Tanácsadói szerepek, kompetenciák (Consultant roles and competencies)

A szakirodalomban található tipikus tanácsadói szerepek, tulajdonságok rendszerezését követően került sor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanácsadók kompetenciáinak vizsgálatára a tanácsadók, valamint a vállalkozók értékrendje szerint. A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében a szerző, Frank Höselbarth (2000) reprezentatív felmérésében alkalmazott 21 tulajdonság, kompetencia alapján vizsgálta meg a megyei helyzetet 2001-ben és 2005–06-ban is. A szakirodalomban található tipikus tanácsadói tulajdonságok, kompetenciák (tudás, készség, tapasztalat) összefoglalását tartalmazza a németországi felmérésben alkalmazott 21 jellemző. A magyar és német tanácsadók tulajdonságaiban a szerző nem tapasztal lényeges eltérést. Az elméleti és empirikus kutatási eredményei alapján vázolja fel a tanácsadói kompetencia modellt. _______ After the taxonomy of the typical characteristics of consultants, the author made a surveys and analysis of the characteristics of consultants located in Borsod- Abaúj-Zemplén County according to the value systems of consultants and entrepreneurs. In order the maintain international comparability, she applied the 21 factors used in the representative study of Frank Höselbarth (2000) to analyse the situation of B-A-Z County both in 2001 and in 2005-06 as well. The 21 criteria applied in the German study is a summary of the typical characteristics of consultants, found in the literature. The author did not find significant difference in the characteristics of Hungarian and German consultants.

A lean tudás átadásának gyakorlatai multinacionális hálózatokban

A cikk azt vizsgálja, hogyan áramoltatják a lean menedzsmenttel kapcsolatos tudást a multinacionális vállalatok hálózataikban, azaz a vállalati központ és az egyes leányvállalatok között, illetve a leányvállalatok egymás között. Mivel a lean tudás megosztásával kapcsolatos irodalom még gyerekcipőben jár, kutatási módszerként az esettanulmány-alapú kutatást választották a szerzők. 12 interjú alapján három leányvállalatnál készítettek esettanulmányt. Feltáró kutatásukban 13 tudásmegosztási gyakorlatot azonosítottak. A megosztott tudás jellege, az érintettek és a megosztás gyakorisága alapján osztályozták őket. Kutatásuk rámutat arra, hogy a felső vezetők bevonása a lean tudás megosztásába rendkívül fontos. Ezek a vezetők egyfajta információs ügynök szerepet játszanak (gyűjtik és megosztják a jó gyakorlatokkal kapcsolatos információkat) és iránymutatást adnak a leányvállalati szintű lean erőfeszítéseknek. Kutatásuk további eredménye, hogy a lean fejlődése korántsem egyenes vonalú. A lean hálózati szintű egységes értelmezésének kialakítása alapvető ebben a fejlődési folyamatban. A globális lean tudásközpontnak döntő szerepe van az egységes értelmezési keret kialakításában.

A munkaelégedettség Herzberg-modelljének továbbfejlesztése a Frissdiplomások 2011-2014 adatbázisok alapján

A munkahelyi teljesítmény növelése, az ahhoz kötődő tényezők megfelelő mederbe terelésének kérdésköre végig követte a menedzsment kialakulását és fejlődését. A munkahelyi motiváció egyértelműen fontos a magyar menedzsmentirodalmon belül is, jelen tanulmányban egy speciális helyzetben lévő csoportot, a frissdiplomásokat helyezte vizsgálata fókuszába a szerző. Az ő esetükben kritikus, hogy milyen körülmények között lépnek ki a munkaerő-piacra, így azt a kérdést vizsgálta, hogyan jelentkezik náluk a motiváció manifesztációjaként a munkaelégedettség hatása. A motivációs elméletek áttekintése után Herzberg kéttényezős modelljét választotta ki, amelyben az elégedettséget okozó és az elégedetlenséget megszüntető motivátor- és higiénés tényezőkre vezette vissza a munkahelyi elégedettséget. A Diplomás Pályakövető Rendszer Frissdiplomások 2011-2014-es adatbázisban egyértelműen azonosította ezeket a faktorokat, és további kategorizálás révén MH, M, H és DeMH-vezérelt csoportokat hozott létre. A felbontás igazolásaként a munkával kapcsolatos tényezőkön vizsgálta meg a jellemzőiket, az eredmények alapján átfogóbb képet kaphat az olvasó a belső elvárásoknak megfelelő munkaerő-piaci életút megvalósításához szükséges tényezőkről és a tanulmányokon túltekintő tevékenységekről.

Vágyott kultúra és reális értékítélet - Tudásmenedzsment-rendszer kiépítésének előfeltétele egy felsőoktatási intézményben (Desired culture and real value judgement – Precondition of development a knowledge management system in a higher education institution)

A tudásmenedzsment-rendszerek kiépítése és működtetése egyre népszerűbb vállalati cél. A legnagyobb igyekezet ellenére is kudarccal végződhet egy ilyen változás megvalósítása, ha a szükséges feltételek nélkül próbálkozunk ezzel a beavatkozással a szervezet életében. Az egyik legfontosabb előfeltétel a bizalomra, közös tanulásra, fejlődésre épülő, nyitott szervezeti kultúra, mely a tanulószervezeti jellemzőkkel írható le. A szerzők kutatásukban arra voltak kíváncsiak, milyen elképzeléseik, vágyaik vannak a felsőoktatásban oktató kollégáknak az ideálisnak nevezett szervezeti kultúráról. Ezeket az elképzeléseket egy külső tanácsadó cég által végzett kérdőíves felmérésen alapuló vizsgálat segítségével tudták meg, melynek kiértékelésére a circumplex-módszer szolgált. Az eredményeket összevetették a tanulószervezeti jellemzőkkel, vizsgálva azt a hipotézist, miszerint az oktató kollégák tudat alatt is olyan ideális szervezetet képzelnek el, mely a tanulószervezeti kultúra jellemzőivel azonos. _________ To create and to operate a knowledge management system is becoming a more and more popular target of the companies. Realizing the changes above can result in a failure – in spite of the biggest will – if organizations lack certain prerequisites which are necessary in companies’ lives. One of the most important prerequisites is organizational culture which can be characterized by confidence, common learning, development and open atmosphere. This is called a learning organizational culture. In their research the authors would have liked to know what kind of dreams the colleagues have about their own organizational culture. They achieve these results from an investigation with questionnaires which were realized by an advisory team. To evaluating the results of this investigation circumplex method was used. These results were compared with the characteristics of learning organization to confirm our hypothesis. According to this idea colleagues have the same images about their successful organization as the characteristics of learning organizations.

A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében (The consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management of higher education)

A szerző tanulmányában vizsgálja a tudományterületek különbségeinek következményeit az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási intézmények irányításában. A tanulmány első felében a tudományterületek episztemológiai és közösségi különbségeit tárgyalja Becher és Trowler (2001) népszerű kategorizálása alapján. A tanulmány második felében a tudományszerveződésre, a publikációs gyakorlatra, a doktori képzésre, az oktatás céljára és formáira, a diákok tudásképére, valamint a menedzsmentfelfogásra gyakorolt hatást mutatja be. A konklúzióban egyrészt a minőség- és teljesítményértékelési rendszerek differenciált megközelítésének szükségességére hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a Bologna-rendszer és az élethosszig tartó tanulás erősödésének következményeként egy-egy mesterszakon nemcsak a hallgatóság háttere, előismerete lesz sokszínű, hanem a tudásról alkotott képe is. Ez újfajta oktatói szerepeket és oktatási megközelítéseket tesz szükségessé. ________ In the article the consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management is examined. In the first part of the paper the epistemological and sociological differences of scientific disciplines are summarized based on the popular typology of Becher and Trowler (2001). In the second part the influence of differences on organisation of sciences, publication practices, PhD studies, the goal and form of teaching, students’ conception of knowledge as well as on the understanding on management and leadership are discussed. In the conclusions, attention is drawn on the necessity of differentiation in quality and performance management processes. Another conclusion is that new roles for teachers and approaches for teaching is required if students’ conception of knowledge become more heterogeneous which is the result of result of life long learning and Bologna-reform.

Recent Developments in the Autonomy and Governance of Higher Education Institutions in Hungary: the Introduction of the Chancellor System

After the change of regime in 1989, Hungarian higher education started to return to its Humboldtian tradition. It was widely accepted that academic freedom could be guaranteed by high degree of institutional autonomy manifested especially in structures of self-governance and avoidance of direct state supervision/interventions. Attempts to introduce boards and other supervising bodies were successfully resisted until 2011. The new government coming into power in 2010, however, introduced new mechanisms of supervision and changed institutional governance and reduced institutional autonomy considerably. Changes in the selection of rectors, the appearance of state-appointed financial inspectors and the newly appointed Chancellors responsible for the finance, maintenance and administration of institutions are important milestones in this process. In the paper I review these developments focusing especially on the analysis of the Chancellor system.