Leadership jellemvonások és lean menedzsment – elmélet és gyakorlat = Leadership attributes and lean management in theory and practice

A műhelytanulmány két kutatási kérdést vizsgál. Egyrészt kiemelt szakirodalom alapján megvizsgálja, hogy az elméleti ajánlások milyen vezetési stílust és vezetői stílusjegyeket fogalmaznak meg követendőnek egy lean vállalat számára. Másrészt megvizsgálja, hogy a lean menedzsment gyakorlatának alkalmazásában fejlettebb vállalatok vezetői valóban az irodalom által javasolt, kívánatosnak tekintett vezetői stílusjegyeket tekintik-e pozitívnak. Vizsgálatunkat a Versenyképesség Kutató Központ 2009-es kérdőívének adatbázisán végeztük el, melyben mintegy 300 vállalat négy vezetőjének válaszai állnak rendelkezésre. A rendelkezésre álló mintából mi az 50 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező, feldolgozóipari vállalatokra fókuszáltunk, esetükben elemeztük a vezérigazgató és a termelésvezető által követendőnek, jónak tartott vezetői stílusjegyek alkalmazását. ----- Abstract: The working paper focuses on two connected research quesions: Ono ne hand based on selected literature it systematically looks at the ideal leadership style and connected leader attributes that help in transforming a company into a real lean organization. On the other hand the paper analyzes whether leaders of companies with more developed lean practice do or do not follow these leadership related suggestions formulated in the literature. The study uses the fourth round of the Hungarian Competitiveness Research Survey from 2009. The survey has 300 valid observations. Four different respondents in each company filled in questionnaires, all of them were top managers (CEO, marketing /sales, finance, production). Plants were quite different alongside the most important organizational dimensions (volume, number of employee, industry, ownership). Previous researches pointed out that lean management is more likely applied by larger manufacturer. Hence, this study is limited to the analysis of questionnaires filled in by producers that have more than 50 employees. We analyze the leadership styles of two managers, namely the CEO and production manager.

Cooperation in an HMMS-type supply chain: A management application of cooperative game theory = Kooperáció egy HMMS-típusú ellátási láncban: A kooperatív játékelmélet egy menedzsment alkalmazása

We apply cooperative game theory concepts to analyze a Holt-Modigliani-Muth-Simon (HMMS) supply chain. The bullwhip effect in a two-stage supply chain (supplier-manufacturer) in the framework of the HMMS-model with quadratic cost functions is considered. It is assumed that both firms minimize their relevant costs, and two cases are examined: the supplier and the manufacturer minimize their relevant costs in a decentralized and in a centralized (cooperative) way. The question of how to share the savings of the decreased bullwhip effect in the centralized (cooperative) model is answered by the weighted Shapley value, by a transferable utility cooperative game theory tool, where the weights are for the exogenously given “bargaining powers” of the participants of the supply chain. = A cikkben a kooperatív játékelmélet fogalmait alkalmazzuk egy Holt-Mogigliani-Muth-Simon-típusú ellátási lánc esetében. Az ostorcsapás-hatás elemeit egy beszállító-termelő ellátási láncban ragadjuk meg egy kvadratikus készletezési és termelési költség mellett. Feltételezzük, hogy mindkét vállalat minimalizálja a releváns költségeit. Két működési rendszert hasonlítunk össze: egy hierarchikus döntéshozatali rendszert, amikor először a termelő, majd a beszállító optimalizálja helyzetét, majd egy centralizált (kooperatív) modellt, amikor a vállalatok az együttes költségüket minimalizálják. A kérdés úgy merül fel, hogy a csökkentett ostorcsapás-hatás esetén hogyan osszák meg a részvevők ebben a transzferálható hasznosságú kooperatív játékban a költség megtakarítást, exogén módon adott tárgyalási pozíció mellett.

What is the Future of Strategic Management?

The history of planning and creating strategies has a past of over half a century. Throughout this lifetime period we have witnessed both the evolution of theory and practice. The MBA study books in the last-third of the 20th century have with predilection exhibited this very process as a complex of monetary centered budget planning, forecast-based planning, strategic planning and strategic management. There might be a controversy existing about the naming, characteristics and timing of these different sections but there is an accordance that the changes that we have taken place in the last decade as a whole without a doubt can be derived from these very changes in the business environment or in some outstanding cases (like 9/11) they can be acknowledged as the ability of corporate foreseeing and the ability to adapt to the vision of the future. The main purposes of the research is to provide a summarized picture about the changing process of this procedure during last decades as far as the planning and creating strategies are concerned and also their milestones and periods. Try to explore and systemize the very aspects of these changes. The happenings of the first decade of the new millennium are outstandingly interesting if we consider their real effect on the theory and practice of strategic management. Let us remember the euphoria around the year 2000, the predictions of „new technologies”, „new economy”, „new organization” and „new leadership”. We have implied before on the destruction of the twin towers of the World Trade Center which meant a new era, a new quality of international terrorism and its consequences (Afghanistan, Iraq). But the „product” of this decade is the strategic aim that companies focus on, which is the social responsibility regarding the unavoidance of the effects of climate change on the long run. During the research the big question has risen concerning how did the science of strategic management do as far as the predictions of the global monetary and economic crisis are concerned? And also its solutions this very science has to offer in order to handle and get over the crisis. Does it conclude from the answers given to the questions that a change in paradigms are necessary, a new quality is needed or may be we have come to a new crossroad of the development process that will take over strategic management? (...)

Mi a baj a modern szervezetekkel? – Kritikai menedzsmentelméletek (What is the problem in modern organisations? – Critical Management Studies)

A nemzetközi, elsősorban európai szervezettudományban mára meghatározóvá vált a kritikai megközelítés, a hazai szakirodalomban mégis elvétve találni rá utalásokat. A szerzők írásukban tárgyalják, hogy a kritikai menedzsmentelméletek (KME) szemszögéből miként bírálható a mindenkori szervezeti gyakorlat, és miért bírálandók a főáramú menedzsmentelméletek. A tanulmány fő részében elméleti megkülönböztetéseket tesznek: egyrészt elhatárolják a kritikai megközelítést a főáramú szervezetelméletektől, másrészt több szempontból is különbséget tesznek a különféle – de egyaránt a KME alá tartozó – kritikai megközelítések között. De a kritikai szemlélethez hűen nem csak a puszta elméletismertetés volt a céljuk: e bevezetés és problémafelvető tanulmány – s a későbbiekben tervezett cikksorozat – szándékuk szerint vitaindítóként is szolgál. Abban bíznak, hogy a felvetett kérdésekről valódi, lényegi párbeszédet generálhatnak a hazai menedzsmenttudományban (kutatók, oktatók és elméletalkalmazók körében), mely kihathat a szervezeti gyakorlatra is. _____ Critical Management Studies (CMS) as a field of organization studies (OS) has become central internationally, and especially in Europe. Yet, its appearance is still very rare in the Hungarian OS literature. In this study first the authors discuss how the nowadays dominant organizational practices along with the mainstream management and organization theories are to be criticized from a Critical Management perspective. In the main section, so as to define CMS, they make important theoretical distinctions, first between CMS and mainstream organization theories (in general), and then among the different critical approaches that nevertheless all fall under the broad CMS umbrella. But, in line with a truly critical attitude, they not only go into theoretical discussions but, at least to their intention, the purpose of this introductory paper is also to addresses important problems both in the theory and the practice of organization and management. Therefore, it could serve as an opening of an important debate or dialogue in the Hungarian academic community (researchers, educators and other professionals), a theoretical discussion that could have real influence on organizational practice too.

Az abduktív menedzsmenttől a tudáskormányzásig = From abductive management to knowledge governance

Hogyan juthat az ember helyes döntésekig egy adott területre (mikroverzumra) vonatkozó mély, belsővé tett tudás birtokában anélkül, hogy következtetne? Az abduktivitás fogalmának körüljárása után öt hüvelykujjszabályt fogalmaz meg a szerző az abdukció működéséről, majd összekapcsolja azt a vezetői munkával, tudáskormányzási kontextusban. Ebből kiindulva a globális munkatérelmélet (Global Workspace Theory) alkalmazásával a vezetők vagy az organizmusként felfogott szervezetek abduktív kapacitásának fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. Befejezésül egy hatlépéses, a szervezeti szintű abduktivitásra rákérdező speciális tudásaudit-módszertan rövid kifejtésére vállalkozik, két esettanulmány vázlatos bemutatásával. _____ How to make right decisions without any inferences, thanks to interiorized, deep knowledge on the given field (micro verse)? After defining the concept of abductivity, the author presents five thumbnail-like rules about the nature of abductivity, combining it with leadership aspects and knowledge governance approach. He introduces a method supporting the development of abductive capability of a leader or an organization as a whole, using the Global Works pace Theory. Finally, the author tries to briefly formulate six steps of an organization-level knowledge governance audit framework, illustrating its relevance with two short case studies.

Innovációs kalandozások az elmélettől a stratégiáig = Innovation adventuring from theory to strategy

A cikk célja, hogy közelebb vigye az olvasót az innováció és az innovációmenedzsment kérdésköréhez. A tanulmány az innováció témakörének feldolgozását a vállalatelméleti alapoktól kezdi, majd konkrét stratégiai megfontolásokig jut el a cikk végére. A tanulmány széles körű hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tárja fel az innováció vállalatelméleti gyökereit. A felhasznált irodalom nem ragad meg elméleti szinten, hiszen a tanulmány lefordítja ezeket az elméleti koncepciókat valós, gyakorlatorientált üzleti nyelvre. Célja, hogy a nagyvilágban szétszórt elméleteket letisztítsa, és a modern kori menedzsmentelvekkel szintetizálja. A cikk az innovációt a vállalati értékteremtés szemszögéből vizsgálja. Megállapítja, hogy az innováció számos vállalatelmélet tanait integrálja egybe, aminek következtében a stratégiai implikációk is széles spektrumon mozoghatnak. Ahogy az innováció változást indukál a szervezetben, úgy bukkannak fel komplex optimalizálási dilemmák, amelyek a turbulens gazdasági környezetben, a rövidülő reakcióidők miatt, egyre nagyobb kihívást okoznak a menedzserek számára. A cikk ezeket a dilemmákat mutatja be vitaindító attitűddel, valamint az elmélet és a gyakorlat szintetizálásával. ____ The aim of the article is to bring the reader closer to the topic of innovation management through several company theories and strategic implications. This study is based on a wide range of international literature which is interpreted in a practice oriented way. This article is summarizing the sporadic information on innovation as well as makes an effort on synthesizing this knowledge. The aspect of observation is mainly based on corporate value creation. As innovation causes changes into the organization company leaders have to face complex economic optimization questions. These management dilemmas are not easy to solve in this turbulent business environment. This article tries to highlight these strategic level issues around innovation management by synthesizing theoretical knowledge with business implications.