An empirical study of international private label branding in the food sector in Hungary

Private label branding strategies differ to that of the manufacturer. The study aims to identify optimal private label branding strategies for (a) utilitarian products and (b) hedonistic products, considering the special factors reflected in consumer behavior related to private labels in Hungary. The issue of House of Brands and Branded House strategies are discussed and evaluated in the light of retail business models. Focus group interviews and factor analysis of the survey found differences in branding strategies preferred by consumers for the two product categories. The study also outlines a strong trend in possible private label development based on consumer’s changing attitude in favor of national products.

Strategic options of firms considering private label production

Private labels are a growing phenomenon globaly. Retailers become stronger and stronger by offering their own quality private label product for customers in all segments. Certainly they do not open factories to produce these items but rather search for dedicated private label producers or pressure branded goods manufacturers to produce it for them. The article deals with the strategic choices manufacturers can have and suggest the necessary factors that need to be evaluated to decide on the winning business model- in considering wether or not to enter in private label production- through literature and a case study on the ice cream market in Hungary.

On the completeness of the universal knowledge-belief space

Meier (2008) shows that the universal knowledge-belief space exists. However, besides the universality there is an other important property might be imposed on knowledge-belief spaces, inherited also from type spaces, the completeness. In this paper we introduce the notion of complete knowledge-belief space, and demonstrate that the universal knowledge-belief space is not complete, that is, some subjective beliefs (probability measures) on the universal knowledge-belief space are not knowledge-belief types.

A Public-Private Partnership Magyarországon– egy félreértés volt? (Public-Private Partnerships in Hungary – was it a mistake?)

Az elemzés a PPP (Public-Private Partnership) magyarországi felfutásának és visszaesésének izgalmas éveit tárja fel, amelynek alapján megállapítható, hogy a magyar gyakorlatban körvonalazódó PPP nem az a PPP, amely a nemzetközi tapasztalatok alapján a közfeladatok megvalósításának közgazdaságilag megalapozott eszköze lehetne. A szerző úgy gondolja, hogy nem a PPP-módszer elvetése a megfelelő válasz a létező hibákra, hanem alkalmazásának módján kell javítani, a fokozatosan halmozódó tapasztalatok értő felhasználásával. ______ Public-Private Partnership (PPP) has quickly become a well-known phenomenon in Hungary. Despite its proliferation in various areas of activities, and the fact that most of these projects are still running, interest for starting new PPP projects has ceased, and even the cancellation of the project has become an issue. My research objective was to understand better how the concept of PPP has been interpreted by the wider public, through the assessment of the projects appearance in the main economic newspapers. The analysis shows that what has been implemented as PPP projects in Hungary are conceptually different from what PPP as an economically justified concept substantiates. PPP seems to be a phenomenon grossly misunderstood in Hungary.

Exclusive contracts with private information in successive differentiated oligopolies

The purpose of this article is to analyze the incentives of manufacturers to deal exclusively with retailers in bilaterally duopolistic industries with brand differentiation by manufacturers. In contrast with the previous literature, exclusive contracts are shown to generate higher profits for manufacturers and retailers selling highly differentiated products, who thus have an incentive to insist on exclusive contracting. However, if the products are close substitutes no exclusivity will emerge in equilibrium. Furthermore, we show that exclusive contracts decrease both consumer and social welfare.

A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne?

A cikkben ismertetett kutatási projekt vizsgálati területe a public-private partnership (PPP), gazdálkodástani szemszögből nézve. A kutatással a szerző célja az volt, hogy megvizsgálja, a PPP-ben szerepet vállaló üzleti fél milyen sajátosságokkal szembesül e konstrukció keretében működve, mik a főbb teendői a siker érdekében, illetve milyen külső és belső sikerfeltételek alakítják munkáját. A PPP-ben melyek a két szerződő fél együttes értéknövelésének feltételei? Az elemzés eredményeképpen a PPP fogalmi értelmezésével kapcsolatosan kijelenthető, hogy a Magyarországon alkalmazott megoldások nem tekinthetők PPP-nek a fogalom szigorú értelmezése alapján. A PPP alkalmazásának célja az eddigi magyarországi projektek esetében elméleti szempontból nézve rendhagyó volt: a fő mozgatórugója a PPP-projektek kezdeményezésének a finanszírozás megoldása volt. A projektek elvi lényegét jelentő értéknövelés gyakorlati értelmezése torzult. Az állami fél számára a projektek értéknövelése arra összpontosult, hogy megfelelő minőségű szolgáltatás létrejöjjön, rövid távon kigazdálkodható finanszírozás mellett. A vállalkozóval való partneri együttműködéshez a vizsgálati időszakban adott szabályozás keretei között az állami fél nem volt képes megfelelően fellépni. Érdemben nem valósult meg a PPP lényegét jelentő kifinomult kockázatmegosztás. Az empirikus adatgyűjtés 2008-ban történt, azóta a magyarországi PPP projektek iránti érdeklődés alább hagyott. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok alapján várható, hogy idővel, az ilyen típusú fejlesztések újraindulhatnak, nagyobb eredményesség ígéretével.