Intenzitásalapú modellezés és a mértékcsere (Intensity-based modeling and thje change of measure)

A dolgozatban a hitelderivatívák intenzitásalapú modellezésének néhány kérdését vizsgáljuk meg. Megmutatjuk, hogy alkalmas mértékcserével nemcsak a duplán sztochasztikus folyamatok, hanem tetszőleges intenzitással rendelkező pontfolyamat esetén is kiszámolható az összetett kár- és csődfolyamat eloszlásának Laplace-transzformáltja. _____ The paper addresses questions concerning the use of intensity based modeling in the pricing of credit derivatives. As the specification of the distribution of the lossprocess is a non-trivial exercise, the well-know technique for this task utilizes the inversion of the Laplace-transform. A popular choice for the model is the class of doubly stochastic processes given that their Laplace-transforms can be determined easily. Unfortunately these processes lack several key features supported by the empirical observations, e.g. they cannot replicate the self-exciting nature of defaults. The aim of the paper is to show that by using an appropriate change of measure the Laplace-transform can be calculated not only for a doubly stochastic process, but for an arbitrary point process with intensity as well. To support the application of the technique, we investigate the e®ect of the change of measure on the stochastic nature of the underlying process.

A kínai reformfolyamat politikai gazdaságtani logikája (The politico-economic logic of the Chinese reform process)

Kína az elmúlt több mint három évtizedben szegény, elmaradott országból a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett. Szocialista rendszerét egy sajátos kapitalista rendszer váltotta fel, miközben politikai struktúrája lényegében változatlan maradt. A folyamatok során a vezetés mindvégig ügyelt arra, hogy a kommunista párt egyeduralmát semmi se veszélyeztethesse, ugyanakkor megfelelő források álljanak rendelkezésre hatalma megtartásához. A tanulmány a kínai reformfolyamatot politikai gazdaságtani szempontból vizsgálja, különös figyelmet szentelve az intézményi változásoknak. Bemutatja, milyen okok és tényezők álltak a reformok elindításának hátterében, milyen változások következtek be a szereplők érdekviszonyaiban a reformok előrehaladtával, és mire lehet számítani a reformok jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer érdekviszonyai a reformok folytatása ellen hatnak, ellehetetlenítve a piacgazdaság intézményrendszerének további kiépítését. A járadékok és privilégiumok az elitet abban sem teszik érdekeltté, hogy komolyabb politikai reformokat hajtson végre, így a kialakuló csapdahelyzet megakadályozza az átmenet kiteljesedését. ____ In the last three decades China has risen from being a poor and underdeveloped country to being one of the most important players in the world economy. Its planned economy has been replaced by a capitalist system, but its political structure has remained essentially unchanged. The leaders during the reform process have sought constantly to avert dangers to the rule of the Communist Party and gain access to valuable resources that allow power to be retained. The study approaches the Chinese reform process from a politico-economic point of view, focusing primarily on institutional changes. It reveals the main factors behind the various phases of reform, the constantly changing interests of the players, and the possible future of the process. It seems that under the current authoritarian regime, there are vested interests working against a continuation of the reforms and precluding full establishment of the institutional framework of a market economy. The elite is also deterred from implementing serious political reforms by the current rents and privileges. This leads to a trap that prevents completion of the transition process.