A hazai agrárkereskedelem specializációjának változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után

2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, amely számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A téma fontosságának ellenére az EU csatlakozás agrárkereskedelmi hatásainak vizsgálatával az új tagországokban eddig viszonylag kevés munka foglalkozott. A cikk célja ezért a téma hiányos szakirodalmának bővítése egy specializációs elemzés elkészítésével, amely a csatlakozás hazai mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott termékek kereskedelmére gyakorolt hatását vizsgálja. A cél elérése érdekében a cikk először ismerteti a kutatás empirikus hátterét, valamint az alkalmazott módszertant, nevezetesen a megnyilvánuló komparatív előnyök elméletén alapuló különböző módszereket. A második részben a számítások eredményeit elemezzük, amelynek elvégzéséhez a cikk az Eurostat adatbázisát használja HS6-os rendszerben az adatok forrásaként, 1999-2010 évekre. A munka harmadik része az adatok mögé tekint és agrárpolitikai következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg, kombinálva a mikro- és makro-szintű elemzést. A hazai agrárkereskedelem specializációjának vizsgálatát a megnyilvánuló komparatív előnyök módszerével elvégezve bebizonyosodott, hogy csak a mezőgazdasági alapanyagok egy része rendelkezett megnyilvánuló komparatív előnnyel 1999-2010 között, míg a mezőgazdasági feldolgozott termékek egyértelműen komparatív hátrányban voltak, noha a csatlakozás előbbiek gyengülését, míg utóbbiak erősödését hozta. Agrárpolitikai szempontból az eredmények relevanciája vitathatatlan, hiszen a bemutatott változások alapvetően a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar régóta meglévő belső problémáinak és a megváltozott piaci feltételeknek az együttes eredői. Ezek közül kiemelendő a megváltozott piaci körülményekhez történő hatékony alkalmazkodás képességének hiánya, a hazai mezőgazdaság rossz termelési struktúrája, az új piaci körülmények és a kedvezőtlen világpiaci folyamatok következményei és a hazai feldolgozóipar rendszerváltás óta meglévő problémái. A jövőben világosan kell látni, hogy a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem nem fejlődhet egymás kárára, ehhez azonban hosszú távú, strukturális változásokra van szükség a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is.

Vertical intra-industry trade and the EU accession: The case of Hungarian agri-food sector

The aim of this paper is to examine the relationship between the factor endowment and the pattern of intra-industry trade. Our empirical analysis relates to Hungary’s intra-industry trade in agri-food products with 26 member states of the EU over the period 1999-2010. Estimations reject the comparative advantage explanation of vertical intra-industry trade and provide partial support the prediction of Flam and Helpman model. Findings highlight that nature of factor endowments play also important role in explanation of vertical intra-industry trade. Other variables like market size and distance confirm the theoretical expectations. In addition, trade with new member states positively, whilst the EU accession ambigouosly influence the share of vertical IIT.

A horizontális és vertikális ágazaton belüli agrárkereskedelem meghatározó tényezői az EU új tagországaiban (Determinants of horizontal and vertical intra-industry agri-food trade in the new EU member-states)

Az ágazaton belüli kereskedelem egyre komolyabb szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, mind ez idáig azonban kevés mezőgazdasági témájú elemzés készült e témában. A cikk célja a horizontális és vertikális ágazaton belüli agrárkereskedelem meghatározó tényezőinek azonosítása az új tagországok és az EU–27 közötti kereskedelemben 1999–2010 között. Ehhez a szerző statikus és dinamikus panelmódszereket alkalmaz különböző specifikációkkal. Eredményei szerint a tényezőellátottság a horizontális ágazaton belüli kereskedelemmel negatív, míg a vertikálissal pozitív kapcsolatban áll. Az országok mérete az ágazaton belüli kereskedelem mindkét oldalával pozitívan, míg a távolság negatívan korrelál. Az eredmények azt is kimutatják, hogy az ágazaton belüli kereskedelem mértéke nagyobb, ha egy új tagország a kelet-közép-európai régióba exportál, és az is világossá vált, hogy az EU-csatlakozás pozitívan hatott az ágazaton belüli kereskedelemre, jelezve a gazdasági integráció kereskedelemösztönző szerepét. _____ Intra-industry trade (IIT) has a growing role in international trade, although the number of papers on its agricultural aspects is limited. This article identifies the determinants of horizontal and vertical intra-industry agri-food trade between new member-states (NMS) and the EU27 in 1999-2010, by applying to panel data static and dynamic models with different specifications. The results show that factor endowments are negatively related to agri-food horizontal intra-industry trade (HIIT), but positively to vertical intra-industry trade (VIIT). Economic size is positively and significantly related to both, while distance and IIT are found to be negatively related. This also suggests that HIIT and VIIT are greater if an NMS exports agri-food products to another NMS, while EU accession has had positive and significant impacts on both HIIT and VIIT, which suggests that economic integration fosters IIT.