A közérdek védelmének intézményei Public-Private Partnership esetében = Institutional approaches to protecting public interest in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) egyik nagy kérdésének megközelítéseit vizsgálja: miként védhető a közérdek e projektekben. Piaci és nem piaci megoldásokat tesz az elemzés mérlegre, valamint kitér arra, hogy miért különleges a PPP projektek esetében a közérdek védelmének kérdése. A szabályozott verseny körülményeinek kialakítása több megközelítésben is perdöntő kérdés a PPP értéknövelésének előmozdításához, bár a létező megoldások nem mentesek anomáliáktól. A képviseleti demokrácia intézményi működésének támogatására pedig a társadalmi részvétel megoldásait javasolja az irodalom. E megközelítés is több formájában, többféle céllal és szintén kihívásokkal segítheti az értéknövelő PPP projekteket. A tanulmány az elvi lehetőségek értékelő elemzését követően a megvalósítás realitásait is mérlegre teszi. = This study focuses on a key issue in Public-Private Partnership (PPP) projects: how may public interest be protected. It assesses market based and non market based approaches, and also explains why PPP projects are peculiar when addressing the protection of public interest. Setting up the conditions for simulated competition is of paramount importance for different reasons in order to enable value creating PPP projects. Existing solutions however are not without anomalies. To promote the institutions of democracy, participatory solutions are recommended in the literature. That approach may help value creating PPP projects in various forms, with a range of objectives and challenges. The study concludes the analytical assessment of options by highlighting the realistic conditions of implementation.

A fogyasztói hitelszerződések új szabályai (New regulations the credit agreements for consumers)

A fogyasztói hitelszerződések jogát az Európai Unión belül a 2008/48/EK irányelv szabályozta újra, amely a magyar jogalkotó számára is a belső jogba történő átültetés kötelezettségét írta elő. Ennek az implementációnak az eredményeként született meg a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény. Jelen cikk a jelzáloghitelek szabályozására vonatkozó elképzeléseket, majd a hiteltermékek reklámozására – kereskedelmi kommunikációjára – irányadó szabályokat vizsgálja meg részletesebben. Ennek során bemutatja a hiteltermékek reklámozásáról szóló, hatályos jogszabályokban fellelhető ellentmondásokat is. Ezt követően a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettséget, valamint az előtörlesztés intézménye körüli kérdéseket elemzi. Végül alátámasztani kívánja azt az álláspontot, hogy a fogyasztói kezességi szerződésekre is indokolt lett volna kiterjeszteni az új irányelvben foglalt védelmi szintet, a jelzáloggal fedezett hitelekre azonban nem, hiszen ezekre vonatkozóan további uniós jogalkotási lépések várhatóak. / === / The consumer protection law is governed by Directive 2008/48/EC of the European Parliament and of the Council and was implemented to the Hungarian legal system through the Act on Credit Provided for Consumers (162/2009). This article aims at observing the relevant provisions on mortgage as well as the commercials and advertisements of mortgages. This article will show that there are many confl icts within the relevant legal provisions and will further examine the obligation to information and the institution of early repayment. The author of this article believes that the protection created by the new directive should have been extended to guarantee contracts as well, but not to hypothec contracts as the latter are expected to be governed through future EU legislation.

Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia (Protecting the architectural heritage and economic strategy)

Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat. ___________ This essay advances five theses explaining the desolate state of the architectural heritage in Hungary. It also addresses the issue of why two decades of transition was not sufficient to remedy the shortcomings of four decades of socialism. In the second part of the study we attempt to draft a strategy that could help overcome these difficulties. It aims at a combination of business, municipal and civil society activities guided by a nationally coordinated plan. Following these guidelines the architectural heritage in Hungary could be transformed into an asset instead of a liability, as has been the case in many other European countries.

Preferences of Hungarian consumers for quality, access and price attributes of health care services — result of a discrete choice experiment

In 2010, a household survey was carried out in Hungary among 1037 respondents to study consumer preferences and willingness to pay for health care services. In this paper, we use the data from the discrete choice experiments included in the survey, to elicit the preferences of health care consumers about the choice of health care providers. Regression analysis is used to estimate the effect of the improvement of service attributes (quality, access, and price) on patients’ choice, as well as the differences among the socio-demographic groups. We also estimate the marginal willingness to pay for the improvement in attribute levels by calculating marginal rates of substitution. The results show that respondents from a village or the capital, with low education and bad health status are more driven by the changes in the price attribute when choosing between health care providers. Respondents value the good skills and reputation of the physician and the attitude of the personnel most, followed by modern equipment and maintenance of the office/hospital. Access attributes (travelling and waiting time) are less important. The method of discrete choice experiment is useful to reveal patients’ preferences, and might support the development of an evidence-based and sustainable health policy on patient payments.