A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan. Az adóverseny elméletének néhány tanulsága (Supranational centralization of economic policy-making and community economics: some lessons from the theory of tax competition)

Mennyiben képes jelenleg a közösségi gazdaságtan az adópolitikák nemzetek fölötti centralizációjára vonatkozó politikai döntések megalapozására? Válaszunk röviden az lesz, hogy a közösségi gazdaságtan főárama - noha számos releváns gazdasági és politikai tényező hatását sikeresen elemzi - jelenleg nem kínál kielégítőnek tekinthető döntési kritériumokat a döntéshozók számára. Ennek oka, hogy központi szerepet játszik benne egy, a modellek szempontjából exogén és a közgazdasági elmélettől idegen tényező: a kormányzatok jóindulatára, pontosabban annak mértékére vonatkozó premissza. Tanulmányunk az adóverseny fiskális föderalista elméletét vizsgálja, és megpróbál általánosabb szinten is a közszektor gazdaságelméletének jelenlegi állapotára, valamint továbbfejlesztésére vonatkozó tanulságokat levonni. A kiutat az elméleti zsákutcából a kormányzati működés és döntéshozatal, valamint a kívánatos gazdaságpolitikai döntések elméletének összekapcsolása jelentheti. Erre megtörténtek az első kísérletek, de a szisztematikus és átfogó elemzés egyelőre várat magára. / === / How far can community economics provide a basis for political decision-making on supranational centralization of taxation policies? The short answer here will be that although the mainstream of community economics succeeds in analysing many relevant economic and political factors, it fails at present to provide satisfactory criteria for decisionmakers. This is because a central role is played in it by a factor exogenous to the models and alien to economic theory: the premise of the measure of goodwill from governments. The study examines the fiscal federalist theory of tax competition. It tries to draw conclusions, on a more general level, about the present state of the economic theory of the public sector and future development of it. The way out of the theoretical blind alley could be to link the theories of government operation and decision-making and of desirable economic-policy decision-making. The first attempts to do so have been made, but a systematic and comprehensive analysis is still awaited.

Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége - "Hol volt, hol nem volt...?" (Co-opetition and the competitiveness of touristic destinations - "Where was, where it was not...?")

A versenyző együttműködés (co-opetition) népszerű fogalma számos elméleti alátámasztást nyert a versenyképesség elméleti megközelítéseiben is, így a regionális versenyképesség és a klaszterek elméleti alapvetéseinek területén. Maga a fogalom pedig kifejezetten „divatossá” vált hazánk turizmusában: a közelmúltban kerültek a versenyző együttműködést és a turisztikai versenyképességet szolgáló desztináció-menedzsment szervezetek (Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek, TDMSZ a továbbiakban) a turisztikai irányításpolitika és a turisztikai szakma figyelmének középpontjába. Jelen cikkben a szerző célja a versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége közötti elméleti összefüggés feltárása. További cél az elméleti alapvetések primer kutatás során való vizsgálata: az együttműködés mintáinak feltárása a desztinációk szereplői között három (egy hazai és két ausztriai) esettanulmány keretében, a hazai és nemzetközi esetek specifikumainak, valamint a desztinációk fejlettsége miatti kritikus különbségeknek a kimutatása által. / === / The popular term of co-opetition gained theoretical support even in the theoretical approaches of the area of competitiveness, particularly in the field of regional competitiveness and the clusters.The term became rather popular in Hungary: as the tools of destination management and the destination management organizations (DMOs) focusing on the development of co-opetition and competitiveness came to the focus of the Hungarian touristic practice, governmental decisions in the recent past. In this article the author’s aim is to describe the theoretical connections among co-opetition, and the competitiveness of the touristic destinations. Further aim is to analyze the theoretical baselines in primary research, to map the samples of cooperation among the actors of touristic destinations in three case studies (made in one Hungarian, and two Austrian destinations) regarding the topic with regard to Hungarian and international cases, as well as the stage of development.

A magyar átalakulás és fejlődés néhány általánosítható elméleti tanulsága = Some generalizable theoretical lessons of the Hungarian transformation and development

A világgazdasági válság óta eltelt nyolc évtizedben Magyarországon számos rendszerváltozás ment végbe a gazdaságban és a politikában. Sokak szerint a szabadpiactól a szabadpiacig vezető kör bezárult, és ismét rendszerválság előtt állunk. Míg a jövő természetesen bizonytalanságokkal terhes, és így értelemszerűen nem kiszámítható, a múlt egyértelmű tanulsága az, hogy a közéletet végig formáló felzárkózási törekvés egészében sikertelennek bizonyult. Ennek alapja elemzésünk központi rejtélye egy régi fejlődéselméleti feladvány: miért van az, hogy Argentínához vagy újabban Olaszországhoz és Portugáliához hasonlóan a jó politika rossz eredményekkel jár(t), és fordítva? Miért szakadt el végletesen és történetileg is a gazdasági és a politikai ésszerűség egymástól? __________________ Hungary has undergone several changes of economic and political system in the eighty years since the Great Depression. According to many, the circle from market economy to market economy has closed and we face another systemic crisis. Although the future is naturally full of uncertainties and is not by its very nature predictable, the clear lesson from the past is that the effort to catch up, which shaped public life throughout, has been unsuccessful on the whole. The basis for this and the central riddle in this analysis is an old puzzle in development theory: how is it that good policies had bad results and vice versa, as was the case in Argentina, and recently in Italy and Portugal? Why did economic and political rationality part company for good, even in historical terms?

International environmental and development policy cooperation and the transition process of the Central and Eastern European countries

The political and economic changes in countries of the Central and Eastern European region during the recent two decades had significant implications on their participation in international environmental policy-making. These changes were motivated by the changing international political priorities and economic interests, realization of their part in the "common but differentiated responsibility" for the global environmental processes and the relatively modest capacities for international development cooperation. The situation of these countries was acknowledged by the international community by granting specific provisions to these "economies in transition" in international environmental policy mechanisms. In spite of the rapidly diverging external relations of the various groups of these countries, to some extent and in different forms the transition phase is still prevailing and has its effect on the ongoing international environmental negotiations. The paper describes the background of these changes, demonstrates the specific provisions for these countries that made possible their participation in the common efforts to tackle the emerging global and regional environmental problems by acceding to the relevant international mechanisms.

Are you ready for a tender project? – Analysis of organisational project management maturity in the Austrian-Hungarian border region

Are you ready for a tender project? – Analysis of organisational project management maturity in the Austrian- Hungarian border region. Since the 1990s the European Union has paid more and more attention to subsidising cross-border development. It is understandable that different funding from proposal sources is particularly important for the border area, especially to those of utmost importance that support co-operation and rural development. Therefore, they could become a driving force for development. The authors’ research analyses the organisational project management maturity of the projects implemented in the frame of the Austria-Hungary Cross-border Cooperation Programme 2007-2013 (AT-HU). Analysing this kind of organisation is an important issue, since the new call for proposals are open in 2016 and the results of this study may provide a self-evaluation opportunity to organisations that need to know if they are ready or mature enough for a new tender project. The aim of this study was twofold. First of all, those indicators that could be used to analyse the project management maturity of implementing organisations in the AT-HU programme were identified. Based on the empirical research these are the project experience accumulated by the organisation, the internal processes operating at the institution and the professional background. Secondly, factors that can affect this project management maturity were explored and we determined five influencing area: the organisational structure, culture, project managers motivation and the typical and important competences.