A referenciapont-elmélet mint a hiányos információjú szerződések gondolatkörének új irányzata (The concept of ‘reference points’ as a new direction in the ‘incomplete contract’ theory)

A cikk az alig több mint öt éve született referenciapont-elméletet mutatja be, ismerteti és értékeli a témában eddig megjelent cikkeket és a nagyobb horderejű munkaanyagokat. A referenciapont-elmélet arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a vállalat optimális mérete, és mikor érdemesebb a termelési kooperációt nem a vállalaton belül, a különböző egységek koordinációjával megoldani, hanem külső vállalatok segítségével, a piacon keresztül megvalósítani. A referenciapont-elmélet az azonos kérdések megválaszolására törekvő hiányos szerződések elméletét ért kritika hatására született meg, és saját, újonnan megfogalmazott feltételrendszerét számos ponton ötvözi a hiányos szerződések hipotéziseivel, ugyanakkor bizonyításai során felhasználja a standard közgazdasági irányzat több eszközét is. A cikk a friss eredmények bemutatása mellett megkísérli előre becsülni a referenciapont-elmélet várható jövőbeli fejlődési irányait is. ____ The concept of reference points was established slightly more than five years ago, and it deals with the same boundary of firm related questions as the incomplete contract theory. The present review shows the most important journals and research papers in this field. Reference point theory arose out of a criticism of some of the elements of incomplete contract theory. Reference point theory combines newly- formulated hypotheses with some of the assumptions of incomplete contracts. The theory also uses some of the proving tools of standard economics. The author’s study not only shows the main results of the reference point theory, but it also tries to predict some possible future developments within the theory.

Creative Techniques in the Framework of Market and Evolution

This paper tries to reframe the man-machine problem, which has frequently changed throughout history. Originally, a machine was a helper of man, but later became its competitor and substitute. As a consequence of this, man has been pushed out of production and possibly, out of life itself. For today, nearly all the man’s functions – except for consumption and creativity – can be furnished by machines. Creativity should have a special place because it is the last “shelter” of man in the conflict with machine. Almost every other faculty of man has more or less been simulated by technology. There are some key questions to be answered: Whom do the creative techniques serve? Is the target group the men or machines?

A pénzügyi eszközök szerepe az Európai Unió kohéziós politikájában (Cohesion policy - The role of financial instruments)

A tanulmány az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból létrehozott pénzügyi eszközök szerepét és perspektíváit elemzi. A téma aktualitását adja, hogy jelenleg zajlik a 2014–2020-as uniós költségvetési és programozási időszak előkészítése, amelynek során a pénzügyi eszközök az uniós elképzelések szerint az eddigieknél lényegesen jelentősebb szerepet játszanak majd. A szerző áttekinti a kohéziós politika keretében működő pénzügyi eszközök jelenlegi rendszerének legfőbb jellemzőit, bemutatja azokat a gyökeres változásokat, amelyek 2014-től kezdődően várhatóan jellemezni fogják a kapcsolódó szabályozási környezetet, végül pedig ismerteti a gyakorlatban működő jelentősebb programokat, amelyek referenciapontként is használhatók a programok tervezése során. _____ The paper examines the role and perspectives of financial instruments established from the structural and cohesion funds of the European Union. Hungary is one of the most significant beneficiaries of the structural and cohesion funds, therefore the interested national actors should know well the new support forms, in order to use them successfully in the next programming period. The article gives an overview about the current structure of financial instruments in the framework of the cohesion policy. The comprehensive changes of the regulatory environment expected from 2014 are also presented, and finally the major instruments in practice will be reviewed, that can serve as reference points in planning of future programmes.

A fundamentális transzformáció és a referenciapont szerepe a hiányos szerződések elméletében (The role of basic transformation and reference point in the theory of incomplete contracts)

A cikk Oliver Hart és szerzőtársai modelljeinek következtetéseit hasonlítja össze Williamson tranzakciós költségekre vonatkozó nézeteivel. Megmutatja, hogy a két irányzat a vállalat vagy piac kérdéskörében más eszközöket használ, de hasonlóan érvel. Megismerkedhetünk Williamson Harttal szemben megfogalmazott azon kritikájával, hogy Hart modelljeiben az alkunak nincsenek tranzakciós költségei, illetve a kritika kritikájával is. Hart elképzeléseit támasztja alá a tulajdonjogi irányzaton belül nemrégiben kialakult referenciapont-elmélet, amely kísérleti lehetőségeket is nyújt a különböző feltételezések igazolására. ____ The article compares the conclusions from the models of Oliver Hart et al. with the views of Williamson on transaction costs. It shows that the two schools use different means on the question of the firm or the market, but similar reasoning. The author covers Williamson's criticism of Hart that there are no transaction costs in his models, and also the criticism of that criticism. Hart's notions are supported by the recently developed theory of reference point within the property-right trend, which offers chances of experimental proof of the various assumptions.