Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére (The effect of financial management habits on operating capital. The example of the Hungarian Post Office)

A hálózatos iparágakban, ahogy a postai szolgáltatásoknál is, a forgalomban lévő készpénz nagyméretű működőtőkét jelenthet. A Magyar Posta a levél- és csomagkézbesítésen kívül jelentős készpénzforgalmat bonyolít le: nyugdíjakat, segélyeket és készpénz-átutalási megbízásokat továbbít. A forgalom napi ingadozása a vállalat likvideszköz-igényét jelentősen meghatározza. A posta esetében a postahivatalok készpénzgazdálkodása jól működő hüvelykujjszabályokon keresztül történik, ezek a szabályok döntési teret hagynak a hálózat heterogén egyedi szereplőinek. Az egyedi készletezési viselkedést a vállalati működőtőke meghatározásakor figyelembe kell venni. A tanulmány az egyedi készletezési szokások modellezésére új módszertant ajánl, majd a viselkedésmintákat csoportosítva a pénzkészletezésnek, a vállalati működőtőke szintjének és a vállalati likviditási pozíciónak a kapcsolatát elemzi. / === / The cash in circulation within network industries such as post-office services can repre-sent a sizeable quantity of operating capital. The Hungarian Post Office, besides han-dling mail, handles a significant amount of cash turnover, forwarding pensions, welfare benefits, and cash orders. Fluctuation in the daily volume of these is a strong factor in determining the company's liquidity requirements. The management of cash in post of-fices is governed by rules of thumb that operate well; the regulations leave decision-making scope for the diverse individual actors in the network. Attention has to be paid to individual cash holding when determining the corporate operating capital. The study suggests a new methodology for modelling the individual cash-holding habits, and goes on to group the behaviour patterns by analysing the connection between cash holding, level of corporate operating capital, and corporate liquidity position.

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat (Parametric pension reforms and life-cycle labour supply)

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása pusztán a demográfiai folyamatok következtében is jelentős terhet ró majd a költségvetésére, amin a különböző parametrikus és paradigmatikus nyugdíjreformok enyhíthetnek. A reformok azonban hosszú távon olyan viselkedési, munkakínálati reakciókat válthatnak ki, amelyek alapvetően változtatják meg a költségvetési hatásokat. Az 1999 és 2009 között Magyarországon megfigyelhető átlagos munka- és nyugdíjkorprofilok bemutatása után arra tettünk kísérletet, hogy mikroökonómiai alapon határozzuk meg néhány alapvető parametrikus nyugdíjreformnak a férfiak életciklus-munkakínálatára gyakorolt hatását. A modell paramétereit a magyar gazdaság 1999 és 2009 közötti jellemzőinek megfelelően kalibráltuk. Eredményeink szerint a helyettesítési ráta csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás árindexálásra cserélése összességében számottevően növeli az egyes képzettségi csoportok munkakínálatát, s a fiatalabb korosztályok javára csoportosítja át az életciklus-munkakínálatot, míg a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett évek számának megváltoztatása nem hoz jelentős aggregált hatást, és nem jár a munkakínálat korcsoportok közötti átcsoportosításával. ____ Financing the social-security pension system will weigh heavily on the government budget in developed countries, merely through the projected demographic processes. The burden could be eased by various parametric and paradigmatic pension reforms, but in the long run such reforms may trigger behavioural, labour-supply responses, which may alter the budgetary effects fundamentally. Having described the average work and pension profiles in Hungary between 1999 and 2009, the authors use a microeconomic approach in an attempt to assess the effect of certain parametric pension reforms on the life-cycle labour supply of males. The parameters for the model were calibrated for the characteristics of the Hungarian economy. The results show that decreasing the replacement rate, increasing the retirement age and replacing Swiss indexation of pensions by price indexation cause a considerable increase in the labour supply of all education-level groups, whereas changing the number of years considered in computing pensions does not have a significant aggregate effect. While introducing price indexation increases the labour supply of all cohorts by the same amount, the other reforms reallocate the life-cycle labour supply, mainly towards younger age-groups.