A rendszerparadigma. Fogalmi tisztázás = The system paradigm

Tanulmányomban, amint azt a cím is jelzi, használni szeretném a paradigma fogalmát. Ezt Kuhn vezette be a tudományelméletbe klasszikus művében (Kuhn [1962]). Kuhn nem adott egyértelmű definíciót, s maga a fogalom sok vitára adott okot. A konferenciára készülve, újraolvastam számos művet az általános tudományelmélet és speciálisan a közgazdaságtani metodológia köréből. Ha más nem, már ez a meghökkentő olvasmányélmény is óvatosságra int. Nyoma sincsen konszenzusnak, még az alapfogalmak értelmezésében sem. Ingerült konfrontatív vita zajlik. A szűkebben vett tudományelmélet és tudománytörténet alternatív iskolái közötti egyet nem értés mélyen gyökeredzik híveiknek egymástól eltérő filozófiai felfogásában. Szeretném elkerülni ezt az aknamezőt. Ez késztet arra, hogy fogalmi tisztázással kezdjem a fejtegetést, az esetleges félreértések elkerülésére. Nem kívánok hozzászólni ahhoz, hogy mennyiben volt Poppernek, Kuhnnak, Lakatosnak vagy másnak igaza a tudomány történetének elemzésében. A korrekt tárgyalásA szerző a cikk bevezetőjében ismerteti, milyen értelmezésben használja a társadalomtudományokra vonatkozóan a paradigma fogalmát, amelyet T. S. Kuhn eredetileg a természettudományok történetétől ihletve alkotott meg. Az új paradigma nem okvetlenül váltja fel a korábbit; több paradigma munkaképesen működhet egymás mellett. A rendszerparadigma kialakulásának mérföldkövei: Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter és Eucken munkái. Noha filozófiájukat és politikai állásfoglalásukat tekintve igen heterogén a névsor, közös bennük a rendszerszemlélet\". Nemcsak a gazdaság egy-egy részletével foglalkoznak, hanem a rendszer egészével; nemcsak a gazdasággal, hanem a politikai, ideológiai és a társadalmi dimenziókkal is, s különös figyelmet fordítanak valamennyi szféra interakcióira. A rendszerparadigma nagy vizsgafeladata a posztszocialista átmenet kutatása. Ehhez nélkülözhetetlen; a magyarázó erőt tekintve semmilyen más paradigmával nem pótolható. Viszont a rendszerparadigma alkalmazói előrejelzéseikben (akárcsak más paradigmák művelői) sokszor súlyosan tévedtek. A rendszerparadigma prediktív ereje korlátozott, s ez szerénységre inti felhasználóit. / === / The notion of paradigm was originally created by T. S. Kuhn and inspired by the history of natural sciences. The introduction of the article explains the interpreation of the notion as used in social sciences. In this context a new paradigm does not necessarily replace the earlier one, several paradigms can operate beside each other. The milestones of the system paradigm are the works of Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter and Eucken. Although the list is rather heterogeneous as regards the philosophies and political stand of the authors, common to them is the \"systemic approach\". They discuss not some detail of the economy, but the system as a whole; not only the economy, but the political, ideological and societal dimensions as well, and they pay particular attention to the interactions among all spheres. It is a great examination task of the system paradigm to research the post-socialist transition. It is indispensable for that; as regards explanatory power, it cannot be replaced by any other paradigm. On the other hand, the users of the system paradigm frequently made grave errors in their forecasts (similarly to those using other paradigms). The predictive power of the system paradigm is restricted and this warns its users to caution.

Designed for Patience. The Significance of International Factors in the Ukrainian and Belarusian Transitions

This paper focuses on Belarus in order to find explanation as to why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. We seek to determine whether the internal factors (macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different circumstances brought forth the success of the Orange Revolution.

The Europe of Elites. A Study into the Europeanness of Europe's Political and Economic Elites

Contents: 1 Introduction: European integration as an elite project, Heinrich Best, György Lengyel, and Luca Verzichelli; 2 Europe à la carte? European citizenship and its dimensions from the perspective of national elites, Maurizio Cotta and Federico Russo; 3 Ready to run Europe? Perspectives of a supranational career among EU national elites, Nikolas Hubé and Luca Verzichelli; 4 National elites’ preferences on the Europeanization of policy making, José Real-Dato, Borbála Göncz, and György Lengyel; 5 The other side of European identity: elite perceptions of threats to a cohesive Europe, Irmina Matonyté and Vaidas Morkevicius; 6 Elites’ views on European institutions: national experiences sifted through ideological orientations, Daniel Gaxie and Nicolas Hubé; 7 Patterns of regional diversity in political elites’ attitudes, Mladen Lazic, Miguel Jerez-Mir, Vladimir Vuletic, and Rafael Vázquez-García; 8 The elites–masses gap in European integration, Wolfgang C. Müller, Marcelo Jenny, and Alejandro Ecker; 9 Party elites and the domestic discourse on the EU, Nicolo Conti; 10 Elite foundations of European integration: a causal analysis, Heinrich Best; 11 Elites of Europe and the Europe of elites: a conclusion, Heinrich Best; 12 Appendix. Surveying elites: information on the study design and field report of the IntUne elite survey, György Lengyel and Stefan Jahr.

Political polarization and its consequences on democratic accountability

This paper first explores the polarizationthesis, according to which between 1990-2010 political polarization increased to a large extent in the Hungarian political elite and among citizens, although it did not undermine the stability of the political system. Second, it gives an endogenousexplanation for this phenomenon. Third, through theoretical discussion and empirical examples taken from Hungarian politics it is revealed that although growing polarization has not generated regime instability, it reduces, or might reduce, the efficiency of the operation of democracy. Five mechanisms of the effects of ideological polarization which weaken democratic accountability are explored.