahhoz, hogy megértsük a nemzetköziesedés időben zajló folyamatát, a vállalatok nemzetközi evolúcióját a kontextussal összefüggésben kell vizsgálni. A vállalatok nemzetköziesedésének legelterjedtebb kutatási módszerei a nagymintás keresztmetszeti vizsgálatok, amelyek nem adnak lehetőséget a nemzetközi fejlődés időbeni alakulásának megfigyelésére és a mintázat mögött rejlő valós okok feltárására. A jelen tanulmány egy longitudinális kutatási modell mentén vizsgálja egy nem tradicionális multi, a hazai OTP nemzetköziesedésének időbeni alakulását, feltárva a nemzetközivé válás folyamata során kialakuló komplex kapcsolatrendszert. _______ The purpose of the present paper is to describe the internationalisation process of a non-traditional multinational, the Hungarian OTP Bank and to understand the dynamic linkages between the spatial and temporal context and the content of firm internationalization using a phenomenon oriented longitudinal research design. The paper contributes to the time-based processual view of firm internationalization arguing that in order to understand firm internationalization along time one should observe organizations and their contextual environments as complex interacting processes. By analysing the interaction between the multi-level processes that shape internationalization, one can explore the reasons behind the dynamic profile of firm internationalization. The paper applies an interpretative approach focusing on local causality.