Biztosítók kockázatdiverzifikációja (Risk diversification of insurers)

A biztosítók működését általában több homogén részállományból összetevődő heterogén biztosítási állomány jellemzi. A részállományok alkotta biztosítási portfólió esetében a kockázatdiverzifikáció vizsgálható a teljes állományra, illetve a részállományokra összesített kockázatok különbségeként, és elemezhető a kockázat és hozam kapcsolata alapján is. A biztosítók működésének főbb sajátosságait tartalmazó modellben azt mutatjuk meg, hogy a biztosítási portfólió esetében tapasztalható kockázatdiverzifikációs hatások milyen mértékben hasonlítanak a klasszikusnak számító, befektetésekkel foglalkozó Markowitz-féle portfólióelmélet által leírtakra. Modellünk alapján megállapítható: számos hasonlóságon túl a biztosító működési sajátosságai következtében a hatékony biztosítási portfóliók, illetve az optimális befektetési arányok meghatározása egyedi tulajdonságokkal jellemezhető. / === / Insurance is generally characterized by a heterogeneous insurance population made up of several (homogeneous) sub-populations. Risk diversification in the "insurance portfolio" containing these sub-populations can appear as a difference between the risk of the total population and the sum of the risks of the separate sub-populations, and it can also be analysed based on the relation of risk and return. Examining these aspects of risk diversification with a model covering the main features of insurance activity, the study analyses how far the risk diversification effects of the insurance portfolio resemble the results of classical Markowitz portfolio theory. Based on the results from the study's theoretical model, it appears that alongside several similarities, there are some individual features in the determination of "efficient insurance portfolios" and optimal investment weights.

Koherens kockázatmérés és tőkeallokáció = Coherent risk measurement and capital allocation

Bármennyire szeretne is egy bank (vállalat, biztosító) csak az üzletre koncentrálni, nem térhet ki a pénzügyi (hitel-, piaci, operációs, egyéb) kockázatok elől, amelyeket mérnie és fedeznie kell. A teljes fedezés vagy nagyon költséges, vagy nem is lehetséges, így a csőd elkerülésre minden gazdálkodó egységnek tartania kell valamennyi kockázatmentes, likvid tőkét. Koherens kockázatmérésre van szükség: az allokált tőkének tükröznie kell a kockázatokat - azonban még akkor is felmerül elosztási probléma, ha jól tudjuk mérni azokat. A diverzifikációs hatásoknak köszönhetően egy portfólió teljes kockázata általában kisebb, mint a portfóliót alkotó alportfóliók kockázatának összege. A koherens tőkeallokáció során azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy mennyi tőkét osszunk az alportfóliókra, vagyis hogyan osszuk el „kor­rekt” módon a diverzifikáció előnyeit. Így megkapjuk az eszközök kockázathoz való hozzájárulását. A tanulmányban játékelmélet alkalmazásával, összetett opciós példákon keresztül bemutatjuk a kockázatok következetes mérését és felosztását, felhívjuk a figyelmet a következetlenségek veszélyeire, valamint megvizsgáljuk, hogy a gyakorlatban alkalmazott kockázatmérési módszerek [különösen a kockáztatott érték (VaR)] mennyire felelnek meg az elmélet által szabott követelményeknek. ____________________ However much a bank (or company or insurance provider) concentrates only on business, it cannot avoid financial (credit, market, operational or other) risks that need to be measured and covered. Total cover is either very expensive or not even possible, so that every business unit has to hold some risk-free liquid capital to avoid insolvency. What it needs is coherent risk measurement: the capital allocated has to match the risks, but even if the risks are measured well, distribution problems can still arise. Thanks to diversification effects, the total risk of a portfolio is less than the sum of the risks of its sub-portfolios. Coherent capital allocation entails addressing the question of how much capital to divide among the sub-portfolios, or how to distribute ‘correctly’ the advantages of diversification. This yields the contribution of the assets to the risk. The study employs game theory and examples of compound options to demonstrate coherent measurement and distribution of risks. Attention is drawn to the dangers of inconsistencies. The authors examine how far the methods of risk measurement applied in practice (notably VaR—value at risk) meet the requirements set in theory.