A gazdasági válság hatása a vállalati stratégiákra – Magyar és szlovák tapasztalatok (Influence of the economic crisis on corporate strategy – Experiences in Hungary and Slovakia)

A tanulmány a jelenlegi gazdasági válság jellemzőit a vállalatok szintjén elemzi, továbbá vizsgálja annak következményeit a válság utáni lehetséges növekedésre. A tanulmány támaszkodik a nemzetközi szakirodalomban tárgyalt tapasztalatokra a válságokból való kilábalás példái alapján, amelyek a korábbi – 1980 és 2002 közötti – válságok során jelentkeztek. Magyarországi és szlovákiai empirikus vizsgálati tapasztalatok ismertetésére kerül sor arra vonatkozóan, hogy miként reagáltak a vállalatok a jelenlegi gazdasági recesszióra. A tanulmány elemzi a magyar és a szlovák vállalatok által a válság alatt követett stratégiák hatását a kereslet megélénkülése esetén adódó növekedési lehetőségek kihasználása szempontjából. A tanulmány illusztrációként bemutatja egy innovatív szlovákiai internetszolgáltató vállalat példáját. _______ The paper analyses the characteristics of the economic crisis at the level of companies, and the consequences for possibilities of growth after the crisis. The authors build on the experiences discussed in international literature concerning recovery after the previous crises between 1980 and 2002. The paper summarizes the empirical research findings on enterprise level reactions to the present economic recession. The focus of analysis is connected to the question of inluence of strategies on capabilities for realizing the growth options after the crisis. The paper – as an illustrative example – describes the strategic behaviour of an innovativ internet service company in Slovakia.

Még egyszer a "rendszerparadigmáról". Tisztázás és kiegészítések a posztszocialista régió tapasztalatainak fényében = About the system paradigm once again: Clarification and additions in the light of experiences in the post-socialist region

A paradigma kifejezést Thomas Kuhn honosította meg a tudományfilozófiában: így nevezte el azt a sajátos szemléletmódot, ahogyan egy kutatási irányzat rátekint vizsgálata tárgyára. Azonos paradigmát használó kutatók hasonló kérdésekre keresik a választ, hasonló módszereket és fogalmakat alkalmaznak. A szerző 1999-ben publikált cikkében vezette be a "rendszerparadigma" kifejezést, amely a társadalomban működő rendszereket helyezi a vizsgálat középpontjába. A tanulmány a posztszocialista átalakulás során szerzett tapasztalatok alapján fejleszti tovább a korábbi cikkben kifejtett elméleti gondolatokat. Az első rész a szocialista és a kapitalista rendszert hasonlítja össze; leírja fő jellemzőiket, majd megállapítja, hogy Észak-Korea és Kuba kivételével az egykori szocialista országokban meghonosodott a kapitalista rendszer. A második rész a politikai-kormányzati formák szerint tipologizálja a kapitalizmus változatait. Három markáns típust különböztet meg: a demokráciát, az autokráciát és a diktatúrát. Huntington a demokratizálás harmadik hullámáról írt. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ez a hullám elapadt, a 47 posztszocialista ország lakosságának mindössze egytizede él demokráciában, a többiben autokrácia vagy diktatúra uralkodik. A harmadik rész Magyarországra alkalmazza a kialakított fogalmi és elemzési apparátust: itt kapitalizmus van, a politikai-kormányzati forma autokrácia - lényeges közös jellemzők mutathatók ki más kapitalista országokkal, illetve más autokráciákkal. Ez összefér azzal a felismeréssel, hogy egyes - nem alapvető jelentőségű - vonások egyediek, "hungarikumok", különböznek minden más ország tulajdonságaitól. _____ The expression paradigm, introduced into the philosophy of science by Thomas Kuhn for the way a research trend views the subject examined, denotes a case where researchers pursue similar questions by similar methods with similar concepts. The author introduced the expression system paradigm" in a 1999 article centred on the systems operating in society. This paper takes those theoretical ideas further, based on experience in the post-socialist transformation. The first part compares the socialist and capitalist systems and their main features, establishing that all former socialist countries but North Korea and Cuba have embraced the capitalist system. The second adds a typology of the varieties of capitalism by politico-governmental form, marking three types: democracy, autocracy and dictatorship. Huntington writes of a third wave of democratization, which this study concludes has ceased. Democracy reigns in only 10 per cent of the 47 post-socialist countries, autocracy or dictatorship in the others. The third part applies this conceptual and analytical framework to Hungary, where capitalism prevails, with autocracy as its politico-governmental form. It shows strongly similar features to other capitalist countries and other autocracies. This is compatible with recognizing that some features of less than fundamental importance are specific to Hungary and differ from those elsewhere.

Formal professional relationships between general practitioners and specialists: possible associations with patient health and pharmacy costs

This article investigates whether the strength of formal professional relationships between general practitioners (GPs) and specialists (SPs) affects either the health status of patients or their pharmacy costs. To this end, it measures the strength of formal professional relationships between GPs and SPs through the number of shared patients and proxies the patient health status by the number of comorbidities diagnosed and treated. In strong GP–SP relationships, the patient health status is expected to be high, due to efficient care coordination, and the pharmacy costs low, due to effective use of resources. To test these hypotheses and compare the characteristics of the strongest GP–SP connections with those of the weakest, this article concentrates on diabetes—a chronic condition where patient care coordination is likely important. Diabetes generates the largest shared patient cohort in Hungary, with the highest traffic of specialist medication prescriptions. This article finds that stronger ties result in lower pharmacy costs, but not in higher patient health statuses. Key points for decision makers • The number of shared patients may be used to measure the strength of formal professional relationships between general practitioners and specialists. • A large number of shared patients indicates a strong, collaborative tie between general practitioners and specialists, whereas a low number indicates a weak, fragmented tie. • Tie strength does not affect patient health—strong, collaborative ties between general practitioners and specialists do not involve better patient health than weak, fragmented ties. • Tie strength does affect pharmacy costs—strong, collaborative ties between general practitioners and specialists involve significantly lower pharmacy costs than weak, fragmented ties. • Pharmacy costs may be reduced by lowering patient care fragmentation through channelling a general practitioner’s patients to a small number of specialists and increasing collaboration between general practitioner and specialists. • Limited patient choice is financially more beneficial than complete freedom of choice, and no more detrimental to patient health.

A gyógyszerkiadás és a betegek egészségi állapota a háziorvosi és szakorvosi kapcsolatok függvényében = Formal professional relations between general practitioners and specialists. Possible links with patient health and pharmacy cost

Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a szoros háziorvosi-szakorvosi szakmai kapcsolatoknak van-e hatásuk a betegek gyógyszerkiadására, illetve egészségi állapotára. Az orvosok közötti szakmai kapcsolatok szorosságát a közösen gondozott betegek száma alapján határoztuk meg, míg a betegek egészségügyi állapotát a diagnosztizált és kezelt társbetegségek számával mértük. Hipotézisünk egyrészt az volt, hogy a hatékonyabb koordinációnak köszönhetően a szoros kapcsolatban kezelt betegek jobb egészségi állapotúak, másrészt kezelésük az erőforrások hatékonyabb felhasználása miatt kisebb gyógyszerköltséggel jár. E két hipotézist a cukorbetegekre teszteltük. Azért esett erre a krónikus betegségre a választásunk, mert itt a háziorvosok és a szakorvosok együttműködése elsődleges fontosságú. Magyarországon a cukorbetegek esetében a legnagyobb a közösen kezelt betegek populációja, valamint itt a legmagasabb a szakorvosi javaslatra felírt háziorvosi receptek száma. Azt az eredményt kaptuk, hogy a szoros kapcsolatban kezelt betegek nem rendelkeznek sem jobb, sem rosszabb egészségi állapottal, miközben a kapcsolódó gyógyszerkiadásuk szignifikánsan alacsonyabb. ____ The article considers whether strong formal professional relations between GPs and specialists in shared care affect either the health of patients or the pharmacy costs they incur. The strength of such relations is measured by the number of shared patients; patient health is proxied by number of co-morbidities diagnosed and treated. The first hypothesis is that patients treated amid strong GP-specialist relations have better health status than those treated amid weak ones, due to enhanced efficiency of care coordination. The second is that patients treated in such strong relations incur lower pharmacy costs high numbers of shared patients are assumed to promote appropriate, effective use of resources. The article tests these hypotheses and compares the outcomes of the strongest and weakest GP-specialist relations through the example of diabetes, a chronic condition where patient-care coordination is important. Diabetes generates the largest shared patient cohort in Hungary, with the highest number of specialist medication prescriptions. This article finds that stronger ties result in significantly lower pharmacy costs, but not a higher patient health status.