Több szempontú részvételi döntések a fenntarthatósági értékelésekben. A legnépszerűbb módszerek összehasonlítása = Participatory multi-criteria decision analysis. A comparison of methodologies

A fenntarthatóság értékelése definíciószerűen többdimenziós probléma. A megfelelő alternatíva, forgatókönyv, eljárás stb. kiválasztásakor ugyanis a döntéshozóknak egyszerre kell figyelembe venniük környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontokat. Az ilyen döntéseket alátámaszthatják a több szempontú döntéshozatali modellek. A tanulmány a több szempontú döntési eljárások közül a legfontosabb hétnek az alkalmazhatóságát vizsgálja részvételi körülmények között. Az utóbbi évek e témában publikált esettanulmányainak áttekintésével megállapítható, hogy egyik módszer sem uralja a többit, azok különböző feltételek mellett eltérő sikerrel használhatók. Ennek ellenére a különböző módszerek kombinációjával végrehajthatunk olyan eljárásokat, amelyekkel az egyes módszerek előnyeit még jobban kiaknázhatjuk. ________ Measuring and comparing the sustainability of certain actions, scenarios, technologies, etc. is by definition a multidimensional problem. Decision-makers must consider environmental, economic and social aspects when choosing an alternative course of action. Such decisions can be aided by multi-criteria decision analysis (MCDA). This paper investigates seven different MCDA methodologies: MAU, the Analytic Hierarchic Process (AHP), the ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, and NAIADE methods, and "Ideal and reference point" approaches). It is based on a series of reports in which over 30 real-world case studies focusing on participatory MCDA were reviewed. It is stressed, however, that there is no "best" choice in the list of MCDA techniques. Some methods fit certain decision problems better than others. Nonetheless, some complementary benefits of the different techniques can be exploited by combining these methodologies.

Action oriented futures studies in Hungary

The significant social changes and unstable social–economic processes we are undergoing require more participation and more future oriented grassroots activity both in designing the possible future alternatives and in the actions for the realization of them. Action oriented futures studies and participatory futures studies are in close connection, because orientation towards actions and participation of non-professionals can be strengthened by their mutual interdependence in futures work. This study gives—as examples—summaries of four Hungarian case studies using participatory futures methods: one case from the field of vocational training, two cases concerning regional development, and one about national social–economic development. Our experience shows that such selected groups have evaluated the present issues in their environments as well as the closer and broader regional issues in authentic ways. The future alternatives that were outlined regarding the future of vocational training, acceptable future alternatives of domestic social–economic development, and future living conditions of a smaller settlement and in a larger town, reflected obligation, responsibility and personal interest. That non-professionals lack sufficient future orientation, and do not see possibilities to take serious actions for the future is a read problem. Fortunately, it seems that the future and action oriented attitude of the individuals might be further developed by the use of partnership education.