Családi életciklusok szerint eltérő fogyasztási minták elemzése

Elemzésünkben a háztartások demográfiai összetételbeli - a családi életciklus szerinti - változásainak fogyasztási következményeit kívánjuk megérteni. A családi életciklusok szerinti fogyasztás jellemzőinek összehasonlítását kvázikísérleti módszerrel, genetikus párosítással végeztük, amely az adott életciklusokba tartozás fogyasztási következményeit teszi megismerhetővé tervezett kísérlet lebonyolítása nélkül. Eredményeink szerint a családi élet ciklus szakaszok számos kiadási tétel esetében befolyásolják a háztartások fogyasztását, így az életciklus adott szakaszának ismerete jól jelzi előre egy háztartás kiadási jellemzőit.

A gyermeknevelés hatása a háztartások kiadási szerkezetére

A háztartások fogyasztását jelentős mértékben befolyásolja az, hogy azokban él-e gyermek. A gyermekek hatással vannak mind a család életszínvonalára, mind a fogyasztott termékek körére, így a gyermekvállalás fogyasztási következményeinek megértése releváns kutatási kérdés a társadalomtudományok és az üzleti kutatások számára egyaránt. A szerzők is ezt a kérdést vizsgálják tanulmányukban kvázi kísérleti módszerrel. Az ún. genetikus párosítási eljárással végzett elemzésük lehetővé teszi oksági kapcsolatok megközelítését kísérleti design alkalmazása nélkül, így megragadhatóvá válik az adatfelvétel során megfigyelt tényezők kontrollálása mellett a gyermekvállalás háztartási fogyasztásra gyakorolt hatása. Az eredmények megerősítik, hogy a gyermeket nevelő háztartások kiadásai eltérnek a gyermektelenekéitől, hiszen a vizsgált tizenkét termékkategória közül kilenc esetben szignifikáns eltérés azonosítható.

Spillover: the empirical utilisation of the concept. An empirical review of the social scientific corpus between 2004-2014

In recent decades, spillover has become a highly influential concept which has led to the initiation of new theoretical and methodological approaches that are designed to understand how people attempt to reconcile their work and private lives. The very notion of spillover presupposes that these spheres are connected, since the people who move between them bring certain ‘less visible’ content with them such as cognitive or affective mental constructs, skills, behaviors, etc. This paper attempts to create fresh insight into the different areas, themes and methodologies related to how spillover has been addressed over the last ten years. Four main categories are discussed based on the 76 academic articles that were selected: (1) general spillover research, (2) job flexibility and spillover, (3) individual coping strategies, and (4) the spillover effect on the different genders. The final section of the paper provides a tentative synthesis of the main conclusions and findings from the examined papers.