Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve (Grounded theory, the classic milestone of qualitative research)

A grounded theory olyan kutatási módszer, ahol az elmélet az empirikus adatokból fejlődik ki és abban gyökerezik (Glaser - Strauss, 1967). Annak ellenére, hogy a módszer nemzetközileg rendkívül népszerű, a grounded theory nem igazán vert gyökeret a hazai menedzsment- és marketingkutatás talajában. A cikk célja a grounded theory kulcsfontosságú mozzanatainak bemutatása és a módszer népszerűsítése. / === / Grounded theory is a research method in which theory emerges from the data and is grounded in it (Glaser - Strauss, 1967). Despite the international popularity of the method, the grounded theory unfortunately hasn't taken roots in the Hungarian management and marketing research fields. The purpose of this article is to highlight some features and key points of the method and to popularize it among researchers.

Bizonytalanság, stratégia és teljesítmény – Kvalitatív kutatás innovatív kis- és középvállalatok vezetői körében (Uncertainty, strategy and performance – Qualitative research in innovative SMEs)

A szerző kvalitatív kutatási módszerekkel vizsgálja a kis- és középvállalatok (kkv-k) innovatív tevékenységeinek korlátait és lehetőségeit. A vizsgálat tárgyai (legalább) Magyarország szintjén új terméket vagy szolgáltatást nyújtó kkv-k, melyek határozott növekedési szándékkal rendelkeznek. Az eredmények egységes vizsgálati keretben, 41 vezető véleménye alapján születtek meg, három területre fókuszálva: (1) a környezeti bizonytalanság megítélése, (2) a szervezet követett stratégiája, kettős képessége, kiaknázó és felderítő tevékenysége, és (3) a versenyképes teljesítménycélok, konfigurációk. A cikk a kutatás lépéseit részletesen bemutatja, fontos eredményének tekinthető, hogy rámutat arra, hogy a kutatási és fejlesztési, valamint az innovatív tevékenységek legfontosabb gátja leginkább a vezetési és szervezési képességek és a stratégiai gondolkodás hiányára vezethető vissza a kis- és középvállalkozásokban. ______ The author conducted a qualitative research on the innovation potential of small and medium size enterprises (SMEs). SMEs with new products and services and with growth orientation are in the focus of the research. The standardized research design is based on 41 owner managers’ responses. It is focusing on 3 main areas: (1) environmental uncertainty, (2) the strategy followed by the organization, its ambidextrous capability, exploitative and explorative behavior, and (3) competitive performance and configurations. The paper describes a qualitative research design in detail. The main finding of the research is that the lack of managerial skills and strategic thinking inhibit SMEs to conduct innovation as well as to engage in research and development activities.

A kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a kkv szektorban = Opportunities and constrains in the r&d activities of the smes: description of the research design and the analyzed cases

Ezen kutatási tanulmány módszertani összefoglalója a Kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a KKV szektorban című kutatási műhely tanulmányainak. A kutatók feltáró, kvalitatív kutatás végeztek, azon belül pontosabban kvalitatív mélyinterjúkon alapuló esettanulmányos kutatást. A kutatók 14 kis- és középvállalkozás vezetőjével készítettek mélyinterjút annak érdekében, hogy feltárják a kis- és középvállalkozások adaptációs és növekedési lehetőségeit és korlátait, valamint az innovációs tevékenységének lehetőségeit és korlátait. Jelen tanulmány röviden bemutatja a vizsgált 14 esetet is. / === / This research paper is the methodological summary of the research working papers entitled Opportunities and constraints in the R&D activities of the SMES. The researchers carried out an explorative, qualitative research, to be more exact a case study research based on qualitative interviews. The researchers conducted interviews with CEOs of 14 SMEs in order to explore the opportunities and constraints in the adaptation and growth potential and in the innovation activities of the SMEs. This paper introduces in brief the analysed 14 case study, too.

Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban (Netnography or Online armchair etnography in the marketing research)

A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat az on-line közösségek kultúrájának vizsgálatához (Kozinets, 2002). Információforrásként nyilvánosan elérhető on-line kommunikációs csatornákat használ, hogy azonosítsa és megértse az on-line fogyasztói csoportok gondolkodásmódját és döntési mechanizmusait, egyszersmind egyszerűen és hatékonyan használható eszköz. A netnográfia bizonyos szempontból az úgynevezett karosszék-antropológiára vezethető vissza. A szerzők cikkükben bemutatják a módszer eredetét és használatát. / _____ / Netnography is a qualitative research methodology that adopts ethnographic research techniques to study the culture of online communities (Kozinets, 2002). Netnography uses publicly available online forums to identify and understand way of thinking and decisions of online consumer groups. It is a simple and effective method. Netnography originates in so called „armchair anthropology”. In this paper we present the roots and usage of the method.

Knowledge and innovation as value drivers in professional services firms: an empirical research in Central and Eastern Europe

The purpose of this study was to investigate empirically the role of knowledge and innovation within Central and Eastern Europe’s changing economy. We applied qualitative research methods, and focused only on professional services firms within the region. The connection between knowledge and innovation as well as knowledge and competitiveness was analyzed by top managers and senior industry experts. Our findings revealed that knowledge might be a real value driver for professional services firms. These companies can significantly contribute to the development of modern economies through the dissemination of their internal best practices in knowledge management. We found three factors that might influence the effectiveness of knowledge management. These three factors are the involvement of international knowledge networks, the investments in human capital, and focus on critical resources. These issues proved to be essential to maximize the potential of knowledge and to leverage this into increased business performance.