A túl- és az alulképzés bérhozama 25 európai országban (Returns for over-education and under-education for 25 European countries)

A tanulmányban 25 ország, kétezres évek közepi állapotot tükröző, reprezentatív keresztmetszeti mintáin egyrészt a Duncan-Hoffman-féle modellre támaszkodva megvizsgáljuk, hogy adatbázisunk milyen mértékben tükrözi az illeszkedés bérhozamával foglalkozó irodalom legfontosabb empirikus következtetéseit, másrészt - a Hartog- Oosterbeek-szerzőpáros által javasolt statisztikai próbák segítségével - azt elemezzük, hogy a becslések eredményei alapján mit mondhatunk Mincer emberitőke-, valamint Thurow állásversenymodelljének érvényességéről. Heckman szelekciós torzítást kiküszöbölő becslőfüggvényén alapuló eredményeink jórészt megerősítik az irodalomban vázolt legfontosabb empirikus sajátosságokat, ugyanakkor a statisztikai próbák az országok többségére nézve cáfolják mind az emberi tőke, mind az állásverseny modelljének empirikus érvényességét. / === / Using the Duncan–Hoffman model, the paper estimates returns for educational mismatch using comparable micro data for 25 European countries. The aim is to gauge the extent to which the main empirical regularities shown in other papers on the subject are confirmed by this data base. Based on tests proposed by Hartog and Oosterbeek, the author also considers whether the observed empirical patterns accord with the Mincerian basic human-capital model and Thurow's job-competition model. Heckman's sample-selection estimator shows the returns to be fairly consistent with those found in the literature; the job-competition model and the Mincerian human-capital model can be rejected for most countries.

Kérdőjelek a közgazdaságtanban és oktatásában = Challenges in economic research and education

Ez az esszé a teljesség igénye nélkül kísérli meg áttekinteni azt, hogy mire vezetett a közgazdaságtan világméretekben megindult és a 2008-2009. évi válság lezáratlansága miatt vélhetően évtizedes szinten zajló önvizsgálata. A tudományszak egészét egyszerre jellemzi egyfajta tartalmi kiüresedés és a társtudományokkal való erőteljesebb kapcsolatkeresés, a módszertanok és az iskolák egymás mellett élése - ami egyáltalán nem békés -, valamint a gyakorlat által felvetett kérdések elméleti általánosításának igénye. A magyar közgazdaságtan hagyományos követő szerepe megmaradt, viszont a képzésben szerzett negyedszázados tapasztalatok és az új globális kihívások lényegi átalakításokat indokolnának a mai, túlságosan egységesített képzésben. _____ This essay joins the soul-searching that has developed globally among economists since the financial crisis of 2008-2009, whose still open-ended outcomes make it likely that such self-critical reassessments will continue in the years to come. Economics is marked by the parallel existence of substantive hollowing and in-creased reliance on interfaces with neighbouring disciplines. So the plurality and none-too-peaceful coexistence of schools and methodologies is likely to persist. Similarly abundant are the attempts to theorize and generalize new phenomena in policy and business practices. Hungarian economics continues to be a follower - a trend-taker rather than trend-setter - as it was in the inter-war period. Experience has been accumulating for over 25 years in introducing Western-style higher education in economics. The increase of student numbers and steep decrease in public funding thereof call for major restructuring in curricula, institutions and teaching methods and styles alike.

Családi vállalkozás folytatásának tervei a felsőoktatási hallgatók körében (The plans of students on taking over family firms)

Tanulmányában a szerző a felsőoktatási hallgatók vállalkozásindítással kapcsolatos attitűdjeit kétféle szempontból vizsgálja. Kutatása középpontjában a hallgatók családivállalkozás-folytatásának tervei, az ehhez kapcsolódó jellemzők állnak. A fő kérdés az, hogy inkább folytatnák-e a családi vállalkozást (ha van ilyen) vagy indítanának saját vállalkozást? A családi vállalkozás indításával kapcsolatban azonban nemcsak annak a ténye fontos, hogy a hallgatók folytatnák-e a családi hagyományokat, hanem az is, hogy a folytatásnak vagy a saját vállalkozás indításának milyen motivációi vannak, vagyis mennyiben befolyásolja a döntésben a hallgatót a vállalkozásokról alkotott véleménye, a családi háttere, illetve egyéb pszichológiai tényezők. ____ In her study the author analyses the attitudes of the Hungarian higher education students on taking over family firms in two points of view. In the centre of her research there are the plans of students on taking over family firms and its main characteristics. The main question is that students rather take over firms or establish new ones? Besides of these facts it is also very important to know what the main motivations of this decision are: how extent does the following facts influence students’ decisions: family background, psychological factors, opinions about firms etc.