Education 2.0: Exploring the challenges of Corvinus University in the long tail economy of global higher education

Our basic storyline is how the business and economics higher education landscape has changed with the introduction of the Bologna programs. We borrowed the fashionable long tail concept from e-business, and used it for modeling the new landscape of internationalization of universities. Internationalization, mobility, and the appearance of the internet generation at the gates of our universities in our opinion has brought us to a new e-era which, appropriately to our web analogies we might as well call Education 2.0.In our paper first we show the characteristics of the long tail model of the Bologna-based European higher education and potential messages for strategy making in this environment. We illustrate that benchmarking university strategies situated in the head of the long tail model will not always provide strategic guidance for universities sitting in the tail. For underlining some key concerns in the Hungarian niche, we used Corvinus University as a case study to illustrate some untapped challenges of the Hungarian Bologna reform. We explored three areas which are crucial elements of the “tail” strategy in our opinion: a) the influence of state regulation, b) social situations and impacts and c) internal university capabilities.

Az államcsőd költségei régen és ma (Costs of sovereign defaults now and long ago)

Az államoknak nyújtott hitelekre gyakran gondolunk biztonságos befektetésként, lehetetlen vagy legalábbis valószerűtlen kimenetelként kezelve az államcsőd lehetőségét. Pedig államcsődök azóta vannak, amióta szuverén államok hitelt vesznek fel, és még csak nem is ritka eseményekről van szó. Amikor egy-egy válság vagy csődesemény felhívja erre a figyelmünket, a leggyakrabban elhangzó kérdés az, hogy miért következett be a csőd. Ebben a tanulmányban a szerző ennél furcsább kérdésre hívja fel a figyelmet: mi késztet egy hitelt felvevő államot arra, hogy visszafizesse hiteleit, vagyis miért nem megy csődbe? Ez rögtön felvet egy további, talán még meglepőbb problémát: miért kap egyáltalán egy szuverén állam hitelt? Ezekre a kérdésekre már régóta tudni véljük a választ: azért, mert az államcsődnek költségei vannak. A lehetséges költségek és a hozzájuk kapcsolódó empirikus kutatások értelmezésével és rendszerezésével, az ellentmondások feltárásával azonban a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy bár elképzeléseink vannak és lehetnek, valójában nem ismerjük a törlesztést kikényszerítő és így az államadósságok létezését biztosító mechanizmusokat. Talán éppen azért nem, mert az államcsőd lehetséges politikai, gazdasági következményei - azaz költségei - idővel legalább annyira változnak, mint öltözködési, étkezési és közlekedési szokásaink. ____ Loans to sovereign states are often referred to as safe investments, treating default as an impossible or at least improbable event. Yet sovereign defaults have been arising ever since countries borrowed money. They are not rare at all. When a debt crisis or default event draws attention to the problem, the commonest question put is why defaults occur. This paper stresses the need to ask a less common question as well: why sovereign states repay loans, why they do not default. Consequent on that is why rational lenders give money to countries. The answer to these questions seems to be because defaults are costly. The paper reviews and systematizes possible cost types and explores inconsistencies in the related literature, to show that the mechanisms supporting the existence of sovereign debts are not precisely known. One reason why costs of defaults are challenging to study may be that the possible political and economic consequences of defaults change over time.

Számítógép-használat otthon és a munkahelyen - a digitális kompetencia és a számítógépes munkakörnyezet ergonómiájának empirikus vizsgálata (Using of computers at home and on the workplace – an empirical study of the ergonomy of digital competency and the computerized working environment)

A számítógépes munkavégzés elterjedése számos szempontból és módszerrel vizsgálható. A szerző kutatásai során az ember-gép-környezet összhang megteremtésének igényéből kiindulva arra keresi a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a számítógéppel végzett tevékenységek megszervezésének és végrehajtásának hatékonyságát. Tanulmányában a kutatás indítófázisának főbb eredményeiről, a számítógép-használati szokásokról ad áttekintést, ami elengedhetetlen az irodai-adminisztratív jellegű tevékenységekhez kötődő kritikus tényezők feltárásához, továbbá a mérési és fejlesztési feladatok megalapozásához. A szűkebb értelemben vett ergonómiai szempontok mellett a digitális kompetenciák kérdéskörét vonta be a munkába, amit releváns kérdésnek tart a hatékonyság mérése szempontjából, mivel a számítógép megválasztása és a munkahely kialakítása nem értékelhető az emberi tényező alkalmassága és az elvégzendő feladat tartalma nélkül. __________ Office and administrative work, business corres-pondence, private contacts and learning are increasingly supported by computers. Moreover the technical possibilities of correspondence are wider than using a PC. It is accessible on the go by a cell phone. The author analysed the characteristics of the used devices, the working environment, satisfaction factors in connection with computer work and the digital competence by a survey. In his opinion development in an ergonomic approach is important not only to establish the technological novelties but to utilize the present possibilities of hardware and environment. The reason for this is that many people can not (or do not want) to follow the dynamic technological development of computers with buying the newest devices. The study compares the results of home and work characteristic of computer work. This research was carried out as part of the “TAMOP-4.2.1.B-10/2/ KONV-2010-0001” project with support by the European Union, co-financed by the European Social Fund.

A New Approach Model in Post Graduate Training of Local Government Officers

In 2013-15 there was a new type of post graduate training elaborated and piloted in Hungary at the Institute of Executive Training and Continuing Education (VTKI) within the National University of Public Service (NKE). Although the pilot financed by the State Administration Reform Operative Program (ÁROP) had not lacked the previously established attempts to include interactivity in the training, it was the first to observe and apply the actual principles of the European Union 2020 expressed in the threefold criteria of economic growth: smartness, sustainability and inclusiveness. All of them are represented by a pillar of the program like e-learning, class training and field training with the inclusion of local society. According to the objectives of the program there were at least 10 thousand attendees from the civil service sphere set as project indicators, so it has been a large scale training program that took place in 2014 in Hungary. The following article shows the innovations included in this new approach model of post graduate training civil servants.