Tanulás és innováció – Elméleti dilemmák és gyakorlati nézőpontok (Learning and innovation – Theoretical dilemmas and practical point of views)

A tanulmány egy nemrég lezárt TÁMOP-kutatás keretébe illeszkedik.1 A kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson az innovációról, tisztázza az innovációval kapcsolatos fogalmakat, bemutassa az innovációs trendeket és – egy empirikus felmérés nyomán – számot adjon arról, hogy ezek hogyan jelentkeznek Magyarország sajátos viszonyai között. Az innovációs fogalomkör megvilágításához hozzátartozik a tanulás és az innováció kapcsolatának tisztázása. Bár a témáról a menedzsment-szakirodalomban számtalan mű jelenik meg, a szerző saját diszciplináris elkötelezettségének megfelelően közgazdasági nézőpontból igyekszik megközelíteni a problémakört. Végül megkísérli Magyarországot elhelyezni a tanulás nemzetközi térképén. _______ This research aims to provide a comprehensive view on innovation, to clarify innovation concepts, to present innovation trends, and – based on an empirical survey – to give an account about how they appear specific conditions of Hungary. The refining of innovation category includes clarification of the relationship between learning and innovation. While many works have been published in this topic of management literature, the author in accordance his own disciplinary engagement tries to approach the problem area from economic point of view. Finally he attempts to place Hungary on the international map of learning.

Munkahelyi tanulást befolyásoló tényezők – humán-számítógép együttműködés vizsgálata (Influencing factors of on-the-job learning – Analysis of human-computer collaboration)

A komplex, dinamikus, tudásalapú társadalomban nemcsak a tanulás formái, hanem a tanulás helyszínei is módosulnak, s a munkahely tanulásban betöltött szerepe felértékelődött. A munkahelyi környezet is számos átalakuláson esett át, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésével egyidejűleg lehetővé vált többek között a távmunka, jelentősen átformálva a munkavégzés és a munkahelyi interakciók módját. A kutatók arra keresték a választ kutatásukban, hogy a szervezeten belül milyen tényezők támogatják vagy gátolják a munkahelyi tanulást. A kutatás fő üzenete, hogy a tanulás keretrendszere, az egyéni képességek és az észlelt tanulási szituáció együttesen határozza meg a munkahelyi tanulást. A kutatók eredményüket kvalitatív kutatással feltárt három esettanulmányon keresztül ismertetik. ____ In a knowledge-based society not only the forms of learning have been changed but also the places of learning. The role of workplace in the learning process is becoming more important. Meantime, there has been a substantial change in the working conditions as the development in information and communication technologies (ICTs) makes it possible to telecommute transforming remarkably the way of working and the interactions at the workplace. The central question of the research is which intra-organizational factors support or hinder onthe- job learning. The main message of the research is that the learning framework, the individual cognitive competences and the perceived learning situation influence collectively on-the-job learning. Authors present the results of the qualitative research though three case studies.

Comparison of Explicit and Implicit Methods of Cross-Cultural Learning in an International Classroom

The paper addresses a gap in the literature concerning the difference between enhanced and not enhanced cross-cultural learning in an international classroom. The objective of the described research was to clarify if the environment of international classrooms could enhance cross-cultural competences significantly enough or if additional focus on cross-cultural learning as an explicit objective of learning activities would add substantially to the experience. The research question was defined as “how can a specific exercise focused on cross-cultural learning enhance the cross-cultural skills of university students in an international classroom?”. Surveys were conducted among interna- tional students in three leading Central-European Universities in Lithuania, Poland and Hungary to measure the increase of their cross-cultural competences. The Lithuanian and Polish classes were composed of international students and concentrated on International Management/Business topics (explicit method). The Hungarian survey was done in a general business class that just happened to be international in its composition (implicit method). Overall, our findings prove that the implicit method resulted in comparable, somewhat even stronger effectiveness than the explicit method. The study method included the analyses of students’ individual increases in each study dimension and construction of a compound measure to note the overall results. Our findings confirm the power of the international classroom as a stimulating environment for latent cross-cultural learning even without specific exercises focused on cross-cultural learning itself. However, the specific exercise did induce additional learning, especially related to cross-cultural awareness and communication with representatives of other cultures, even though the extent of that learning may be interpreted as underwhelming. The main conclusion from the study is that the diversity of the students engaged in a project provided an environment that supported cross-cultural learning, even without specific culture-focused reflections or exercises.