Válságkezelés Európában: új gazdaságfilozófia felé? (Towards a New Philosophy of Crisis Management in Europe?)

Az évek óta tartó európai válságkezelés leírása és a részletek bemutatása helyett a rögtönzött, politikai alapon hozott lépések gazdaságelméleti értelmezésére törekszünk. Kutatási alapkérdésünk a következő: igaz-e még a 70-es évek végének felismerése, ami szerint sem szerkezeti, sem szabályozási eredetű válságot nem lehet keresletélénkítéssel leküzdeni? Igaz-e, hogy a szuverén EU-tagállamokon belül bármi okból hiányzó belső elköteleződést nem lehet pótolni a külső fegyelmezéssel? Ennek fényében vizsgáljuk a költségvetési és a bankunió 2012 októberében körvonalazott és jóváhagyott tervezetét is. _____ This paper attempts to provide a theoretical interpretation of new policy initiatives in the EU culminating in the launching of a fiscal and banking union in June, 2012. This step is reinforced by the new ECB strategy launched in September 2012. These measures were a result of a series of policy improvisations rather than of any secret master plan, still they add up to a new model of European integration. Our research question is if, and to what degrees the insights from the crisis of the 1970s hold. Accordingly no amount of easy money may remedy ills deriving from regulatory and structural inefficiencies. Second, we contend that no amount of external straightjacket/disciplining may replace domestic commitment of national governments in implementing structural reforms rather than fiscal adjustments on the margin.

On the new economic philosophy of crisis management in the European Union

This essay attempts to go beyond presenting the bits and pieces of still ongoing crisis management in the EU. Instead it attempts at finding the ‘red thread’ behind a series of politically improvised decisions. Our fundamental research question asks whether basic economic lessons learned in the 1970s are still valid. Namely, that a crises emanating from either structural or regulatory weaknesses cannot and should not be remedied by demand management. Our second research question is the following: Can lacking internal commitment and conviction in any member state be replaced or substituted by external pressure or formalized procedures and sanctions? Under those angles we analyze the project on establishing a fiscal and banking union in the EU, as approved by the Council in December 2012.

A kreativitás megítélése a munkaerőpiacon (Creativity from view of job market)

A cikk két, felsőoktatásban dolgozó oktató és kutató törekvése arra, hogy feltérképezze a frissen végzett egyetemi hallgatókkal szemben, a munkaerőpiac oldaláról érkező kreativitással kapcsolatos elvárásokat. Az alapötlet egy EU-kreativitáskutatásból nőtt ki, melyben magyar középiskolai tanárok is közreműködtek. A szerzők kutatásukba beépítettek egy válaszokat tartalmazó adatbázist (337 fő). Ezt követően generáltak egy másik mintát, amely az egyetemi hallgatókat fedte le (292 fő). A lánc harmadik elemeként on-line formában és személyes lekérdezéssel 112 HR-szakember véleményét kérdezték meg a kreativitás fontosságával, mérhetőségével, az ötletet adó EU-projekt kreativitással kapcsolatos állításaival és a kreativitás definíciójával kapcsolatban. Cikkük a válaszok kvantitatív feldolgozásának eredményeit ismerteti. ______ The paper is the product of a professor’s and a researcher’s (both working in higher education) aim to determine the expectations of the job market as regards creativity in fresh graduates. The idea for this came from an EU creativity study which had included Hungarian high school teachers. The authors have integrated the database (337 persons) of these teachers’ answers into the study. They also generated a second sample that covered university students (292 persons). As a third element, the authors assessed the opinion of 112 HR managers online and in person as regards the importance and measurability of creativity, as well as their views on the statements pertaining to and definition of creativity as given in the EU creativity project. The paper presents the results of the quantitative analysis of the responses.

Horizontal diversity of higher education institutions. The case of Hungary – in European context

In the European Higher Education Area the diversification of higher education is considered to be an emphasized value, a guarantee of creativity. The various institutional rankings are the displays of vertical diversity, but in parallel with these, there is an increasing attention directed at horizontal diversity, the entirety of the institutions' activities. The European Mapping Project (U-map) undertook this challenge. The paper presents the research program, which is an attempt to adapt the U-map model to Hungary. According to the results, the U-map method which was intended for application on an international level, is very useful in the identification of the main groups of institutions in a specific national higher education system as well, and may provide a basis for the creation of institutional strategies and the development of the institutions’ network.

Még egyszer a "rendszerparadigmáról". Tisztázás és kiegészítések a posztszocialista régió tapasztalatainak fényében = About the system paradigm once again: Clarification and additions in the light of experiences in the post-socialist region

A paradigma kifejezést Thomas Kuhn honosította meg a tudományfilozófiában: így nevezte el azt a sajátos szemléletmódot, ahogyan egy kutatási irányzat rátekint vizsgálata tárgyára. Azonos paradigmát használó kutatók hasonló kérdésekre keresik a választ, hasonló módszereket és fogalmakat alkalmaznak. A szerző 1999-ben publikált cikkében vezette be a "rendszerparadigma" kifejezést, amely a társadalomban működő rendszereket helyezi a vizsgálat középpontjába. A tanulmány a posztszocialista átalakulás során szerzett tapasztalatok alapján fejleszti tovább a korábbi cikkben kifejtett elméleti gondolatokat. Az első rész a szocialista és a kapitalista rendszert hasonlítja össze; leírja fő jellemzőiket, majd megállapítja, hogy Észak-Korea és Kuba kivételével az egykori szocialista országokban meghonosodott a kapitalista rendszer. A második rész a politikai-kormányzati formák szerint tipologizálja a kapitalizmus változatait. Három markáns típust különböztet meg: a demokráciát, az autokráciát és a diktatúrát. Huntington a demokratizálás harmadik hullámáról írt. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ez a hullám elapadt, a 47 posztszocialista ország lakosságának mindössze egytizede él demokráciában, a többiben autokrácia vagy diktatúra uralkodik. A harmadik rész Magyarországra alkalmazza a kialakított fogalmi és elemzési apparátust: itt kapitalizmus van, a politikai-kormányzati forma autokrácia - lényeges közös jellemzők mutathatók ki más kapitalista országokkal, illetve más autokráciákkal. Ez összefér azzal a felismeréssel, hogy egyes - nem alapvető jelentőségű - vonások egyediek, "hungarikumok", különböznek minden más ország tulajdonságaitól. _____ The expression paradigm, introduced into the philosophy of science by Thomas Kuhn for the way a research trend views the subject examined, denotes a case where researchers pursue similar questions by similar methods with similar concepts. The author introduced the expression system paradigm" in a 1999 article centred on the systems operating in society. This paper takes those theoretical ideas further, based on experience in the post-socialist transformation. The first part compares the socialist and capitalist systems and their main features, establishing that all former socialist countries but North Korea and Cuba have embraced the capitalist system. The second adds a typology of the varieties of capitalism by politico-governmental form, marking three types: democracy, autocracy and dictatorship. Huntington writes of a third wave of democratization, which this study concludes has ceased. Democracy reigns in only 10 per cent of the 47 post-socialist countries, autocracy or dictatorship in the others. The third part applies this conceptual and analytical framework to Hungary, where capitalism prevails, with autocracy as its politico-governmental form. It shows strongly similar features to other capitalist countries and other autocracies. This is compatible with recognizing that some features of less than fundamental importance are specific to Hungary and differ from those elsewhere.