A comprehensive approach to the euro-area debt crisis

The euro area‘s sovereign debt crisis continues though significant steps have been taken to resolve it. This paper proposes a comprehensive solution to the crisis based on three pillars: a plan to restore banking sector soundness in the whole euro area, a resolution of sovereign debt crisis -including a revision of EU assistance facilities and a reduction of the Greek public debt- and a strategy to foster growth and competitiveness. The paper provides novel estimates and analysis focusing on the current situation of Greece, Ireland, Portugal and Spain.

A magyar öngondoskodás sajátosságai

A magyar nyugdíjrendszerben 1998 óta egymás mellett működik a felosztó-kirovó és a kötelező tőkefedezeti pillér. Ezt a paradigmatikusnak tekintett reformot követően is több változtatás zajlott az elmúlt években, amelyek lényegében a nyugdíjparaméterek módosítására irányultak. Mára a nyugdíjreformról szóló diskurzus világszerte újra általánossá vált. A magyar nyugdíjviták középpontjában nem elsősorban az idősödő népesség növekvő aránya, hanem az alacsony foglalkoztatás és a csekély jogosultságszerzés áll. A hozzászólások ma már nem a felosztó-kirovó versus tőkefedezeti rendszer kérdéskörét érintik. A vitában újra és újra előkerül az öngondoskodás hangsúlyozása. A tanulmány egy felmérés adatain keresztül elemzi az öngondoskodás különböző formáinak elterjedtségét. A kérdőív tanulsága szerint a megkérdezettek jellemzően nem saját maguk hozták meg döntéseiket a vizsgált kérdésekben - a nyugdíjrendszerről és saját várható nyugdíjas élettartamukról korlátozott (és néha téves) ismeretekkel rendelkeznek. Az emberek öngondoskodásának túlhangsúlyozása a szerzők szerint meg nem engedhető optimizmus. /===/ Unfunded and mandatory funded pillars of the Hungarian pension system have been operating simultaneously since 1998. This reform, seen as paradigmatic, has undergone several changes in recent years, designed essentially to alter the pension parameters. Discourse on pension reform has become general again throughout the world. The pension debates in Hungary have focused less on the rising proportion of the elderly than on low employment and eligibility. Contributions to the debate these days are not about the question of an unfunded versus a funded system. The emphasis has repeatedly been on self-provision. The study analyses by means of survey data the extent of the various forms of self-provision. The survey shows that respondents have not typically made decisions of their own on the matter, for which they have limited (and sometimes false) information about the pension system and their life expectancy as pensioners. According to the authors, it is impermissibly optimistic to place excessive emphasis on people’s ability to provide for themselves.

Az európai gazdasági kormányzás előtt álló kihívások. A hármas tagadás lehetetlensége (Challenges of European economic governance. The impossible trinity of denial.)

Az európai gazdasági integráció folyamata olyan kényszerhelyzetekben formálódott a múltban, amelyek a közgazdaságtudományban jól ismert lehetetlen háromság alapján is leírhatók. Az Európai Monetáris Rendszer a rögzített árfolyam-mechanizmusra és önálló jegybanki politikára épített, korlátozva a tőkemozgásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió ugyanakkor a tőke szabad áramlásával és az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével felszámolta a tagállami szintű jegybanki autonómiát. Az euróövezet működése egyszersmind arra a háromszoros tagadásra épül(t), hogy 1. nem lehetséges az euróövezetből való kilépés, 2. nem engedélyezett a kimentés és 3. nem kerülhet sor államcsődre. A 2008-ban Európát is elérő pénzügyi és gazdasági válság azonban elemi erővel mutatott rá e hármas tiltás tarthatatlanságára. A gazdasági kormányzás körül kibontakozott viták így jól közelíthetők a három tiltó szabály egyidejű érvényesülése lehetetlenségének bemutatásával, számba véve az egyes opciók költségeit és lehetséges hasznait. / === / The process of economic integration in the EU has been shaped by the well-known theorem of the impossible trinity. Accordingly, the European Monetary System was built upon a mix of a fixed exchange-rate regime and an autonomous monetary policy, thereby constraining capital mobility. In launching the EMU project, the EU countries decided to fix national currencies irrevocably and maintain full capital mobility, in exchange for delegating their monetary policy upwards to a supranational level. The introduction of the Euro zone, however, has simultaneously meant denial of the following three elements: (1) exit, (2) bail-out, and (3) default. Nevertheless, the 2008–9 financial and economic crisis has demonstrated mercilessly that these three pillars are incompatible with each other. So the current debates on reshaping economic governance in the EU can be modelled by introducing the “impossible trinity of denial”, concentrating on the benefits and the costs of each option.

Kornai’s DRSE Theory Versus General Equilibrium Theory

János Kornai’s DRSE theory (Kornai, 2014) follows the ex post model philosophy which radically rejects the ex ante set of conditions laid down by the dominant neoclassical school and the stringent limits of equilibrium, and defines its own premises for the functioning of capitalist economy. In other words, the DRSE theory represents an extremely novel trend among the various schools of economics. The theory is still only a verbal model with the following supporting pillars as the immanent features of the capitalist system: dynamism, rivalry and the surplus economy. (The English name of the theory uses the initial letters of the terms Dynamism, Rivalry, Surplus Economy). The dominance of the surplus economy, that is, oversupply is replaced by monopolistic competition, uncertainty over the volume of demand, Schumpeterian innovation, dynamism, technological progress, creative destruction and increasing return to scale with rivalry between producers and service providers for markets. This paper aims to examine whether the DRSE theory can be formulated as a formal mathematical model. We have chosen a special route to do this: first we explore the unreal ex ante assumptions of general equilibrium theory (Walras, 1874; Neumann, 1945), and then we establish some of the possible connections between the premises of DRSE, which include the crucial condition that just like in biological evolution, there is no fixed steady state in the evolutionary processes of market economy, not even as a point of reference. General equilibrium theory and DRSE theory are compared in the focus of Schumpeterian evolutionary economics.