A Nádor utcától a Budaörsi útig: A fél évszázados Közgazdaságtudományi Intézet

Manapság, amikor a legfontosabb történések a Föld virtuális idegrendszerét jelentő számítógép-hálózatokon, azaz sehol és mindenhol zajlanak, mond-e valamit a címben jelzett két, nagyon is megfogható hely: az elegáns palota a Belváros szívében és az óriásreklámmal éktelenkedő betonszörny a balatoni autópálya torkolatában? A közgazdászok számára (kiváltképpen, ha idősebbek, mint a jubileumát ünneplő Közgazdaságtudományi Intézet) mindenképpen. Az INTÉZET – így csupa nagybetűvel – megalakulásától kezdve fogalom volt, a falai között zajló vitáknak hírértéket tulajdonítottak a szakmában. Néhány évtizede még a viccek is úgy kezdődtek, két közgazdász sétál a Nádor (akkor még Münnich Ferenc) utcában …

The 3 per cent Barcelona Target: A Critical Appraisal of the Failure of the Lisbon Strategy’s Knowledgebased Economy and Society Project

Ten years after the unanimous approval of the Lisbon Strategy at a special meeting of the European Council on 23-24 March 2000 in Lisbon, it will be inevitable for the European Council, the European Commission and the majority of the EU member states to face with its fi asco and to account for the reasons of their fundamental policy, governance and economic failures in 2010. The recent turbulence of the global economy offers some excuses for the underperformance of the main objectives of the Lisbon Strategy in the essential social and economic domains, like job creation, economic growth, and environmental sustainability. Negative growth rates, macroeconomic and fi nancial instability, the contraction of the internal and external markets of the European economy, drop in demand for capital investment, goods and services, sinking corporate revenues, depreciation of corporate assets, increasing private and public indebtedness, falling rate of employment, weakening social cohesion, widening social inequality, and so forth not only deprive the majority of the EU member states of fulfi lling the main objectives of the Lisbon Strategy but also drive them into worse social and economic conditions in many policy domains than they were in 2000.

Hosszabb kar vagy nagyobb fül? A kiterjesztett én fogyasztói dimenziói

2000-ben azt a kérdést tettük fel, hogy mit jelent az, hogy "mobiltelefon nélkül az ember ..." - hogyan érezheti magát. Már akkor azt a választ kaptuk, hogy "elveszett ember a haverok nélkül az éjszakában", "kéz és fül nélküli" valaki. Kutatásainkat 2000 óta számos alkalommal (2006, 2007, 2008) megismételtük, arra kérdésre keresve a választ, hogy a felgyorsult technológiai változások, melyek főként a telekommunikációban nyilvánulnak meg, mit jelentenek az egyén számára, mennyire képes alkalmazkodni, mennyire tudja az eszközöket és a tartalmakat a saját igényei szerint elsajátítani és kihasználni. Kutatómunkánk során olyan kvalitatív kutatási technikákat alkalmaztunk, mint a narratívák, blogok, befejezetlen mondatok elemzése, vagy a photo elicitation technika. Eredményeink azt mutatják, hogy a ma kommunikációs eszközei, mint például a mobiltelefon vagy a hordozható számítógép az egyén képességeinek kiterjesztői: okosabb, gyorsabb és akár attraktívabbá válik tőle az egyén, vagyis e személyre szabható technikai eszközei a ma emberének, énjének kiterjesztői, mely konstrukció a nemzetközi irodalomban extended self (Belk, 1988) fogalomként szerepel. Cikkünkben bemutatjuk a kiterjesztett én fő pszichológiai hátterét és rámutatunk igen erős jelenlétére a telekommunikációs fogyasztói termékek kapcsán.