A posztmodern marketing elvei és gyakorlata a turizmus piacán - Mátrix és turizmus (Theories and practice of the post-modern marketing on tourism market – Matrix and tourism)

Jelen tanulmány a posztmodern kor fogyasztási tendenciáit és a posztmodern marketing sajátos fejlődését elemzi, elsősorban a turizmus példáján. A szerzők a hazai és a nemzetközi szakirodalom, illetve saját kutatásaik és megfigyeléseik alapján ütköztetik az ismert és elfogadott elveket, elméleteket a gyakorlattal, és felhívják a figyelmet a marketingtevékenység alkalmazkodásának hazai problémáira. A Vezetéstudomány című folyóirat 2008/9. számában rendkívül érdekes tanulmány jelent meg Mitev Ariel Zoltán és Horváth Dóra tollából „A posztmodern marketing rózsaszirmai” címmel. A tanulmány előremutató, érdekfeszítő és minden tekintetben konstruktív, újszerű. Jelen tanulmány szerzőire is nagy hatást gyakorolt a cikk, nagyrészt felsorolt erényei miatt, de egyes esetekben kiegészítést kívánva. Mindenképpen inspirálta a továbblépést, az újabb adalékok megfogalmazását, amire ezúton e tanulmány szerzői kísérletet tettek. A cikk egyben szerves gondolati folytatása a szerzőpáros korábbi közös publikációinak, elsősorban a Marketing & Menedzsment folyóiratban megjelent cikknek. _______ In this article the author will analyze consumption tendencies of post-modern age, mainly using tourism marketing examples. Their analysis has been based on results of their own researches and researches published in Hungarian and international marketing literature. In this article they try to confront different theories of post-modern marketing and they will analyze problems of applicability of these theories in Hungarian marketing problem solving. An extremely interesting article was published in Vezetéstudomány (2008/9), written by Zoltán Mitev Ariel and Dóra Horváth, and this article, by its interesting, innovative and constructive aspect has largely influenced authors of present article to continue the path proposed in the abovementioned article. The article, in the same time, is an organic continuation of the earlier common publications of the authors, e.g. the recent article in Marketing & Menedzsment journal.

A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszikus tézisek és új irányok a pénzügyi beszámolásban (Evolution of the financial accounting stakeholder theories and the regulation – classic theses and new ways in the financial report)

A modernkori számvitel egyik alapvető kérdése, hogy a pénzügyi beszámolás címzettjét – az érdekhordozókat – miként lehet azonosítani. Ez a törekvés már a klasszikus, azóta meghaladottá vált elméletekben is központi szerepet töltött be és modern, posztmodern elméletekben kulcsfontosságúvá vált. A tapasztalatok alapján az azonosított érdekhordozók köre módosult, bővült. Ennek a fejlődésnek a vizsgálata során a számvitel számos olyan ismérvét sikerült azonosítani, amely segítségével a vonatkozó szabályok tökéletesíthetők. Emellett az evolúció vizsgálata segítségével közvetlenül is megfigyelhetővé vált az, hogy a számvitelt extern módon szabályozó hatalom szükségessége milyen feltételek teljesítése mellett igazolható. A vizsgálat során azonosíthatóvá váltak olyan helyzetek, amikor a számviteli szabályozó és „kívülről irányított” pénzügyi beszámolás szuboptimális helyzethez vezet. A cikk az érdekhordozói elméletek fejlődését a klasszikus felfogásoktól indulva mutatja be. Feltárja, hogy a modern – jelenleg elfogadott – koalíciós vállalatfelfogás miben hozott újat, elsősorban miként hívta életre az extern szabályozót. _____ One of the key problems of the modern financial accounting is how to define the stakeholders. This problem was already a key issue in the already outdated classical stakeholder theories. Research and experience noted that the group of stakeholders has widened and has been modified. Through this evolution researchers identified many characteristics of financial reporting through which the regulation could have been improved. This advance pointed out which are the situations when the existence of an extern accounting regulator may be justified, since under given circumstances this existence led to suboptimal scenario. This paper deals with the stakeholder theories, starting with the classical ones. The article points out how did the currently accepted theory changed the assertions of the previous one and how was the external regulator created as an inevitable consequence. The paper also highlights the main issues raised by the post-modern theories; those, which try to fit the current questions into the current stakeholder models. The article also produces a Hungarian evidence for the previously mentioned suboptimal scenario, where the not tax-driven regulation proves to be suboptimal.

Diskurzuselemzés a politika- és vezetéstudományban (Discourse analysis in the political and management sciences)

A XX. század második felében lejátszódó nyelvi fordulat révén egy újfajta posztmodern irányzat jelent meg a társadalomtudományok területén. A diskurzuselméleti megközelítésmód sajátos nézőpontjával az 1990-es évekre már diszciplínateremtő igénnyel is fellépett. Az új tudományos szemlélet számos társadalomtudományi területen jelent meg. Jelen tanulmány a különböző elméleti irányzatokat és a hozzájuk kapcsolódó módszereket tekinti át, és célja a diskurzuselemzés alkalmazhatóságának bemutatása a politika- és a vezetéstudományok területén. ____ Due to a new linguistic revolution occurred in the second half of the twentieth century new post modern tendencies appeared in the field of social sciences. Discourse theory with its unique perspective has succeeded in building up a discipline at the 1990s. This new scientific approach has appeared in several social sciences. This study surveys different theoretical trends and related methods and aims to demonstrate the applicability of discourse analysis in the field of political and management sciences.

Mi a baj a modern szervezetekkel? – Kritikai menedzsmentelméletek (What is the problem in modern organisations? – Critical Management Studies)

A nemzetközi, elsősorban európai szervezettudományban mára meghatározóvá vált a kritikai megközelítés, a hazai szakirodalomban mégis elvétve találni rá utalásokat. A szerzők írásukban tárgyalják, hogy a kritikai menedzsmentelméletek (KME) szemszögéből miként bírálható a mindenkori szervezeti gyakorlat, és miért bírálandók a főáramú menedzsmentelméletek. A tanulmány fő részében elméleti megkülönböztetéseket tesznek: egyrészt elhatárolják a kritikai megközelítést a főáramú szervezetelméletektől, másrészt több szempontból is különbséget tesznek a különféle – de egyaránt a KME alá tartozó – kritikai megközelítések között. De a kritikai szemlélethez hűen nem csak a puszta elméletismertetés volt a céljuk: e bevezetés és problémafelvető tanulmány – s a későbbiekben tervezett cikksorozat – szándékuk szerint vitaindítóként is szolgál. Abban bíznak, hogy a felvetett kérdésekről valódi, lényegi párbeszédet generálhatnak a hazai menedzsmenttudományban (kutatók, oktatók és elméletalkalmazók körében), mely kihathat a szervezeti gyakorlatra is. _____ Critical Management Studies (CMS) as a field of organization studies (OS) has become central internationally, and especially in Europe. Yet, its appearance is still very rare in the Hungarian OS literature. In this study first the authors discuss how the nowadays dominant organizational practices along with the mainstream management and organization theories are to be criticized from a Critical Management perspective. In the main section, so as to define CMS, they make important theoretical distinctions, first between CMS and mainstream organization theories (in general), and then among the different critical approaches that nevertheless all fall under the broad CMS umbrella. But, in line with a truly critical attitude, they not only go into theoretical discussions but, at least to their intention, the purpose of this introductory paper is also to addresses important problems both in the theory and the practice of organization and management. Therefore, it could serve as an opening of an important debate or dialogue in the Hungarian academic community (researchers, educators and other professionals), a theoretical discussion that could have real influence on organizational practice too.

Do institutions matter in business strategy? – The changing focus of strategic management to institutions: a literature review

The post-crisis managerial literature emphasizes the roles of institutional factors in any disruption of the ecosystem of market capitalism and puts it in the middle of its analytical framework. It has become clear that nowadays, scientific discussions about the measure of increase of direct state involvement in certain economic areas has become more relevant. The socio-economic model based on market coordination was no doubt shaken by the crisis in 2008 across the world and inspired various representatives of the scientific and political community to revise their theses on coordination mechanisms that support the way out of an economic downturn. This paper intends to give a brief summary of the two leading strategic management approaches (Porter’s five forces and the resource-based view of the firm) on institutions. The author’s aim is to demonstrate that incorporation of the institution-based view into the mainstream theories can enrich the analytical framework of strategic management by providing deeper understanding of the contextual factors that underpin interactions between institutions and organizations.