The impact of marketing oriented product development on new product performance = A marketing orientált termékfejlesztés hatása az új termék teljesítményre

In the new product innovation management literature a lot of empirical studies have supported the importance of marketing orientation as a key success factor of new products. The purpose of this paper is to examine on a Hungarian sample if there is a connection between marketing oriented product development and new product performance. Firms were clustered into two product performance categories. ANOVA analysis showed significant correlation between R&D/marketing interface and new product performance, while variables associated with costumer orientation were not significant. The study was based on data “In Global Competition 2004 – 2006” survey. This paper was presented at the INCODE conference (INCODE, 2008). = Számos felmérés bizonyítja, hogy az új termékek sikerét nagyban elősegíti a marketing orientált fejlesztési gyakorlat. A „Versenyben a világgal 2004-2006” felmérés adatbázisán ennek relevanciáját vizsgáltuk. A vonatkozó szakirodalomból kiindulva, a felmérés kérdőívéből kiválasztottuk azokat a változókat, amelyekkel a marketing orientált termékfejlesztés leginkább jellemezhető. Öt változóval írtuk le a fogyasztó orientációt, míg egy változónk volt a K+F/marketing együttműködésre. Eredményeink szerint azok a vállalatok, amelyeknél a K+F és a marketing részlegek szorosan együttműködnek, jobb termékfejlesztési teljesítményt érnek el. Ugyanakkor a fogyasztó orientáció és a termékfejlesztési teljesítmény között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A tanulmány megjelent a pécsi INCODE konferencia kötetében (INCODE, 2008).

A válság mint negatív információ és bizonytalansági tényező. A válság hatása az egy részvényre jutó nyereség-előrejelzésekre (The financial crisis as negative information and a factor of uncertainty. Analysing the EPS forecasting error in Hungary and Austria)

A szerző a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság hatását vizsgálja az egy részvényre jutó nyereség előrejelzésének hibájára. Számos publikáció bizonyította, hogy az elemzők a tényértékeknél szisztematikusan kedvezőbb tervértéket adnak meg az egy részvényre jutó előrejelzéseikben. Más vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy részvényre jutó előrejelzési hiba bizonytalan környezetben növekszik, míg arra is számos bizonyítékot lehet találni, hogy a negatív hírek hatását az elemzők alulsúlyozzák. A gazdasági világválság miatt az elemzőknek számtalan negatív hírt kellett figyelembe venniük az előrejelzések készítésekor, továbbá a válság az egész gazdaságban jelentősen növelte a bizonytalanságot. A szerző azt vizsgálja, hogy miként hatott a gazdasági világválság az egy részvényre jutó nyereség- előrejelzés hibájára, megkülönböztetve azt az időszakot, amíg a válság negatív hír volt, attól, amikor már hatásaként jelentősen megnőtt a bizonytalanság. _____ The author investigated the impact of the financial crisis that started in 2008 on the forecasting error for earnings per share. There is plentiful evidence from the 1980s that analysts give systematically more favourable values in their earnings per share (EPS) forecasts than reality, i.e. they are generally optimistic. Other investigations have supported the idea that the EPS forecasting error is greater under uncertain environmental circumstances, while other researchers prove that the analysts under-react to the negative information in their forecasts. The financial crisis brought a myriad of negative information for analysts to consider in such forecasts, while also increasing the level of uncertainty for the entire economy. The article investigates the impact of the financial crisis on the EPS forecasting error, distinguishing the period when the crisis gave merely negative information, from the one when its effect of uncertainty was significantly increased over the entire economy.

The impact of creative organizational climate on the innovation activity of medical devices manufacturing firms in Hungary

The purpose of this study was to empirically investigate the impact of creative organizational climate on the innovation activity of medical devices manufacturing firms in Hungary. We applied a combined qualitative and quantitative research model, focusing on two firm’s case studies that are active in the above mentioned sector and differ to a substantial degree in their innovation activities. The connection between innovative climate and innovation was analyzed by comparing their organizational climate and perceptions of organizational members of innovation activities. Our findings revealed that classical models of creative organizational climate explain only partially the differences, although on the level of individual perceptions of climate and innovativeness we can find some connections. We found one factor that differentiated the two firms in terms of organizational climate in the predicted direction: the amount, quality, sincerity and depth of debates going on in the organization. The level of challenge (high involvement, commitment and challenging goals) and the time devoted to think about new ideas and innovative solutions (idea time) turned out to be contrary to the expectations based on previous research – although these results are less significant statistically. The results trigger further research into the sources of competitiveness in the Hungarian medical devices manufacturing sector.

What Determines the Innovativeness of Polish Family Firms? Empirical Results and Theoretical Puzzles

This article will review and synthesize the existing research on the innovativeness of Polish family firms in order to separate universal factors that influence the degree of innovativeness of firms from the factors which distinctively influence the innovativeness of family firms. To better assess the innovation propensity of family firms the author will work out the typology by combining the variety of innovations with particular features of family firms and the industrial context. A more nuanced approach will help to understand why the academic literature is inconclusive with regards to the question of whether family firms are anti-innovative (as some authors claim), pro-innovative or ambivalent with regard to innovations. In particular it will be argued that when assessing family firms’ innovativeness special attention needs to be paid to the impact of the management of intergenerational change on the propensity to innovate, as this process relates to the capacity for investments into innovativeness and the time horizon of the owner’s decisions.