A projektek és a változtatások szerepelméleteinek összehasonlítása (Comparison of role concepts of projects and changes)

A szerzők jelen cikkükben a projektmenedzsment és a változásmenedzsment szakirodalmában olvasható szerepelméleteket hasonlítják össze. A hasonlóságok szembeötlőek, de nem nyilvánvaló, hogy az egyes definíciók pontosan miben egyeznek vagy térnek el egymástól. A két szakterület irodalmában nem találtak ilyen összehasonlító elemzést. Először összehasonlítják a projekt, az elsőfokú (morfostatikus) és a másodfokú (morfogenetikus) változás közkeletű definícióit, hogy körülhatárolhassák a közöttük lévő átfedéseket, ahol egyáltalán van értelme összevetniük a különböző szerepmeghatározásokat. Találnak közöttük átfedést, ahol a különböző szerepdefiníciók egyaránt érvényesek, így összehasonlíthatók egymással. A két szakterület szerepmeghatározásainak tartalmát elemezve teljes egyezések, részleges hasonlóságok és különbségek is találhatók. Legfontosabb megállapításuk az, hogy a tartalmi átfedések és kapcsolódások miatt mindkét szakterület oktatói, kutatói és gyakorlati művelői komoly haszonnal forgathatják a másik terület szerepelméleti szakirodalmát is. ________ This paper compares the role concepts which are in current use in project management and change management literature. The similarities are noticeable at first sight but it is not clear where the domains of the different definitions of the two management disciplines overlap and where they vary from each other significantly. The authors have not found such an interdisciplinary comparison in the literature of the two fields. At first, they compared the widely used definitions of project, first order (or morphostatic) and second order (or morphogenetic) changes to find the overlapping areas where it is reasonable to compare the different role definitions at all. They found an overlapping area where the different role definitions are all valid and the role theories can be compared. The typical project stakeholders are: project sponsor, project manager, project management team, project team, influencers, customer/user, performing organization etc. The typical change roles are: sponsor (initiating and sustaining), agent, target, advocate, facilitator etc. The authors found samenesses, similarities and differences alike between the two sets of roles. The most important conclusion is that the findings enable participants working on these types of activities to rely on both bodies of knowledge properly.

Employment and the Social Economy. EU Funding Opportunities for Developing Human Resources

The paper examines the role of EU cohesion policy in the field of human resources development and improving conditions for employment. The main objective of the analysis is to present a comprehensive picture about funding opportunities in connection with financing the activities of organisations of the social economy. As a background, the study stresses that the success of the European integration process depends to a great extent on the strength of economic and social cohesion between EU member states and regions. In order to create conditions for sustainable and balanced growth with social inclusion, there is a need to enhance the competitiveness of less developed regions combating the difficulties of structural change, and to improve their development prospects. To achieve this aim, one of the most important fields is to improve human resources. The paper points out, that EU cohesion policy has a crucial role in reducing disparities. After a general introduction to the EU level regional policy funding, the study focuses on the activities supported by the European Social Fund (ESF). The next part of the study deals with the possible types of the social economy projects and problems of self-financing. The author emphasises that social innovation emerges where State and markets fail to deliver for society (theory of non-profit/third sector) but not just to fix or replace them. The author concludes that these projects require state subsidies (official grants) at the beginning, but at the same time they can generate income. In this respect they follow same economic goals as other market actors, however, the crucial difference is that their main goal is not to make high profits for the owners. In the last part, as a concrete case study, the paper concentrates on the priorities of the Hungarian development plan in relation to social renewal. The author explains the priorities and fields of interventions of the social renewal programme. Finally, the chapter deals with the recent changes in the Hungarian employment policy and related measures supported by the European Social Fund. The chapter concludes that several employment programmes, projects for the development of social economy and programmes assisting the spreading of voluntariness and the training of volunteers have been launched with the co-financing of ESF.

A tudásmenedzsment és az IT audit kapcsolódási pontjai - a tudásmenedzsment-rendszerek auditja (Connection points of knowledge management and IT audit – audit of knowledge management systems)

A cikkben a szerzők megvizsgálják a tudásmenedzsment komplex rendszerfejlesztési projektekben és az informatikai auditban játszott szerepét. Fő céljuk, hogy a tudásmenedzsment-rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó audit támogatására értékelési modellt készítsenek. Cikkükben megvizsgálják a tudásmenedzsmentnek az IT-auditban játszott általános szerepét, az auditban érintett tudásvagyon védelmének kérdését, a tudásmenedzsment-folyamatok szerepét a rendszerfejlesztésben (auditszempontból), a kontrollok implementálását, valamint a tudásmenedzsment és az IT-audittal kapcsolatos szabványok, módszertanok kapcsolatát. Az eredmények illusztrálására egy az Európai Unió 7. keretprogramjából finanszírozott nemzetközi projekt (GUIDE, IST–2003–507498) szolgál. ________________ Authors investigate the role of knowledge management in complex system development projects and IT audit. The primary goal is to provide an evaluation framework for an assessment of the development of special knowledge management solutions. On the other hand IT audit itself is a knowledge-dependent activity. The paper analyses the role of knowledge management in IT audit in general, the protection of knowledge assets during an audit, the role of knowledge management processes during system development (from audit point of view) and in the implementation of controls, the relationship of knowledge management with audit standards. Authors investigate the specialities of KM developments from audit point of view (particularly important aspects of audit, specific control objectives) A case study, based on experiences gained from GUIDE project (IST-2003-507498 funded by the European Commission’s 6th Framework Programme) illustrates the findings.

A beruházási projektek aggregált tőkeigénye = The Aggregate Capital Needs of Investment Projects

A tanulmány abból indul ki, hogy a beruházási projektek értékelése során egyidejűleg szükséges figyelembe venni a projektben lekötött tőkét és a lekötési időt mint jövedelemtermelési lehetőséget. Definiálja a projekt aggregált tőkeigényének fogalmát és megszerkeszti a vonatkozó mérőszámot. Az aggregált tőkeigény új vállalatgazdasági kategória, mely a beruházási projektek értékelésének egy új megközelítését teszi lehetővé. A projekt aggregált tőkeigénye azt a tőkeösszeget jelenti, mely a projekt működtetéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges. A három meghatározó tényező: a kezdőtőke, a megtérülési idő (illetőleg az élettartam) és a megtérülés gyorsasága. A számszerűsítéshez minden évre vonatkozóan meg kell határozni az adott évben lekötött tőkét, ami az adott évig még meg nem térült tőkerészt jelenti, majd ezek összegzése révén adódik az aggregált tőkeigény. A mértékegység egységnyi tőke egyévi lekötése. A tanulmány az összefüggések modellszerű levezetése mellett gazdag példaanyagot is tartalmaz. Az elemzés bővíti a nettó jelenérték tartalmára vonatkozó ismereteket, rávilágít az aggregált tőkeigény ismeretének fontosságára mind a nettó jelenérték, mind a belső kamatláb esetében. _____ The starting point of this paper is that in the evaluation process of investment projects necessary to take into account simultaneously the tied-up capital and tiedup time as the income-generating potential. For this, it defines a special content of aggregate capital needs of investment projects, and elaborates an index. The aggregate capital needs is a new business economics category, which provides a new aspect to evaluate investment projects. This means the amount of capital needed for the operation of the project during its full duration. Three factors determine the aggregate capital needs for investments projects. These are the amount of initial investment, the payback period (or the duration) and the rapidity of capital payback. The solution is to sum up the yearly tied-up capital, that is, the notreturned parts of the capital for each year. The measurement unit is one unit tied-up capital for one year. The paper formulates the main relationships as models and by way of explanation presents some examples. The analysis highlights the importance of considering the aggregate capital needs furthermore widens knowledge regarding the net present value and internal rate of return.

Environmental Management Accounting - Estimating the Benefit Side

The presentation focuses on estimating benefits of environmental projects and achievements like image improvement, gaining an environmental award, profit from environmentally benign products, risk reduction benefits, etc. The paper integrates the results and experience gained in three different fields: EMA, evaluation of natural resources and working as a consultant

Project finance in Hungarian electricity sector. Effect of feed-in tariff system’s change onto power plant investments

The research analyses the former and the current status of the small gas-motor power plant investments in the Hungarian energy sector. It discusses the development of project financing in the segment and the major changes and effects of new regulations and subsidy-policy implemented in 2010. The objective of this paper is to present the results of an empirical research of the so called GCHP projects, and to draw conclusion concerning how classic project financing conditions were present and changed during the last decade, and how regulation affected the current and future financial status of these projects.