Megtakarítások és külső finanszírozás az amerikai gazdaságban. A hitelpiaci válság háttere (1997-2007) (Savings and external financing in the American economy. The background to the credit-market crisis (1997–2007))

A tanulmány nem az aktuális hitelpiaci válság enyhítésének kérdésével foglalkozik, hanem az amerikai gazdaság elmúlt négy évtizedének általános és az utolsó tíz évének konkrét beruházási-megtakarítási és növekedési tendenciáit igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogy milyen mélyebb, belföldi eredetű szerkezeti okai vannak a nemzetközivé dagadt jelzáloghitel-válságnak. A cikk a nyitott gazdaság külső finanszírozással összefüggő mérlegazonosságainak alapján arra a következtetésre jut, hogy az ingatlanpiaci visszaesés és a kibocsátás zsugorodása az Egyesült Államok gazdaságában már több mint másfél évtizede kialakult kedvezőtlen, de még tovább romló belföldi megtakarítási folyamatok következménye. A jelzálogpiac krízise és a lakásépítés drámai visszaesése a túlfogyasztásra és túlhitelezésre ösztönző pénzügyi környezet eredménye. A lakáspiaci és a hitelezési ciklusok pénzügyi innovációkkal történő megnyújtása inkább növelte, mint csökkentette a kibocsátásingadozás érzékenységét. A legfőbb hitelezők Kína, Japán, Németország inkább dolláralapú amerikai vállalati felvásárlásokkal ellensúlyozták a dollárgyengülésből elszenvedett veszteségeiket. 1997-2007 között az Amerikából külföldön befektetett dolláraktívák - javarészt a valuta leértékelődése nyomán - jelentős hozamemelkedést élveztek, és számottevően tompították a belföldön képződött jövedelmek csökkenését. A dollárleértékelődés az eszköz- (és nemcsak az áruexport) oldalon is előnyöket hozott számos nagyvállalatnak. / === / Rather than dealing with the immediate policy steps to dampen the crisis, this paper attempts to reveal the worsening savings/consumption pattern of the US economy over the last ten years. Based on the closed logic of open-economy GDP-accounting, it argues that the current crisis is deeply rooted in shrinking public and private savings trends discernible as early as 1997. The current mortgage-market crisis and deep fall in new residential housing are products of a distorted financial environment that encourages over-borrowing and over-consumption. Expansion of the credit cycle through successive financial innovations has increased, not decreased output volatility. But the main foreign lenders to the US—Japan, China and Germany—have managed to offset their losses on US securities by buying into US companies. Large US firms have also benefited from rapid dollar depreciation as USD-denominated yields on their foreign assets experienced strong run-ups. The weak dollar has also helped American firms with large assets on foreign markets. So there were strong benefits for the US, not just on the goods-export side, but on the asset side, an aspect rarely emphasized.

The Closed Loop Model by Regional Economics or How Big is the Ants’ Footprint?

The economy is communication between Man and Nature. It is an interaction-network between our outside and inside Nature, that is, the external Nature surrounding us and the internal nature expressing our human essence. Money is an institution of the society, an infrastructure that ensures division of labour, enables the flow of information and material between the participants. The concept of regional material and financial circular flow will be more important with the oncoming peak-oil and post-carbon era. We should describe in time the outlines of closed or semi-closed loops economy. The fundamentals of Input-Output will flourish once again; it could help us formulate the link between the efficiency and resiliency of a regional complex system.

A költségvetési korlát megkeményítése a posztszocialista országokban = Hardening of the budget constraint in the post-socialist countries

A költségvetési korlát megkeményítése nem egyforma mértékben ment végbe minden posztszocialista gazdaságban. Egyes országokban messzire jutottak ebben a tekintetben, másokban viszont alig változott az indulóállapot. A tanulmány áttekinti a költségvetési korlát puhaságának különböző megnyilvánulásait: az állami támogatásokat, a puha adózást, a nem teljesítő bankkölcsönöket, a vállalatközi tartozások felgyülemlését és a kifizetetlen béreket. A jelenséget sokféle tényező okozza, amelyek többnyire együttesen jelentkeznek. Az állami tulajdon fenntartása kedvez a puha költségvetési szindróma megrögződésének, a privatizálás elősegíti a keményítést, de nem elégséges feltétele a kemény korlát érvényesítésének. Ehhez megfelelő politikai, jogi és gazdasági környezetet kell céltudatosan kialakítani. A posztszocialista átmenet kezdetén sokan azt hitték, hogy a hatékony piacgazdaság létrehozásához elegendő lesz megvalósítani a liberalizáció, privatizáció és stabilizáció "szentháromságát". Mára már kiderült, hogy a költségvetési korlát megkeményítése az említett három feladattal egyenrangúan fontos. Ahol ez nem valósul meg (például Oroszország), ott a privatizáció nem hozza meg a várt eredményt. ___________________ The budget constraint has not hardened to equal degrees in the various post-socialist countries. In some of them, a great deal has been done in this respect, while in others there has been hardly any change from the initial state. This study surveys the typical manifestations of softness of the budget constraint, such as state subsidies, soft taxation, non-performing loans, the accumulation of trade arrears between firms, and the build-up of wage arrears. Softness of the budget constraint is caused by several factors that tend to act in combination. Thus retention of state ownership helps to preserve the soft budget-constraint syndrome, while privatization encourages the budget constraint to harden, although it does not form a sufficient condition for it to happen. Purposeful development of the requisite political, legal and economic conditions is also required. It was widely maintained at the outset of the post-socialist transition that the 'Holy Trinity' of liberalization, privatization and stabilization would suffice to produce an efficient market economy. Since then, it has become clear that hardening the budget constraint needs to be given equal priority with these. Otherwise, the effects of privatization will fall short of expectations, as they have in Russia, for example.

Változik-e a kőolaj szerepe a világgazdaságban és Magyarországon? = The (un)changing role of oil in global economy and Hungary

A kőolaj (és a földgáz), a XX. században felfutott fosszilis energiahordozók történetileg a szenet váltották fel. Ma egyértelműen meghatározzák a világ energiafelhasználását. Miután fosszilisak, rövid távon nem újratermelhetőek, ezért felhasználásuk történetét végigkísérte a feltárt és feltárható készletek mennyiségének állandó újrabecslése is, és folyamatosan jelen van a végességükre vonatkozó apokaliptikus kép, amit az elmúlt 40 év rendkívül hektikus, sokszor kiugróan magas árai is alátámasztanak. Cikkünkben reális képet szeretnénk adni az olaj mennyiségi és árváltozásairól, és ezek lehetséges közgazdasági, társadalmi hatásairól. Miután a rendelkezésre álló hely kevés, csak a legfontosabb összefüggéseket emeljük ki, bizonyos adatokat is inkább illusztrációszerűen közlünk. Célunk nem mélyelemzés, hanem egy átfogó helyzetkép. Vázoljuk a kőolajjal kapcsolatos fontosabb történeti mozzanatokat, a kőolaj felhasználásának irányait Európában és Magyarországon, valamint a készletekkel kapcsolatos összefoglaló gondolatokat. _______________ The volatile oil prices of the past 40 years have always foreshadowed an apocalyptic vision of the exhaustion of global reserves. The paper reviews the important historical moments of the usage of oil, with a special focus on Europe and Hungary. It also details issues related to oil reserves. The main conclusions of the paper are the following: (1) fears of exhausting oil reserves have been rebutted several times; (2) high oil prices can be barriers to the development of the transportation sector, even if innovation is happening in the background; (3) the distribution of oil reserves carries huge political risks; and (4) it is unclear what will take the place of oil as the main source of energy.

Climate or rural development policy?

Being heavily energy dependent, it is not much of a surprise that Europe pays special attention to reducing the use of fossil fuels. Each one of the ten new member states is characterized by relatively low per capita energy consumption and relatively low energy efficiency, and the share of renewables in their energy mix tends to be low, too. The paper examines the problem when policy measures create a decrease in environmental capital instead of an increase. In this case it hardly seems justified to talk about environmental protection. The authors describe a case of a Hungarian rapeseed oil mill which would not be of too much interest on its own but given that almost all similar plants went bankrupt, there are some important lessons to learn from its survival. The enterprise the authors examined aimed at establishing a micro-regional network. They completed a brown-field development to establish a small plant on the premises of a former large agricultural cooperative. By partnering with the former employees and suppliers of the sometime cooperative, they enjoyed some benefits which all the other green-field businesses focusing on fuel production could not. The project improved food security, energy security and population retention as well.

The impact of external market factors on operational practices and performance of companies

The links between operational practices and performance are well studied in the literature, both theoretically and empirically. However, mostly internal factors are inspected more closely as the basis of operational performance, even if the impact of external, environmental factors is often emphasized. Our research fills a part of this existing gap in the literature. We examine how two environmental factors, market dynamism and competition impact the use of some operational practices (such as quality improvement, product development, automation, etc.) and the resulting operations and business performance. The method of path analysis is used. Data were acquired through an international survey (IMSS – International Manufacturing Strategy Survey), which was executed in 2005, in 23 participating countries in so called "innovative" industries (ISIC 28-35) with a sample of 711 firms. Results show that both market dynamism and competition have large impact on business performance, but the indirect effects, through operations practices are rather weak compared to direct ones. The most influential practices are from the area of process and control, and quality management.

International environmental and development policy cooperation and the transition process of the Central and Eastern European countries

The political and economic changes in countries of the Central and Eastern European region during the recent two decades had significant implications on their participation in international environmental policy-making. These changes were motivated by the changing international political priorities and economic interests, realization of their part in the "common but differentiated responsibility" for the global environmental processes and the relatively modest capacities for international development cooperation. The situation of these countries was acknowledged by the international community by granting specific provisions to these "economies in transition" in international environmental policy mechanisms. In spite of the rapidly diverging external relations of the various groups of these countries, to some extent and in different forms the transition phase is still prevailing and has its effect on the ongoing international environmental negotiations. The paper describes the background of these changes, demonstrates the specific provisions for these countries that made possible their participation in the common efforts to tackle the emerging global and regional environmental problems by acceding to the relevant international mechanisms.

A fenntartható fejlődés elvei és azok érvényre jutása a banki gyakorlatban II. rész (The principles of sustainable development and their realization in the banking practice II. part)

Az utóbbi évtizedben a környezettudatos gazdálkodás szerepének felértékelődése új tevékenységi területet nyitott meg a bankok előtt, amit nemzetközi szóhasználattal élve green banking-nek neveznek. A fenntartható fejlődést támogató projektek banki finanszírozása számos lehetőséget nyit a pénzügyi intézmények számára – hírnév, új ügyfélbázis, kockázatcsökkentés, jövedelmezőség növelése –, amennyiben a bankok a fenntarthatóság elveit megfelelően integrálják működési stratégiájukba. A cikksorozat második részében a szerzők a bankok fenntartható működését támogató külső és belső motiváló tényezőit veszik vizsgálat alá, amelyet már nemzetközi elvek és megállapodások is szabályoznak és támogatnak. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak a környezettudatos gazdálkodás banki stratégiába történő integrálásának, melynek alapjait teremthetik meg a cikkben vizsgált nemzetközi irányelvek. ________ In the last decade, a lot of publications came to light, dealing with the social and environmental responsibility of financial institutions. Banks are expected to improve their competitive advantage by demonstrating economic development, while promoting environment care and social responsibility. This sustainable finance means to manage environmental and social risks in corporate lending and project financing. Green financial institutions have developed a wide range of innovations that can support sustainable development. This article highlights a few external and internal factor that support this aim, and which are regulated by international principles. However the authors’ survey shows that in the relevant literature there are a lot of ways to define sustainability and its achievement. They suggest that all of them can be interpreted associated with green banking operation. The goal of this paper is to identify the role of financial institutions in achieving sustainable development, and stress its strategic importance. The authors also attempt to show, why and how can this sector become the promoter of sustainability.