Az észlelt kultúraszemélyiség és hatása az ország turisztikai és üzleti célpontként való megítélésére (Investigation the effect of perceived culture – personality (CP) on the evaluation of the country as ideal business/tourist destination)

A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy egy adott kultúra észlelt személyisége milyen hatással van az ország ideális turisztikai, illetve üzleti célországként való megítélésére. A kultúraszemélyiség koncepciójának bemutatása után a kultúraszemélyiség-skála (culture personality, CP) fejlesztésének kezdeti eredményeit, majd a kultúraszemélyiség dimenzióinak vizsgálatát részletezik a szerzők. A skálakialakítás során – kvalitatív eredményeiket felhasználva – egy ötvenegy tulajdonságpárból álló szemantikus differenciálskálát fejlesztettek ki és teszteltek. Jelen cikkükben összehasonlítják Franciaország és Magyarország észlelt kultúraszemélyiségét, vizsgálva a magyar és a francia válaszadók véleményének hasonlóságait és különbségeit. Eredményeik azt mutatják, hogy nemcsak az egyes kultúrák személyiségét észlelik eltérően a válaszadók, de ugyanazon kultúra személyiségének bizonyos jellemzőit is eltérően ítélik meg. _____ The main purpose of our study was to investigate the effect of perceived culture – personality (CP) on the evaluation of the country as ideal business/tourist destination. After introducing the concept of culture-personality, initial results of our CP scale development are discussed, and dimensions of culture-personality will be examined. As a result of the scale construction procedure – based on our extensive qualitative studies –, a 51-item semantic differential scale has been developed and tested. Similarities and differences of perceived culture-personalities of France and Hungary among Hungarian and French respondents are described.

"Rentier States" or the Relationship between Regime Stability and Exercising Power in Post-Soviet Central Asia

The paper intends to give an insight into the relations of the economic and political systems of the Central Asian republics using the theoretical framework of the "rentier economy" and "rentier state" approach. The main findings of the paper are that two (Kazakhstan and Turkmenistan) of the five states examined are commodity export dependent “full-scale” rentier states. The two political systems are of a stable neo-patrimonial regime character, while the Kyrgyz Republic and Tajikistan, poor in natural resources but dependent on external rents, may be described as "semi-rentier" states or "rentier economies". They are politically more instable, but have an altogether authoritarian, oligarchical “clan-based” character. Uzbekistan with its closed economy, showing tendencies of economic autarchy, is also a potentially politically unstable clan-based regime. Thus, in the Central Asian context, the rentier state or rentier economy character affects the political stability of the actual regimes rather than having a direct impact on whether power is exercised in an autocratic or democratic way.