Education 2.0: Exploring the challenges of Corvinus University in the long tail economy of global higher education

Our basic storyline is how the business and economics higher education landscape has changed with the introduction of the Bologna programs. We borrowed the fashionable long tail concept from e-business, and used it for modeling the new landscape of internationalization of universities. Internationalization, mobility, and the appearance of the internet generation at the gates of our universities in our opinion has brought us to a new e-era which, appropriately to our web analogies we might as well call Education 2.0.In our paper first we show the characteristics of the long tail model of the Bologna-based European higher education and potential messages for strategy making in this environment. We illustrate that benchmarking university strategies situated in the head of the long tail model will not always provide strategic guidance for universities sitting in the tail. For underlining some key concerns in the Hungarian niche, we used Corvinus University as a case study to illustrate some untapped challenges of the Hungarian Bologna reform. We explored three areas which are crucial elements of the “tail” strategy in our opinion: a) the influence of state regulation, b) social situations and impacts and c) internal university capabilities.

Az exportpiac-orientáció előzményei és annak exportteljesítményre gyakorolt hatása a magyar felsőoktatási intézményekben (Antecedents to the export market orientation of Hungarian higher education institutions, and their export performance consequences)

A felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálata azt mutatja, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák a sikeres egyetemek azokat a megközelítéseket, amelyeket az elmúlt fél évszázadban a menedzsmentirodalom az üzleti szférában meghonosított. A szerzők a felsőoktatási ágazatra terjesztik ki az exportpiac- orientáció elméletét, és azt vizsgálják, hogy milyen előzmények vezetnek annak kialakulásához. Elemzik továbbá, hogy az exportpiac-orientáció milyen hatással van a felsőoktatási intézmények exportteljesítményére. A tanulmány továbbá kitér az exportpiac-orientáció és az exportteljesítmény kapcsolatát befolyásoló környezeti tényezők hatásának vizsgálatára is. A szerzők az említett összefüggéseket két almintán vizsgálják (a nemzetköziesedésben és a tudományos kutatásban vezető egyetemek vs. az előbbi dimenziókban gyengébben teljesítő felsőoktatási intézmények). Az eredmények alapján megállapítják, hogy az exporttapasztalat mindkét egyetemi csoportnál az exportteljesítmény szignifikáns előrejelzője, míg az exportkoordináció csupán a nemzetköziesedésben gyengébben teljesítő egyetemek csoportjánál magyarázza az exportpiac-orientáció változását. Megfigyelhető továbbá, hogy az exportpiac-orientáció exportteljesítményre gyakorolt hatása erősebb a nemzetköziesedésben vezető magyar egyetemeknél, míg a nemzetközi piacokon tapasztalható verseny intenzitása fokozza a nemzetközi irányultság kialakulását ugyanezen csoportnál. ______ The authors extend the theory of export market orientation to the higher education sector, and explore the association between export coordination, export experience, export market orientation, export performance and the competitive environment in the context of Hungarian higher education sector. The aforementioned relations are analyzed on two subsamples (universities with a top performance vs. universities with a lower performance in regard of internationalization and scientific research). Based on the results, the authors conclude that export experience is a significant predictor of export performance in both groups of institutions, while export coordination can only explain changes in export market orientation for the group comprising the universities that lag behind in terms of internationalization. They observe, moreover, that export market orientation becomes stronger as competitive forces in the environment intensify.

The principle of non-refoulement under international law: Its inception and evolution in a nutshell

The article first gives an overview of the formation and the evolution of the principle of non-refoulement under international law. The different meanings of the concept in the asylum and human rights contexts are then discussed and compared, with due regard to the convergences that arose in the course of legal developments. In doing so, this short piece also draws attention to certain controversial issues and blurred lines, which have surfaced through the practical application of the prohibition of refoulement. Identifying the contours of the concept and clarifying its content and its effects may help in appreciating the implications that stem, in the current extraordinary times of migratory movements, from the fundamental humanitarian legal principles of which the imperative of non-refoulement forms part.