Magyar egyetemi hallgatók vállalkozási attitűdjei és az attitűdöket befolyásoló tényezők elemzése a GUESSS-felmérés adatai alapján - Kik is akarnak ténylegesen vállalkozni? (Entrepreneurial attitudes of the Hungarian students and the analysis of the factors influencing attitudes based on the datas of GUESSS survey – Who want to undertake really?)

A vállalkozóvá válás meghatározó tényezőinek kutatása szakmai berkekben leginkább a Szent Grál keresésére emlékeztet: már lassan azt sem tudjuk, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen tényezők. A kutatást nehezítik a többnyire önbevallásos kérdésekre adott torzított válaszok, a szóba jöhető tényezők számossága és a vállalkozói motivációk heterogenitása a különböző demográfiai karakterisztikákkal rendelkező népesség körében. Az egyetemi hallgatók körében némileg egyszerűbb a vizsgálat, hiszen ez egy relatíve homogén minta. Ugyanakkor itt a leginkább áttételesek a hatások, és ráadásul nem a tényleges vállalkozóvá válás, hanem többnyire csak a szándékok tesztelhetők. A vállalkozóvá válás szándékát Bandura társadalmi megismerés-elmélete, Shapero elmozduláselmélete és az Ajzen-féle tervezett magatartás elmélet alapján felállított koncepcionális modell keretén belül vizsgálják és elemzik a szerzők. Arra keresik a választ, hogy az egyes vállalkozói tulajdonságok, az egyetemi környezeti tényezők és a családi háttér hogyan hatnak a vállalkozóvá válásra. A teszteléshez a 21 országra kiterjedő 2011-es GUESSS-felmérésből a magyar egyetemi/ főiskolai hallgatók 5224-es erősségű mintáját használták fel. A multimoniális regressziós vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a vállalkozói tulajdonságok és a családban levő vállalkozó megléte mellett a vállalkozói oktatás is pozitívan befolyásolják a vállalkozásindítási szándékot. A klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a vállalkozói szándékok, az erre ható tényezők, továbbá a választott szak és más demográfiai tényezők szempontjából a hallgatók meglehetősen heterogének. _______ The search for the determining factors to become an entrepreneur is something like searching for the Holy Grail: After many decades we do not even know if these factors exist or not. The research is difficult because the questionnaires are self esteem, the potential influential factors are numerous, and the motivations do vary across the different cohorts of population. It is easier to conduct a survey amongst university students since this sample is relatively homogenous. At the same times, the determining factors to become an entrepreneur cannot be really tested; the authors can examine mostly the attitudes and the intentions. The conceptual model of entrepreneurial intentions, developed in the paper, based on Bandura, Shaper and Ajzen. The paper is testing eight hypotheses about the influential factors of entrepreneurial intentions such as entrepreneurial traits, the university environment, and the family background. For testing the hypothesis they use a sample of 5224 Hungarian students from the GUESSS 2011 survey. According to the multinomial regression, entrepreneurial intentions are positively influenced by certain entrepreneurial traits, entrepreneur in the family, and entrepreneurship courses at the higher education institutions. The cluster analysis results underline the heterogeneity of the students in terms of entrepreneurial intentions, gender, and the major field of studies

Futures Studies in Finland

The development of futures studies and the future-oriented attitude of Finnish institutions and the government can serve as great example for other countries. This attitude appears in education and economy, issues in which Finland is highly competitive in. We introduce the futures studies-related organizations and the foresight system of Finland. An overview of the development of futures studies and the activities, purposes of foresight institutions, with a major emphasis on the Finland Futures Research Centre will be presented. The main question is how could other countries utilize the Finnish example? Societal changes depend on the environment and its historical background, making it quite a challenge to come up with an all-adaptable answer for this question. Thus we will only present guidelines and proposals regarding the development of strategy at the end of this paper.

Are you ready for a tender project? – Analysis of organisational project management maturity in the Austrian-Hungarian border region

Are you ready for a tender project? – Analysis of organisational project management maturity in the Austrian- Hungarian border region. Since the 1990s the European Union has paid more and more attention to subsidising cross-border development. It is understandable that different funding from proposal sources is particularly important for the border area, especially to those of utmost importance that support co-operation and rural development. Therefore, they could become a driving force for development. The authors’ research analyses the organisational project management maturity of the projects implemented in the frame of the Austria-Hungary Cross-border Cooperation Programme 2007-2013 (AT-HU). Analysing this kind of organisation is an important issue, since the new call for proposals are open in 2016 and the results of this study may provide a self-evaluation opportunity to organisations that need to know if they are ready or mature enough for a new tender project. The aim of this study was twofold. First of all, those indicators that could be used to analyse the project management maturity of implementing organisations in the AT-HU programme were identified. Based on the empirical research these are the project experience accumulated by the organisation, the internal processes operating at the institution and the professional background. Secondly, factors that can affect this project management maturity were explored and we determined five influencing area: the organisational structure, culture, project managers motivation and the typical and important competences.