Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben. 2. rész = Four characteristic features. Development in Hungary from the aspect of political economy - II.

A tulajdonviszonyok és intézmények átalakulását is a fokozatosság, a szerves fejlődés jellemzi; Magyarországon a hosszú reformszocialista fázist a politikai fordulat után sem követte ugrás a piacgazdaság felé, bár az átalakulás felgyorsult. A cikk a fokozatosság érvényesülését az értékesítési stratégia sokféle változatát alkalmazó, burjánzó privatizációban, az új vállalkozások keletkezésének folyamatában, a liberalizálás menetében és a jogi infrastruktúra változásában mutatja be. Elemzi az átmenet során megerősödő korporatista elemek hatását a magyar gazdaságpolitikára. Végül néhány összefoglaló megjegyzést fűz a magyar fejlődéshez a politikai gazdaságtan és a politikai filozófia szemszögéből. Az elmúlt harminc évben a mindenkori kormánynak jól érzékelhető preferenciája volt a radikális intézkedések elodázása, a társadalmi adósság felhalmozódásának vállalása a konfliktusok elkerülése érdekében. A szerző felhívja a figyelmet a különböző nemzedékek eltérő időpreferenciájára és az ezzel kapcsolatos etikai problémákra. Befejezésül a népszerűtlen intézkedéseket az állampolgárok nagy hányadának véleményével szemben is felvállaló kormányzás és a demokrácia viszonyáról szól. / === / Gradualism and organic development also distinguish the transformation of property relations and institutions. Hungary's long reform­socialist phase was not followed, after the political change, by a leap towards a market economy, although the transformation became faster. The article shows how gradualism applies to the proliferating of privatization, with its wide variety of selling strategies, to the foundation process of new firms, to the course of liberalization, and to change in the legal infrastructure. It analyses the effect on Hungarian economic policy of corporatist elements which strengthen during the transition. Finally, it makes some comments summing up Hungarian development in terms of political economy and political philosophy. The government at any time in the last thirty years showed an obvious preference for putting off radical measures and accepting an accumulation of social debt as a way of averting conflict. The article notes differences of time preference between generations and the ethical problems these raise. Finally, it makes remarks on the relationship between democracy and an administration intent on unpopular measures opposed by a high proportion of citizens.

Using the stated preference method for the calculation of social discount rate

The aim of this paper is to build the stated preference method into the social discount rate methodology. The first part of the paper presents the results of a survey about stated time preferences through pair-choice decision situations for various topics and time horizons. It is assumed that stated time preferences differ from calculated time preferences and that the extent of stated rates depends on the time period, and on how much respondents are financially and emotionally involved in the transactions. A significant question remains: how can the gap between the calculation and the results of surveys be resolved, and how can the real time preferences of individuals be interpreted using a social time preference rate. The second part of the paper estimates the social time preference rate for Hungary using the results of the survey, while paying special attention to the pure time preference component. The results suggest that the current method of calculation of the pure time preference rate does not reflect the real attitudes of individuals towards future generations.

Rangsorolás páros összehasonlításokkal. Kiegészítések a felvételizői preferencia-sorrendek módszertanához (Paired comparisons ranking. A supplement to the methodology of application-based preference ordering)

A Közgazdasági Szemle márciusi számában Telcs és szerzőtársai [2013] a felvételizők preferenciái alapján új megközelítést javasolt a felsőoktatási intézmények rangsorolására. Az alábbi írás új szempontokat biztosít ezen alapötlet gyakorlati megvalósításához. Megmutatja, hogy az alkalmazott modell ekvivalens az alternatívák egy aggregált páros összehasonlítási mátrix révén végzett rangsorolásával, ami rávilágít a szerzők kiinduló hipotéziseinek vitatható pontjaira. A szerző röviden áttekinti a hasonló feladatok megoldására javasolt módszereket, különös tekintettel azok axiomatikus megalapozására, majd megvizsgálja a Telcs és szerzőtársai [2013] által alkalmazott eljárásokat. Végül említést tesz egy hasonló megközelítéssel élő cikkről, és megfogalmaz néhány, a vizsgálat továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot. _____ In the March issue of Közgazdasági Szemle, Telcs et al. suggested a new approach to university ranking through preference ordering of applicants. The paper proposes new aspects to the implementation of this idea. It is shown that the model of these is equivalent to the ranking of alternatives based on paired comparisons, which reveals the debatable points in their hypotheses. The author reviews briefly the methods proposed in the literature, focusing on their axiomatic properties, and thoroughly examines the procedures of Telcs et al. [2013]. The paper presents an article which applied a similar approach and suggests some improvements to it.

Additive and multiplicative properties of scoring methods for preference aggregation

The paper reviews some additive and multiplicative properties of ranking procedures used for generalized tournaments with missing values and multiple comparisons. The methods analysed are the score, generalised row sum and least squares as well as fair bets and its variants. It is argued that generalised row sum should be applied not with a fixed parameter, but a variable one proportional to the number of known comparisons. It is shown that a natural additive property has strong links to independence of irrelevant matches, an axiom judged unfavourable when players have different opponents.

On the additivity of preference aggregation methods

The paper reviews some axioms of additivity concerning ranking methods used for generalized tournaments with possible missing values and multiple comparisons. It is shown that one of the most natural properties, called consistency, has strong links to independence of irrelevant comparisons, an axiom judged unfavourable when players have different opponents. Therefore some directions of weakening consistency are suggested, and several ranking methods, the score, generalized row sum and least squares as well as fair bets and its two variants (one of them entirely new) are analysed whether they satisfy the properties discussed. It turns out that least squares and generalized row sum with an appropriate parameter choice preserve the relative ranking of two objects if the ranking problems added have the same comparison structure.