Facets of operational performance in an emergency room (ER)

This paper, using detailed time measurements of patients complemented by interviews with hospital management and staff, examines three facets of an emergency room's (ER) operational performance: (1) effectiveness of the triage system in rationing patient treatment; (2) factors influencing ER's operational performance in general and the trade-offs in flow times, inventory levels (that is the number of patients waiting in the system), and resource utilization; (3) the impacts of potential process and staffing changes to improve the ER's performance. Specifically, the paper discusses four proposals for streamlining the patient flow: establishing designated tracks (fast track, diagnostic track), creating a holding area for certain type of patients, introducing a protocol that would reduce the load on physicians by allowing a registered nurse to order testing and treatment for some patients, and potentially and in the longer term, moving from non-ER specialist physicians to ER specialists. The paper's findings are based on analyzing the paths and flow times of close to two thousand patients in the emergency room of the Medical Center of Leeuwarden (MCL), The Netherlands. Using exploratory data analysis the paper presents generalizable findings about the impacts of various factors on ER's lead-time performance and shows how the proposals fit with well-documented process improvement theories. © 2010 Elsevier B.V. All rights reserved.

The impact of external market factors on operational practices and performance of companies

The links between operational practices and performance are well studied in the literature, both theoretically and empirically. However, mostly internal factors are inspected more closely as the basis of operational performance, even if the impact of external, environmental factors is often emphasized. Our research fills a part of this existing gap in the literature. We examine how two environmental factors, market dynamism and competition impact the use of some operational practices (such as quality improvement, product development, automation, etc.) and the resulting operations and business performance. The method of path analysis is used. Data were acquired through an international survey (IMSS – International Manufacturing Strategy Survey), which was executed in 2005, in 23 participating countries in so called "innovative" industries (ISIC 28-35) with a sample of 711 firms. Results show that both market dynamism and competition have large impact on business performance, but the indirect effects, through operations practices are rather weak compared to direct ones. The most influential practices are from the area of process and control, and quality management.

Lean termelés és üzleti teljesítmény – nemzetközi empirikus eredmények (Lean production and business performance – international empirical results)

A lean termelés javít a vállalatok operatív teljesítményén. Korábbi kutatásokkal összhangban ezt nemzetközi kérdőíves felmérésből származó eredmények is alátámasztják. Nem mutatható ki azonban egyértelmű kapcsolat a lean termelés és az üzleti teljesítmény között. A szerzők kutatásukban – kifejezetten a több lean eszközt elmélyülten használó és jó operatív eredményekkel rendelkező ún. haladó lean termelők üzleti eredményeire fókuszálva – azonosították az üzleti teljesítményt befolyásoló tényezőket. Bár számos tényező kívül esik a termelésmenedzsment hatáskörén (pl. piaci dinamika, új piacra lépők száma, személyre szabás), de a termék/szolgáltatás arányának befolyásolásán, a beszállítók és a kapacitástartalékok menedzsmentjén keresztül a termelésnek is van lehetősége az üzleti teljesítmény javítására. Végül, bár közvetlen kapcsolat nem mutatható ki a lean termelés és az üzleti teljesítmény között, de a szerzők várakozásai szerint a folyamatosan javuló operatív teljesítmény kiegyensúlyozott és stabil üzleti teljesítmény alapja lehet. A haladó lean vállalatok pedig nagyobb eséllyel kerülhetnek (maradhatnak?) a jó üzleti teljesítménnyel büszkélkedő vállalatok körébe(n). ____________ The lean production has improved the operational performance of companies. However a clear link between lean production and business performance can not be detected. In their research the authors have identified the factors affecting business performance focusing on business results of the advanced lean producers. Although a direct connection is not detected between lean production and business performance, but according to the author expects the continuously improving operational performance shall be a base for the balanced and stable business performance.

Túl a kritikus ponton…- Logisztikai képességek Magyarországon (Beyond the critical point … – Logistics capabilities at Hungarian firms)

A szerző kutatási célja, hogy megvizsgálja, vajon a hazai vállalatok mai gyakorlatában a fejlettebb logisztikai képességek együtt járnak-e magasabb teljesítménnyel. Az elemzés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalat-gazdaságtan Intézete mellett működő Versenyképesség Kutató Központ vállalati versenyképességet vizsgáló kérdőíves felmérés immár 4. fordulójának adatbázisát használja, melyet 2009 folyamán összesen 300 vállalat vezetőinek megkérdezésével hoztak létre. Ennek az adatbázisnak a felhasználásával a cikk két kérdésre keresi a választ. A szerző egyrészt megvizsgálja, vajon a mintában kimutatható-e egy fejlettebb logisztikai képességekkel rendelkező vállalatcsoport. Másrészt arra is kíváncsi, vajon ezek a fejlettebb logisztikai képességek együtt járnak-e a vállalatok magasabb teljesítményével. A 2009-es adatok elemzése igazolta, hogy logisztikai képességekben két szignifikánsan eltérő fejlettségű vállalatcsoport létét. Az eredményekből az is kiolvasható, hogy a magasabb logisztikai képességek a mintában együtt jártak a magasabb működési teljesítménnyel is. _________________ The overall objective of the paper is to investigate the relationship between logistics capabilities and company’s performance. Empirical analysis is carried out based on an extensive questionnaire developed and conducted at the Competitive Research Center at the Corvinus University of Budapest in 2009. Using this database the author had two separate research questions: Can she detect companies in their sample with significantly different logistics capabilities. If yes, does more developed logistics lead to higher level performance at the company level? After carrying out their empirical analysis they could state, that they could prove the existence of two clusters, one with less and another with more developed logistics capabilities. They also were able to show that firms with more developed logistics can achieve significantly higher operational performance and can be characterized with a more developed customer orientation.

Emberierőforrás-menedzsment gyakorlatokkal kapcsolatos kutatások a lean termelés irodalmában (Researches on human resource management practices of lean production literature)

A lean termelési rendszer szociotechnikai megközelítése szerint a lean technikai elemei (technikai alrendszer) a kimagasló teljesítményt nyújtó munkaerő-szervezési rendszer (HPWS) gyakorlataival (szocio alrendszer) kapcsolódnak össze. A tanulmány ezt a megközelítést MacDuffie (1995) szervezetilogika-koncepciója alapján mutatja be. A lean termelési rendszer munkaerő-szervezési rendszerével kapcsolatosan négy témakört tekint át: (1) a lean termelési rendszer munkaerő-szervezési rendszerekre gyakorolt hatását, (2) a HPWSgyakorlatok használatát és (3) teljesítményhatását, végül a (4) munkásokra gyakorolt hatásokat. A feldolgozott koncepcionális és empirikus munkákban valamennyi pontban számos ellentmondás fedezhető fel. _____ According to the socio-technical view of lean production lean system is built on both technical and human resource practices (subsystems). The concept of organizational logic developed by MacDuffie (1995) describes how lean techniques and high performance working systems practices mutually suppose each other in lean environment. This study reviews four fields of human issues in relation to lean production: (1) the impact of lean system on work organization; (2) the use HPWS practices and (3) their impact on operational performance indicators in lean producers; (4) the impact of lean production on workers. The review of empirical and conceptual studies points out that there are many contradictions regarding the above points.

Az exportteljesítmények és a hátterükben álló vállalati jellemzők elemzése (Export performance clusters of the Hungarian enterprises)

A tanulmány célja a Magyarországon működő exportáló vállalatok jellemzőinek feltárása volt a 2009-es vállalati versenyképességi felmérés alapján. Több tanulmány vizsgálta a vállalatok exportteljesítményét vállalati méret és tulajdonosi szerkezet szerinti bontásban, az elemzésben a szerző viszont ettől eltérő szemléletmódot alkalmazott. A vállalatok exportteljesítménye áll (exportértékesítés volumene, aránya, exportárbevétel változása, jövedelmezőség), a vállalati csoportképzés, klaszterelemzés középpontjában. Három jól elkülöníthető klasztert sikerült azonosítani: a jelentős exporthányaddal és folyamatos növekedéssel jellemezhető sikeres exportáló vállalatok csoportját, a stagnálással, s gyakran csökkenő exportértékesítéssel jellemezhető vállalatcsoportot, s végül a harmadik klasztert azok a jelenleg még alacsony export-ár bevétellel és alacsony exportaránnyal jellemezhető vállalatok képezték, melyekre a növekedés és a kiugróan magas jövedelmezőség volt a jellemző. Az elemzés egyediségét az adja, hogy a vállalati versenyképességi felmérés adatbázisa lehetővé tette a különböző exportteljesítmények hátterében álló működési jellemzők vizsgálatát, amelynek eredményeit a cikk bemutatja. Fő következtetésként megállapítható, hogy a sikeres exportáló vállalatok csoportja mindegyik jellemző szerint jobb működési jellemzőkkel rendelkezik a másik két csoporthoz viszonyítva. / === / The purpose of the paper is to reveal the main characteristics of the Hungarian export oriented firms. It is based on the Hungarian Competitiveness Research Survey 2009. 85% of enterprises were small or medium size in the sample. The aim of the analysis was to identify main factors and tendencies of the overall export performance. Several papers discussed the export activities of firms according to their size and ownership structure in Hungary. A different method was used here. The overall export performance (measured by volume, change, and share of export revenues, and firm profitability ratios) was put in the centre of cluster analysis. Three different clusters were identified. Firms in the firstcluster had significant export performance and growth rate. The second cluster was the group of stagnating firms and the third one contained those whose export performance was low but signaled growth with excellent profitability ratios. The uniqueness of the paper derived from the Competitiveness Research Survey because it provided an opportunity to analyse the connection between export performance and other management and operational characteristics of enterprises. The paper may induce futher research in exploring main enterprise level factors of export performance of the Hungarian firms.