A vállalatok árképzési gyakorlata a versenyképesség szolgálatában (The pricing practice of corporates and the competitiveness)

A marketing-szakirodalom szerint az ár az egyik legfontosabb marketingeszköz, és a vállalati versenyképesség értelmezésében is meghatározó szerepe van. A megfelelő árképzés kialakítása ugyanakkor összetett folyamat, amely önmagában is külön képességnek tekinthető, és kell befektetést igényel. A szerző az elemzés során így arra volt kíváncsi, hogy a vezető, azaz a versenyképes vállalatok árazási gyakorlata mutat-e eltéréseket, és, ha igen, melyek azok a területek, amelyek leginkább összefüggnek az eredményességükkel. A háromszáz hazai vállalatra kiterjedő kutatás során azt találta, hogy a vezető vállalatok valamelyest másképp tekintenek az ár szerepére és szignifikánsan magasabb árszínvonalon értékesítenek. Ez nagyobb mozgásteret enged számukra, a versenytársak árkihívásaira így könnyebben tudnak árakciókkal válaszolni. Árképzési céljaikban azonban kevésbé mutatkoznak különbségek, mert számukra is kihívást jelent a válság, és nekik is több szempontnak kell egyszerre megfelelniük. Az árak meghatározásánál azonban több tényezőt vesznek figyelembe és jobban támaszkodnak a vevőkről szerzett információkra. ______________ According to the marketing literature the price is one of the most important marketing tools and it plays a dominant role in the interpretation of corporate competitiveness, as well. The appropriate pricing, however, a complex process that can be regarded as a distinct capability and it requires sufficient investment itself. In this analysis the author enquired if the pricing practice of the leading, that is, the most competitive companies has a different profile, and if yes, which areas are associated with the success of them. Based on the survey of 300 domestic organisations he found that the leading companies consider the role of price in a slightly different way and they price their products or services significantly higherthan the others. This let them some space to manoeuvre and they can react with price promotions when the competitors challenge them with price activities. Regarding the pricing objectives the author couldn’t identify differences. The leading companies are also affected by the economic crisis and they have to match many expectations at the same time but they take more factors into consideration when they set their prices and more likely use customer information.

A projektalapú szervezetek projektmarketing-tevékenységének sajátos kontextusa (Contextual features of project marketing activity of the project-based organisations)

Ez a tanulmány a projektvezetési szakirodalomban kialakult ismeretanyagot szem előtt tartva (noha tételesen nem hivatkozva arra) tárja fel azt a sajátos és tipikusnak nevezhető kontextust, amelyben a projektalapú szervezetek projektmarketing tevékenysége megnyilvánul. A tanulmány célja tehát nem magának a projektmarketingnek a kérdéskörére irányul, hanem elsősorban annak projektspecifikus kontextusára. Jellegét illetően a tanulmány spekulatív jellegű, vagyis lényegét tekintve nem empirikus kutatási eredményekből levont következtetésekre épül. _____ Traditional approach to project marketing focuses on process-related aspects of the marketing efforts of project- based organisations. This paper is different. Unlike to the traditional approach it highlights the decisive contextual features of project marketing, bearing in mind the typical project business from the point of view of project-based organisations. These features include: a) instead of physically existing products project-based organisations need to sell their ability to create the project outcome physically; b) the project outcome and the conditions of implementation are defined by the project client; c) project clients are involved in creating the project outcome; d) project implementation strategy applied in a client organisation may vary project by project. These determining contextual features shape to a great extent the actual competitive position of the project-based organisations which may vary project by project even in relation to the very same project client.

Megjegyzések a „nemzeti versenyképesség” koncepciójához és méréséhez

A vállalati, pontosabban szólva az üzleti szemléletmód persze nagymértékben indokolhatja a fejlődés koncepciójának versenyképességi koncepcióként való felfogását és a hangsúlynak a vállalatok működése, hatékonysága és eredményessége szempontjából meghatározó szerepű belső mikró- és makró-gazdasági körülményekre helyezését, sőt, a vonatkozó mutatószámok létjogosultságát is. Mindez azonban nem lehet mentség a nemzetek, illetve országok fejlődésének és a feltételezetten közöttük folyó versenynek a fölöttébb leegyszerűsítő és egyoldalú értelmezésére. _________ The working paper is the analysis of understanding and measurement of competitiveness in critical view. Competitiveness has become a very fashionable term recently, used not only in regard to the marketing of products or services, and the rivalry of enterprises but also concerning nations or rather countries. The study reviews the understanding of competitiveness, the role of corporate transnationalization and the opportunities of measurement and assessment of national competitiveness. There are several understanding of competitiveness of nations or countries, and there are also many indices to measure it. The understanding of national competitiveness is many times confused with economic development.

"I would like to see that one is able to say I'm proud of being a citizen of the EU…" – the way Hungarian people see Europe and the European Union

This paper explores the concepts of Europe, Europeanism and European Union, their meaning to Hungarians, how people define them and how they relate to these concepts through the analysis of qualitative in-depth interviews. The main question is whether the discourse, expressing attitudes towards Europe and the European Union, are of symbolic or utilitarian character. The symbolic way to relate to the EU is based on principles, an ideological or an emotional approach of the subject, while the pragmatic or utilitarian logic is based on rational cost-benefit analysis. The main argument of this current paper is that the way Hungarians tend to relate to the EU is rather utilitarian and it is the utilitarian logic that represents the relevant frame to understand people’s attitudes on the subject.

One More Awareness Gap? The Behaviour–Impact Gap Problem

Preceding research has made hardly any attempt to measure the ecological impacts of pro-environmental behaviour in an objective way. Those impacts were rather supposed or calculated. The research described herein scrutinized the ecological impact reductions achieved through pro-environmental behaviour and raised the question how much of a reduction in carbon footprint can be achieved through voluntary action without actually affecting the socio-economic determinants of life. A survey was carried out in order to measure the difference between the ecological footprint of “green” and “brown” consumers. No significant difference was found between the ecological footprints of the two groups—suggesting that individual pro-environmental attitudes and behaviour do not always reduce the environmental impacts of consumption. This finding resulted in the formulation of a new proposition called the BIG (behaviour–impact gap) problem, which is an interesting addition to research in the field of environmental awareness gaps.