Solidifying system of democracy in the Central and Eastern European new EU members

The paper examines the requirements of an effective and legitimized democratic political system in the process of transition. The analysis and the conclusions are based on the Hungarian experience, which can carefully be applied to all Central and Eastern European (CEE) countries. Special focus is given to the relationship of legal certainty and the efficiency of the democratic system, to the tension between legalism and managerialism and to the characteristics of civil society organizations. In the conclusion special features of the transitional countries are pointed out.

The Socioeconomic Background of the Divergence of Belarusian and Ukrainian Political Systems

The aim of this paper is to analyze the political, social and economic background of the divergence of Belarusian and Ukrainian transitions. We focus on Belarus in order to find explanation for questions such as why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. On the theoretical framework of elite-sociology, we seek to determine whether the internal factors (as macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system and the structure of the political elite) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different circumstances brought forth the success of the Orange Revolution.

Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. Vázlat az információs aszimmetria közgazdaságtani fogalmainak politikatudományi alkalmazhatóságáról (Negative selection and moral risk in politics. An outline of the usefulness to political science of the economic concept of information asymmetry)

Az írás a kontraszelekció és az erkölcsi kockázat információ-gazdaságtani fogalmának politikatudományi alkalmazhatósága mellett érvel. Azt kívánja bemutatni, hogy a politikai piac szereplői közti információs aszimmetria mechanizmusainak éppúgy lehetnek súlyos negatív hatásai a demokratikus politikai rendszer működésére nézve, mint ahogy a gazdasági szereplők közti információs aszimmetria - Nobel-díjas közgazdászok érvei szerint - alááshatja a piaci verseny hatékonyságát. Az írás új megvilágításba helyezi a - már Platón óta ismert - politikai kontraszelekció jelenségét, továbbá részletesen foglalkozik az erkölcsi kockázat és a megbízó-megbízott relációk megjelenésével a politikában. Érinti tovább azoknak a mechanizmusoknak - a jelzésnek és a szűrésnek - a megjelenését a politikában, melyeket a közgazdászok az információs aszimmetria csökkentésére ajánlanak. / === / The paper argues in favour of employing in political science the economic concept of information asymmetry, seeking to show that the mechanisms of information asymmetry among the players on the political market may have negative effects on the operation of a democratic political system as information asymmetry among economic actors – according to arguments of Nobel prize-winning economists – has on the efficiency of market competition. The paper sheds new light on the phenomenon of negative political selection (known since Plato's time), and goes on to deal in detail with the appearance of moral risk and client/agent relations in politics. The author touches also on the appearance in politics of mechanisms – signals and filters – that economists suggest for reducing information asymmetry.

Political polarization and its consequences on democratic accountability

This paper first explores the polarizationthesis, according to which between 1990-2010 political polarization increased to a large extent in the Hungarian political elite and among citizens, although it did not undermine the stability of the political system. Second, it gives an endogenousexplanation for this phenomenon. Third, through theoretical discussion and empirical examples taken from Hungarian politics it is revealed that although growing polarization has not generated regime instability, it reduces, or might reduce, the efficiency of the operation of democracy. Five mechanisms of the effects of ideological polarization which weaken democratic accountability are explored.

Designed for Patience. The Significance of International Factors in the Ukrainian and Belarusian Transitions

This paper focuses on Belarus in order to find explanation as to why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. We seek to determine whether the internal factors (macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different circumstances brought forth the success of the Orange Revolution.

A magyar átalakulás és fejlődés néhány általánosítható elméleti tanulsága = Some generalizable theoretical lessons of the Hungarian transformation and development

A világgazdasági válság óta eltelt nyolc évtizedben Magyarországon számos rendszerváltozás ment végbe a gazdaságban és a politikában. Sokak szerint a szabadpiactól a szabadpiacig vezető kör bezárult, és ismét rendszerválság előtt állunk. Míg a jövő természetesen bizonytalanságokkal terhes, és így értelemszerűen nem kiszámítható, a múlt egyértelmű tanulsága az, hogy a közéletet végig formáló felzárkózási törekvés egészében sikertelennek bizonyult. Ennek alapja elemzésünk központi rejtélye egy régi fejlődéselméleti feladvány: miért van az, hogy Argentínához vagy újabban Olaszországhoz és Portugáliához hasonlóan a jó politika rossz eredményekkel jár(t), és fordítva? Miért szakadt el végletesen és történetileg is a gazdasági és a politikai ésszerűség egymástól? __________________ Hungary has undergone several changes of economic and political system in the eighty years since the Great Depression. According to many, the circle from market economy to market economy has closed and we face another systemic crisis. Although the future is naturally full of uncertainties and is not by its very nature predictable, the clear lesson from the past is that the effort to catch up, which shaped public life throughout, has been unsuccessful on the whole. The basis for this and the central riddle in this analysis is an old puzzle in development theory: how is it that good policies had bad results and vice versa, as was the case in Argentina, and recently in Italy and Portugal? Why did economic and political rationality part company for good, even in historical terms?

Járadékteremtés és az áldemokráciák = Rent creation and pseudo-democracies

Tanulmányunkban egy olyan rendszerrel foglalkozunk, amely köztes helyet foglal el a demokrácia és az autokrácia között, mindkettő jegyeit magán viseli, és amelyet ezért áldemokráciának nevezünk. A rendszer működési sajátosságait a járadékok szemszögéből vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy demokratikus országokban hogyan képes egy párt tartósan domináns pozícióban maradni. Modellünk segítségével összekapcsoljuk a járadékteremtést a szavazatok maximalizálásának céljával, és bemutatjuk, miért jelenthet racionális döntést a hatalmon lévők számára a rövid távú optimumon túlmutató járadékteremtés is. A modell rávilágít arra, hogy a többletjáradékok segítségével a kormányzat - klientúrája megerősítése, a demokratikus rendszer határainak feszegetése, valamint az ellenzék visszaszorítása révén - hosszú távú előnyökre tehet szert, áldemokráciát hozva létre. Történelmi példák jól mutatják, hogy a rendszer bukását végül általában a gyengébb gazdasági teljesítmény és a korrupció széles körűvé válása kényszeríti ki. _____ The paper focuses on a specific political system lying between democracy and autocracy, which has similarities to both. Called here a pseudo-democracy, it is examined from the point of view of rents. The paper enquires how a democracy can allow a single party to dominate the political landscape for a long period. The author constructs a model to link rent creation to vote maximization, arguing that it can be rational for incumbents to increase rents beyond the short-term optimum. The model also reveals that surplus rents may offer long-term gains to an elite by strengthening its clientčle, challenging the systemic political framework and holding back the opposition. Historical examples show that the end-result of a pseudo-democratic system will usually be to weaken economic performance and increase corruption.

The extent of the population paradox in the Hungarian electoral system

The Hungarian mixed-member electoral system, adopted in 1989, is one of the world’s most complicated electoral systems, and, as this paper demonstrates, it suffers from the "population paradox". In particular, the governing coalition may lose as many as 8 seats either by getting more votes or by the opposition obtaining fewer votes on each territorial list.

A rendszerparadigma. Fogalmi tisztázás = The system paradigm

Tanulmányomban, amint azt a cím is jelzi, használni szeretném a paradigma fogalmát. Ezt Kuhn vezette be a tudományelméletbe klasszikus művében (Kuhn [1962]). Kuhn nem adott egyértelmű definíciót, s maga a fogalom sok vitára adott okot. A konferenciára készülve, újraolvastam számos művet az általános tudományelmélet és speciálisan a közgazdaságtani metodológia köréből. Ha más nem, már ez a meghökkentő olvasmányélmény is óvatosságra int. Nyoma sincsen konszenzusnak, még az alapfogalmak értelmezésében sem. Ingerült konfrontatív vita zajlik. A szűkebben vett tudományelmélet és tudománytörténet alternatív iskolái közötti egyet nem értés mélyen gyökeredzik híveiknek egymástól eltérő filozófiai felfogásában. Szeretném elkerülni ezt az aknamezőt. Ez késztet arra, hogy fogalmi tisztázással kezdjem a fejtegetést, az esetleges félreértések elkerülésére. Nem kívánok hozzászólni ahhoz, hogy mennyiben volt Poppernek, Kuhnnak, Lakatosnak vagy másnak igaza a tudomány történetének elemzésében. A korrekt tárgyalásA szerző a cikk bevezetőjében ismerteti, milyen értelmezésben használja a társadalomtudományokra vonatkozóan a paradigma fogalmát, amelyet T. S. Kuhn eredetileg a természettudományok történetétől ihletve alkotott meg. Az új paradigma nem okvetlenül váltja fel a korábbit; több paradigma munkaképesen működhet egymás mellett. A rendszerparadigma kialakulásának mérföldkövei: Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter és Eucken munkái. Noha filozófiájukat és politikai állásfoglalásukat tekintve igen heterogén a névsor, közös bennük a rendszerszemlélet\". Nemcsak a gazdaság egy-egy részletével foglalkoznak, hanem a rendszer egészével; nemcsak a gazdasággal, hanem a politikai, ideológiai és a társadalmi dimenziókkal is, s különös figyelmet fordítanak valamennyi szféra interakcióira. A rendszerparadigma nagy vizsgafeladata a posztszocialista átmenet kutatása. Ehhez nélkülözhetetlen; a magyarázó erőt tekintve semmilyen más paradigmával nem pótolható. Viszont a rendszerparadigma alkalmazói előrejelzéseikben (akárcsak más paradigmák művelői) sokszor súlyosan tévedtek. A rendszerparadigma prediktív ereje korlátozott, s ez szerénységre inti felhasználóit. / === / The notion of paradigm was originally created by T. S. Kuhn and inspired by the history of natural sciences. The introduction of the article explains the interpreation of the notion as used in social sciences. In this context a new paradigm does not necessarily replace the earlier one, several paradigms can operate beside each other. The milestones of the system paradigm are the works of Marx, Mises, Hayek, Polányi, Schumpeter and Eucken. Although the list is rather heterogeneous as regards the philosophies and political stand of the authors, common to them is the \"systemic approach\". They discuss not some detail of the economy, but the system as a whole; not only the economy, but the political, ideological and societal dimensions as well, and they pay particular attention to the interactions among all spheres. It is a great examination task of the system paradigm to research the post-socialist transition. It is indispensable for that; as regards explanatory power, it cannot be replaced by any other paradigm. On the other hand, the users of the system paradigm frequently made grave errors in their forecasts (similarly to those using other paradigms). The predictive power of the system paradigm is restricted and this warns its users to caution.

From Anti-equilibrium to The Socialist System and Beyond

This essay attempts to understand János Kornai’s works from a political economy perspective. It argues that Kornai has significantly contributed to the formation of a new paradigm of political economy. The main endeavor of Kornai has been the combination of analytical concepts of economics with the empirical description of real economies. After a certain period of theoretical experimentation János Kornai formulated his research program that can be called the shortage economy explanation of the socialist system. The Economics of Shortage and The Socialist System have created a new theoretical paradigm in a framework in which it has become possible to establish a connection between the analytical and empirical, universal and historical aspects of the theory studying the socialist system as a real economic entity. János Kornai has built his analysis of the socialist system on the primary role of politics in the creation of economic institutions. In his present work on capitalism he has extended this thesis to the capitalist system. This seems to be an important contribution of his to a new political economy paradigm that is just in the process of formation.

The political construction of old age as reflected in online discussions

The present paper examines the political construction of ageing and conflicts between generations. The process of construction is driven not merely by institutional actors and opinion leaders in the media, but also by citizens who talk to each other about politics. In my paper I have focused on the latter by observing online discussions that appear on the political forum Index.hu. Disagreement between old people’ and ‘young people’ evolved mainly about the pension system, thus the examination of ageing constructions is embedded in this context. In spite of its numerous limits, the method used seems to be suitable for providing hypotheses for further research. In the first part of the study I present the applied theoretical approach in which the concept of stereotype is connected with the concept of social construction. After that I focus on investigating the activity, origin and contents of the stereotypes that influence the construction of ageing. In the third part of the study the components of the constructions are demonstrated.