28 resultados para Projekt
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Tanulmányukban a szerzők egy magyar tulajdonú autóipari beszállító lean (továbbiakban karcsú) átalakulását vizsgáljuk. Bár az új rendszer bevezetése alig több mint egy éve kezdődött el a vállalatnál, mégis a rövid idő ellenére komoly eredményekről számolhatnak be. Különösen látványos a pénzügyi mutatók és a vevői elégedettség területén elért javulás. Kutatásuk célja kettős volt: (1) megvizsgálni, hogyan érzékelik a vezetők és a beosztottak a változásokat, valamint (2) összehasonlítani a vállalat két üzemében dolgozó nők és férfiak átalakítással kapcsolatos reakcióit és érzeteit. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vezetők és a beosztottak, csakúgy, mint a két nem képviselői, nagyon eltérően gondolkodnak a változásokról és az átalakítás sikerének hátteréről. Eredményeik tükrében megállapítható, hogy a vizsgált szervezetnél a női munkavállalóknál a hit, a férfiaknál az elkötelezettség az a tényező, amely leginkább hatással van a sikerérzetre. A kutatás tapasztalatait felhasználva tanácsokat fogalmaznak meg a karcsú menedzsment sikeres bevezetésével kapcsolatosan. ______________ Relatively little research attention has been given to what happens after service failure, how the organizations respond to the failure and how this response affects customers’ subsequent behaviours and attitudes. This article proposes to take an in-depth look at the different organizational responses to customer complaints. On the basis of the equity theory the concept of justice has been used that involves distributive, procedural and interactional justice. Using 2x2x2 factorial design experiment based on scenarios the main findings of the research is that interactional justice (explanation and apology) is as important as distributive justice (compensation). On the other hand the result is dependent on the failure type: different recovery effort is efficient in the case of outcome or process failure.
Resumo:
A tanulmány célja kettős. Egyrészt bemutatja a geotermikus energia villamosenergia-termelési célú hasznosításának technológiai lehetőségeit, másrészt szakmai becslések alapján elemzi a Magyarország geotermikus potenciálján megvalósítható jellegzetes projekt gazdaságossági mutatóit. A tanulmány első részében bemutatjuk a geotermikus alapfogalmakat és a geotermikus alapú villamosenergia-termelés jelenlegi helyzetét. Ezek után tárgyaljuk a különböző ipari méretekben használt technológiák jellemzőit, illetve a geotermikus erőforrások felhasználási lehetőségeit nagyságrendileg bővítő, de ma még csak kísérleti léptékben alkalmazott EGS technológiát. A tanulmány második felében értékeljük a magyarországi geotermikus potenciált, illetve 4 különböző kapacitás esetén becsüljük egy Magyarországon megvalósítható geotermikus erőmű gazdaságossági paramétereit. Érzékenységvizsgálatoknak vetjük alá a kapott eredményeket a nagyobb megbízhatóság érdekében.
Resumo:
A dolgozat célja egy vállalati gyakorlatból származó eset elemzése. Egy könyvkiadót tekintünk. A kiadó kapcsolatban van kis- és nagykereskedőkkel, valamint a fogyasztók egy csoportjával is vannak kapcsolatai. A könyvkiadók projekt rendszerben működnek. A kiadó azzal a problémával szembesül, hogy hogyan ossza el egy frissen kiadott és nyomtatott könyv példányszámait a kis- és nagykereskedők között, valamint mekkora példányszámot tároljon maga a fogyasztók közvetlen kielégítésére. A kiadóról feltételezzük, hogy visszavásárlási szerződése van a kereskedőkkel. A könyv iránti kereslet nem ismert, de becsülhető. A kis- és nagykereskedők maximalizálják a nyereségüket. = The aim of the paper is to analyze a practical real world problem. A publishing house is given. The publishing firm has contacts to a number of wholesaler / retailer enterprises and direct contact to customers to satisfy the market demand. The book publishers work in a project industry. The publisher faces with the problem how to allocate the stocks of a given, newly published book to the wholesaler and retailer, and to hold some copies to satisfy the customers direct from the publisher. The publisher has a buyback option. The distribution of the demand is unknown, but it can be estimated. The wholesaler / retailer maximize the profits. The problem can be modeled as a one-warehouse and N-retailer supply chain with not identical demand distribution. The model can be transformed in a game theory problem. It is assumed that the demand distribution follows a Poisson distribution.
Resumo:
A fenntartható fogyasztás célja, hogy biztosítsuk a társadalom – beleértve a jövő generációkat is – jólétét, miközben a természet által megszabott keretek között tartjuk az erőforrások felhasználását és a szennyezés kibocsátását. Az ambiciózus cél eléréséhez szükséges a gazdaság minden aktorának a hozzájárulása: a fogyasztási minták fenntartható irányba való terelése elképzelhetetlen az oktatás és tudatformálás nélkül, az értékrendszer és az infrastruktúra megteremtése is elengedhetetlen, valamint hatékony technológiák és termékek kifejlesztése a vállalatok közreműködését igényli. Szöveggyűjteményünk célja, hogy bemutassuk a probléma komplexitását többféle aspektusból, és felvázoljuk azokat az utakat és lehetőségeket, amelyek a fogyasztás szerepének újragondolásához vezethetnek. Kötetünket – amely kutatási eredményeken alapul –, úgy állítottuk össze, hogy alkalmas legyen oktatási célra is. Különösen ajánljuk a gazdasági terület hallgatóinak, oktatóinak, de reméljük, hogy a kötetet haszonnal forgatja a téma iránt érdeklő szélesebb közönség is. A tanulmánykötet fejezetei a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott „Fenntartható Fogyasztás, Termelés és Kommunikáció” projekt keretében készültek.
Resumo:
A környezeti nevelés akkor hatásos és hatékony, ha jelentős mértékben képes hatást gyakorolni a benne résztvevők környezeti tudatosságára, mindennapi életmódjára és fogyasztói magatartására. A cikk célja annak feltárása, hogyan tükröződik a környezeti nevelés-oktatás tartalma, intenzitása és módja a magyar egyetemi-főiskolai hallgatók és a középiskolás diákok tudásában, értékeiben, attitűdjeiben és cselekvésében. A kutatás alapjául szolgáló kérdőíves felmérést a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének munkatársai végezték el, a Norvég Alap támogatásával, a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” c. projekt keretében. Az eredmények összehasonlításra adnak lehetőséget mind a felsőoktatás egyes szakmai területein, mind általában a felsőoktatásban és a középfokú oktatásban zajló környezeti nevelés között. Az eredmények azt mutatják, hogy a környezeti nevelés intenzitásának növelése szignifikáns módon nyilvánul meg a hallgatók környezeti tudásában – az oktatás mindkét vizsgált szintjén. A mintabeli középiskolások környezeti tudása mélyebbnek mutatkozott a vártnál (bár alacsonyabbnak az egyetemistákénál); a tágabb értelemben vett környezeti tudatosság ugyanakkor erősebb összefüggésben van a belső motiváltsággal és elkötelezettséggel, ami a felsőoktatásban tanulók szintjén jelent meg a specializáció-választásban. A fogyasztói magatartás kérdésköre jóval összetettebb; a környezeti nevelés itt csak egy a számtalan befolyásoló tényező közül. Mindazonáltal, a környezeti nevelés tartalma nagyon lényeges a fogyasztás csökkentésére irányuló attitűdök kialakításában. Ebben a tekintetben a középiskolai környezeti nevelést érdemes lenne a felsőoktatásban tapasztalt szempontok mentén is fejleszteni, a felsőoktatási környezeti nevelésben pedig a gyakorlati oldalt tovább erősíteni.
Resumo:
A cikkben a szerzők megvizsgálják a tudásmenedzsment komplex rendszerfejlesztési projektekben és az informatikai auditban játszott szerepét. Fő céljuk, hogy a tudásmenedzsment-rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó audit támogatására értékelési modellt készítsenek. Cikkükben megvizsgálják a tudásmenedzsmentnek az IT-auditban játszott általános szerepét, az auditban érintett tudásvagyon védelmének kérdését, a tudásmenedzsment-folyamatok szerepét a rendszerfejlesztésben (auditszempontból), a kontrollok implementálását, valamint a tudásmenedzsment és az IT-audittal kapcsolatos szabványok, módszertanok kapcsolatát. Az eredmények illusztrálására egy az Európai Unió 7. keretprogramjából finanszírozott nemzetközi projekt (GUIDE, IST–2003–507498) szolgál. ________________ Authors investigate the role of knowledge management in complex system development projects and IT audit. The primary goal is to provide an evaluation framework for an assessment of the development of special knowledge management solutions. On the other hand IT audit itself is a knowledge-dependent activity. The paper analyses the role of knowledge management in IT audit in general, the protection of knowledge assets during an audit, the role of knowledge management processes during system development (from audit point of view) and in the implementation of controls, the relationship of knowledge management with audit standards. Authors investigate the specialities of KM developments from audit point of view (particularly important aspects of audit, specific control objectives) A case study, based on experiences gained from GUIDE project (IST-2003-507498 funded by the European Commission’s 6th Framework Programme) illustrates the findings.
Resumo:
Ebben a tanulmányban a szerző egy új harmóniakereső metaheurisztikát mutat be, amely a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések halmazán a projekt nettó jelenértékét maximalizálja. Az optimális ütemezés elméletileg két egész értékű (nulla-egy típusú) programozási feladat megoldását jelenti, ahol az első lépésben meghatározzuk a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések időtartamát, majd a második lépésben az optimális időtartamot feltételként kezelve megoldjuk a nettó jelenérték maximalizálási problémát minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések halmazán. A probléma NP-hard jellege miatt az egzakt megoldás elfogadható idő alatt csak kisméretű projektek esetében képzelhető el. A bemutatandó metaheurisztika a Csébfalvi (2007) által a minimális időtartamú erőforrás-korlátos ütemezések időtartamának meghatározására és a tevékenységek ennek megfelelő ütemezésére kifejlesztett harmóniakereső metaheurisztika továbbfejlesztése, amely az erőforrás-felhasználási konfliktusokat elsőbbségi kapcsolatok beépítésével oldja fel. Az ajánlott metaheurisztika hatékonyságának és életképességének szemléltetésére számítási eredményeket adunk a jól ismert és népszerű PSPLIB tesztkönyvtár J30 részhalmazán futtatva. Az egzakt megoldás generálásához egy korszerű MILP-szoftvert (CPLEX) alkalmaztunk. _______________ This paper presents a harmony search metaheuristic for the resource-constrained project scheduling problem with discounted cash flows. In the proposed approach, a resource-constrained project is characterized by its „best” schedule, where best means a makespan minimal resource constrained schedule for which the net present value (NPV) measure is maximal. Theoretically the optimal schedule searching process is formulated as a twophase mixed integer linear programming (MILP) problem, which can be solved for small-scale projects in reasonable time. The applied metaheuristic is based on the "conflict repairing" version of the "Sounds of Silence" harmony search metaheuristic developed by Csébfalvi (2007) for the resource-constrained project scheduling problem (RCPSP). In order to illustrate the essence and viability of the proposed harmony search metaheuristic, we present computational results for a J30 subset from the well-known and popular PSPLIB. To generate the exact solutions a state-of-the-art MILP solver (CPLEX) was used.
Resumo:
A desztináció menedzsment valamennyi desztinációs versenyképesség modell középponti eleme, és „csodaszerként” jelenik meg, különösen azokban az országokban, amelyek a desztináció menedzsment eszközrendszerét a közelmúltban vezették be, annak érdekében, hogy a desztinációk lépést tudjanak tartani a versenytársaikkal, mint ahogyan ez hazánkban is történt. Jelen tanulmány alapját a témában írt PhD Értekezésem (Sziva, I. (2010)) adja, amelynek fókuszában a desztinációs versenyképesség értelmezése, az ex ante oldali tényezők feltárása állt. A téziskutatás során feltárt tényezők, és a Bírálóim konstruktív fejlesztési javaslatai a téma továbbkutatására ösztönöztek. Mindezért tartottam elengedhetetlennek, hogy a tézisemben összefoglalt hazai és osztrák kutatások legfontosabb eredményeit további nemzetközi színtéren, ezúttal Dániában vizsgáljam, jelen esetben a fókuszt a desztináció menedzsment tényezőire, és annak kiemelt kontextusaira helyezve. Jelen tanulmány legfontosabb célja az, hogy egyrészt összefoglalást adjon a desztináció menedzsment szerepéről a desztinációs versenyképesség elméleti megközelítéseit tekintve. Továbbá, hogy a hazai tapasztalatok összevetésre kerüljenek a szakértői interjúk során megismert dán tapasztalatokkal és további kutatási irányok kerüljenek meghatározásra. Ezúton szeretném megköszönni dániai kutatásom interjú-alanyainak részvételét és a Budapesti Corvinus Egyetem TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 projekt keretében nyújtott támogatását! _________ Destination management is the central element of the model concerning destinations’ competitiveness, and appears as „wonder medicine”, particularly in those countries, where the tools of destination management was introduced in the near past, as it happened in Hungary. The baseline of this study is given by my PhD Dissertation (Sziva, I. (2010)), which was focusing on interpretation and the ex ante factors of destinations’ competitiveness. The factors identified during my thesis research, and the constructive recommendations of my Reviewer gave the motivation for further analysis. That is why was it important to make further researchers based on the results identified in the Hungarian and Austrian cases of my thesis research, and add further international, this time Danish context to the research, by focusing on destination management among the factors of competitiveness. The aim of the article is to give a summary about the theoretical approach of destination management and compare the Hungarian experiences with that of the results of the Danish research based on experts’ interviews. Hereby I would like to thank my interviewees their participation, and the support of Corvinus University Budapest in the framework of TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 project.
Resumo:
A Budapesti Corvinus Egyetem egy kutatócsoportja által végzett kutatás során arra az alapkérdésre kerestük a választ, hogy a kétfordulós típusú pályáztatási eljárás betölti-e eredeti szerepét a gyakorlatban, vagyis: hogy mindamellett, hogy kiszűri a nem megfelelő projekt-elképzeléseket, a pályázók számára egyszerűsíti a pályázatkészítést a lépcsőzetességgel, és elég időt hagy a projektfejlesztésre. Továbbá, hogy maguk a pályázók, miként viszonyulnak a kétfordulós eljáráshoz: egyszerűbbé teszi a pályázók dolgát, vagy éppen megnehezíti? Amennyiben indokoltnak tartják ennek a pályázati formának a fenntartását, milyen javaslatokkal tennék azt „felhasználóbaráttá”.
Resumo:
A tanulmány egy olyan kutatás mélyebb elemzésének eredményeit mutatja be, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének munkatársai kérdőíves felmérést hajtottak végre a Norvég Alap támogatásával, a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” c. projekt keretében. A válaszok alapján összehasonlíthatjuk a fiatalok egyes csoportjainak környezettudatosságát és a fogyasztáshoz való viszonyát, amelynek alapján meghatározhatjuk a környezeti nevelés legfontosabb fókuszait és eszközeit. Két iskolatípus (egyetemisták és középiskolások) tanulóinak adatai alapján többdimenziós skálázás segítségével vizsgáltuk azt, hogy a diákokat leíró jellemzők közül melyek mozognak együtt, és melyek előfordulása mutat ellentétes irányba. Klaszterelemzéssel azt is feltártuk, hogy a mintába került személyek milyen hasonlóságokat és eltéréseket mutatnak, milyen, többé-kevésbé homogén csoportok képezhetők belőlük. Az eredmények alapján szakmai javaslatokat fogalmazunk meg a környezeti nevelés területére. _______ This paper presents the in-depth analysis of results from a survey of students from secondary and tertiary education. The survey was conducted by researchers from the department of environmental economics and technology of the Corvinus University of Budapest in the framework of the project titeld „sustainable consumption, production and communication” supported by the Norwegian Fund. The environmental consciousness and consumer behaviour of different groups of young people are compared, allowing identification of the main focus points and tools of environmental education. Multidimensional scaling is used to examine which characteristics of the students are related and which point in opposite directions. Similarities and differences between respondents were mapped through cluster analysis and relatively homogeneous groups were indentified. The results are used to make suggestions for the development of environmental education.
Resumo:
A szerzők tanulmányukban egy kooperatív kutatási projekt eredményeit mutatják be, melyet emberierőforrás- menedzsment szakos master hallgatókkal folytattak megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban. Magyarországon rendkívül magas a munkanélküliség a fogyatékkal élők körében, és a szerzők úgy vélik, hogy a HR-szakértőknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a foglalkoztatási korlátokat fenntartják-e, vagy változtatnak a jelenlegi helyzeten. A kritikai emberierőforrás-fejlesztés és a kritikai pedagógia hagyományait követve kutatásuk kettős célt tűzött ki. Céljuk volt egyrészt a jövő HRszakembereinek megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos mentális mintázatainak, attitűdjeinek és hiedelmeinek feltárása, amelyek az elnyomás, diszkrimináció vagy kizsákmányolás gyökerei lehetnek. Másrészt pedig a kooperatív kutatás alkalmazásával a hallgatók emancipációját szándékoztak előmozdítani, továbbá az üzleti felsőoktatást uraló pozitivista filozófiát és értékrendszert kívánták kihívás elé állítani, s ily módon segíteni egy kritikusabb világnézet kibontakozását. ________ In this paper we present the results of a cooperative inquiry research project undertaken with Master students specialized in Human Resource Management on the employment of disabled people. Unemployment among people with disabilities is very high in Hungary and HR professionals have a key role in maintaining or reducing employment barriers and modifying the present situation. Following the tradition of critical Human Resource Development and critical pedagogy, the aim of the research project was twofold. First, we aimed to reveal the mental patterns, attitudes and beliefs of future HR professionals to the employment of people with disabilities, which might become roots causes of domination, discrimination or exploitation. Secondly, through applying cooperative inquiry, researchers aimed to emancipate students and challenge the positivist philosophy and value system which usually dominate business education and thereby engender a more critical worldview.
Resumo:
A cikk két, felsőoktatásban dolgozó oktató és kutató törekvése arra, hogy feltérképezze a frissen végzett egyetemi hallgatókkal szemben, a munkaerőpiac oldaláról érkező kreativitással kapcsolatos elvárásokat. Az alapötlet egy EU-kreativitáskutatásból nőtt ki, melyben magyar középiskolai tanárok is közreműködtek. A szerzők kutatásukba beépítettek egy válaszokat tartalmazó adatbázist (337 fő). Ezt követően generáltak egy másik mintát, amely az egyetemi hallgatókat fedte le (292 fő). A lánc harmadik elemeként on-line formában és személyes lekérdezéssel 112 HR-szakember véleményét kérdezték meg a kreativitás fontosságával, mérhetőségével, az ötletet adó EU-projekt kreativitással kapcsolatos állításaival és a kreativitás definíciójával kapcsolatban. Cikkük a válaszok kvantitatív feldolgozásának eredményeit ismerteti. ______ The paper is the product of a professor’s and a researcher’s (both working in higher education) aim to determine the expectations of the job market as regards creativity in fresh graduates. The idea for this came from an EU creativity study which had included Hungarian high school teachers. The authors have integrated the database (337 persons) of these teachers’ answers into the study. They also generated a second sample that covered university students (292 persons). As a third element, the authors assessed the opinion of 112 HR managers online and in person as regards the importance and measurability of creativity, as well as their views on the statements pertaining to and definition of creativity as given in the EU creativity project. The paper presents the results of the quantitative analysis of the responses.
Resumo:
A tanulmányban két kérdésre keressük a választ: 1. A nukleáris fejlesztést végrehajtó vagy tervező OECD országok milyen üzleti modellek keretében kezelik vagy igyekeznek kezelni a nukleáris erőművi beruházások előkészítése, kivitelezése, az erőmű üzemeltetése közben, illetve az erőmű bezárása során felmerülő pénzügyi / gazdasági kockázatokat? 2. Mely tényezők befolyásolják kiemelkedő mértékben egy nukleáris erőművi projekt pénzügyi megtérülését? Nemzetközi összehasonlító adatok felhasználása segítségével mit mondhatunk egy idehaza tervezetthez hasonló méretű projekt pénzügyi megtérülési jellemzőiről?
Resumo:
A kockázatmenedzsment-szakirodalomban sok módszer található, amely alkalmas lehet a kockázatok becslésére. Ám ezek közül több csak akkor használható, ha megfelelő mennyiségű és minőségű múltbeli adat áll rendelkezésre. Azonban a legtöbb kockázat értékeléséhez sokszor nem érhető el ilyen naprakész adatbázis. Természetesen e kockázatok bekövetkezési valószínűségét és hatását is megbízható módon kell becsülni/értékelni. A kérdés csak az, hogy mi módon tegyük is ezt? A kérdés megválaszolására a szerző kidolgozott egy módszert, amit máig már több mint ötven projekt esetében alkalmazott sikeresen. Az alkalmazások során szerzett tapasztalatokat felhasználva a módszert továbbfejlesztette. Ez a cikk a továbbfejlesztett módszer újdonságait foglalja össze. A cikkben található egy esettanulmány is annak szemléltetésére, hogyan lehet az általa kidolgozott megközelítéssel a kockázatokat felmérni és kezelni.
Resumo:
A tanulmány abból indul ki, hogy a beruházási projektek értékelése során egyidejűleg szükséges figyelembe venni a projektben lekötött tőkét és a lekötési időt mint jövedelemtermelési lehetőséget. Definiálja a projekt aggregált tőkeigényének fogalmát és megszerkeszti a vonatkozó mérőszámot. Az aggregált tőkeigény új vállalatgazdasági kategória, mely a beruházási projektek értékelésének egy új megközelítését teszi lehetővé. A projekt aggregált tőkeigénye azt a tőkeösszeget jelenti, mely a projekt működtetéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges. A három meghatározó tényező: a kezdőtőke, a megtérülési idő (illetőleg az élettartam) és a megtérülés gyorsasága. A számszerűsítéshez minden évre vonatkozóan meg kell határozni az adott évben lekötött tőkét, ami az adott évig még meg nem térült tőkerészt jelenti, majd ezek összegzése révén adódik az aggregált tőkeigény. A mértékegység egységnyi tőke egyévi lekötése. A tanulmány az összefüggések modellszerű levezetése mellett gazdag példaanyagot is tartalmaz. Az elemzés bővíti a nettó jelenérték tartalmára vonatkozó ismereteket, rávilágít az aggregált tőkeigény ismeretének fontosságára mind a nettó jelenérték, mind a belső kamatláb esetében. _____ The starting point of this paper is that in the evaluation process of investment projects necessary to take into account simultaneously the tied-up capital and tiedup time as the income-generating potential. For this, it defines a special content of aggregate capital needs of investment projects, and elaborates an index. The aggregate capital needs is a new business economics category, which provides a new aspect to evaluate investment projects. This means the amount of capital needed for the operation of the project during its full duration. Three factors determine the aggregate capital needs for investments projects. These are the amount of initial investment, the payback period (or the duration) and the rapidity of capital payback. The solution is to sum up the yearly tied-up capital, that is, the notreturned parts of the capital for each year. The measurement unit is one unit tied-up capital for one year. The paper formulates the main relationships as models and by way of explanation presents some examples. The analysis highlights the importance of considering the aggregate capital needs furthermore widens knowledge regarding the net present value and internal rate of return.