On Probabilistic Rationing Methods

Rationing occurs if the demand for a certain good exceeds its supply. In such situations a rationing method has to be specified in order to determine the allocation of the scarce good to the agents. Moulin (1999) introduced the notion of probabilistic rationing methods for the discrete framework. In this paper we establish a link between classical and probabilistic rationing methods. In particular, we assign to any given classical rationing method a probabilistic rationing method with minimal variance among those probabilistic rationing methods, which result in the same expected distributions as the given classical rationing method.

Determinisztikus és valószínűségi elosztási eljárások (Deterministic and probabilistic rationing methods)

Az életben számtalan olyan esettel találkozunk, amikor egy jószág iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot. Példaként említhetjük a kárpótlási igényeket, egy csődbement cég hitelezőinek igényeit, valamely szerv átültetésére váró betegek sorát stb. Ilyen helyzetekben valamilyen eljárás szerint oszthatjuk el a szűkös mennyiséget a szereplők között. Szokás megkülönböztetni a determinisztikus és a sztochasztikus elosztási eljárásokat, jóllehet sok esetben csak a determinisztikus eljárásokat alkalmazzák. Azonban igazságossági szempontból gyakran használnak sztochasztikus elosztási eljárásokat is, mint például tette azt az Egyesült államok hadserege a második világháború végét követően a külföldön állomásozó katonáinak visszavonásakor, illetve a vietnami háború során behívandó személyek kiválasztásakor. / === / We investigated the minimal variance methods introduced in Tasnádi [6] based on seven popular axioms. We proved that if a deterministic rationing method satisfies demand monotonicity, resource monotonicity, equal treatment of equals and self-duality, than the minimal variance methods associated with the given deterministic rationing method also satisfies demand monotonicity, resource monotonicity, equal treatment of equals and self-duality. Furthermore, we found that the consistency, the lower composition and the upper composition of a deterministic rationing method does not imply the consistency, the lower composition and the upper composition of a minimal variance method associated with the given deterministic rationing method.

A kínai reformfolyamat politikai gazdaságtani logikája (The politico-economic logic of the Chinese reform process)

Kína az elmúlt több mint három évtizedben szegény, elmaradott országból a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett. Szocialista rendszerét egy sajátos kapitalista rendszer váltotta fel, miközben politikai struktúrája lényegében változatlan maradt. A folyamatok során a vezetés mindvégig ügyelt arra, hogy a kommunista párt egyeduralmát semmi se veszélyeztethesse, ugyanakkor megfelelő források álljanak rendelkezésre hatalma megtartásához. A tanulmány a kínai reformfolyamatot politikai gazdaságtani szempontból vizsgálja, különös figyelmet szentelve az intézményi változásoknak. Bemutatja, milyen okok és tényezők álltak a reformok elindításának hátterében, milyen változások következtek be a szereplők érdekviszonyaiban a reformok előrehaladtával, és mire lehet számítani a reformok jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer érdekviszonyai a reformok folytatása ellen hatnak, ellehetetlenítve a piacgazdaság intézményrendszerének további kiépítését. A járadékok és privilégiumok az elitet abban sem teszik érdekeltté, hogy komolyabb politikai reformokat hajtson végre, így a kialakuló csapdahelyzet megakadályozza az átmenet kiteljesedését. ____ In the last three decades China has risen from being a poor and underdeveloped country to being one of the most important players in the world economy. Its planned economy has been replaced by a capitalist system, but its political structure has remained essentially unchanged. The leaders during the reform process have sought constantly to avert dangers to the rule of the Communist Party and gain access to valuable resources that allow power to be retained. The study approaches the Chinese reform process from a politico-economic point of view, focusing primarily on institutional changes. It reveals the main factors behind the various phases of reform, the constantly changing interests of the players, and the possible future of the process. It seems that under the current authoritarian regime, there are vested interests working against a continuation of the reforms and precluding full establishment of the institutional framework of a market economy. The elite is also deterred from implementing serious political reforms by the current rents and privileges. This leads to a trap that prevents completion of the transition process.