3 resultados para Oil pollution of rivers, harbors, etc.

em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest


Relevância:

100.00% 100.00%

Publicador:

Resumo:

A kőolaj (és a földgáz), a XX. században felfutott fosszilis energiahordozók történetileg a szenet váltották fel. Ma egyértelműen meghatározzák a világ energiafelhasználását. Miután fosszilisak, rövid távon nem újratermelhetőek, ezért felhasználásuk történetét végigkísérte a feltárt és feltárható készletek mennyiségének állandó újrabecslése is, és folyamatosan jelen van a végességükre vonatkozó apokaliptikus kép, amit az elmúlt 40 év rendkívül hektikus, sokszor kiugróan magas árai is alátámasztanak. Cikkünkben reális képet szeretnénk adni az olaj mennyiségi és árváltozásairól, és ezek lehetséges közgazdasági, társadalmi hatásairól. Miután a rendelkezésre álló hely kevés, csak a legfontosabb összefüggéseket emeljük ki, bizonyos adatokat is inkább illusztrációszerűen közlünk. Célunk nem mélyelemzés, hanem egy átfogó helyzetkép. Vázoljuk a kőolajjal kapcsolatos fontosabb történeti mozzanatokat, a kőolaj felhasználásának irányait Európában és Magyarországon, valamint a készletekkel kapcsolatos összefoglaló gondolatokat. _______________ The volatile oil prices of the past 40 years have always foreshadowed an apocalyptic vision of the exhaustion of global reserves. The paper reviews the important historical moments of the usage of oil, with a special focus on Europe and Hungary. It also details issues related to oil reserves. The main conclusions of the paper are the following: (1) fears of exhausting oil reserves have been rebutted several times; (2) high oil prices can be barriers to the development of the transportation sector, even if innovation is happening in the background; (3) the distribution of oil reserves carries huge political risks; and (4) it is unclear what will take the place of oil as the main source of energy.

Relevância:

100.00% 100.00%

Publicador:

Resumo:

A kameralizmus a 16-18. századi német gyakorlati államtudomány és egyetemi tantárgy volt, amely összefoglalta a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket. Felfogása szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükség van az állandó külső irányításra. Igazgatásközpontúsága és egyetemi intézményesülése miatt nem tekinthető a merkantilizmus helyi változatának. Az 1840 és 1945 közötti német történeti iskola hagyományos ábrázolása több mint egy évszázadon át a német és a neoklasszikus tradíció szembenállását hangsúlyozta, kiemelve az organicizmus, a fejlődésgondolat és az egyediség jelentőségét, a szociális kérdés fontosságát, illetve a deduktív módszer és a gazdaság változatlan törvényeinek tagadását. A modern rekonstrukciók a történeti iskolát a posztklasszikus válságra adott egyik európai válaszként fogják fel, amely a történelemből levont, empirikusan megalapozott induktív alternatívát kínált. Az 1871-től kialakult osztrák iskola a neoklasszikus paradigmának egyszerre volt alkotórésze és versenytársa. A módszertani individualizmus, a szubjektivizmus, az idő fontossága, a tudás szerepe, az alternatív költségek elmélete stb. ugyan beépültek a mainstream közgazdaságtanba, de hangsúlyos kiemelésük lehetővé tette, hogy a társadalomelméleti magyarázat igényét őrző osztrák iskola megtartson valamit önálló beszédmódjából. / === / Cameralism was a practical political science and university subject in 16th–18th century Germany, summarizing the theoretical and practical economic knowledge required in the training of officials. The assumption was that the prosperity of the ruler depended on the welfare and happiness of the subjects, but the subjects themselves were not capable of achieving this happiness without permanent directions from above. Cameralism’s emphasis on administration and university institutionalization means that this approach cannot be seen as a local variant of mercantilism. The traditional account of the German historical school from 1840 to 1945 emphasized for over a century the contrast between the German and the Neoclassical traditions. It underlined the significance of the organic approach, the concept of development and individuality, the importance of the social question, and the denial of the deductive method and unalterable laws of the economy. Modern reconstructions see the historical school as one European response to the post-Classical crisis, offering an inductive alternative grounded empirically on history. The Austrian school formed in 1871 was at once a constituent of the Neoclassical paradigm and a rival to it. Methodological individualism, subjectivism, the importance of time, the role of knowledge, the theory of alternative costs etc. were absorbed into mainstream economics, but the focusing on these issues allowed the Austrian school, in keeping alive its demand for a social-theoretical explanation, to preserve something of an alternative discourse.

Relevância:

100.00% 100.00%

Publicador:

Resumo:

The aim of our research in the first half of 2011 was to find out what were the administrative, regulative and other problems that were specific obstacles to local economic development and what best practices can be found in local economies. During our research we carried out interviews with leaders and local professionals in five medium size towns of Hungary. We stated that the most obstructive factors were the imperfection of vocational training, the excessively bureaucratic administrative proceedings (supplying of data, acquisition of authority permits, the attitude of the authorities, etc.) and the system of application and finding sources of funds. We think that the most innovative solutions are the good examples of the institutionalized co-operation between local governments and local businesses. We've come to the conclusion that there is a need for reducing administrative burdens for the sake of local economic development.