Munkahelyi tanulást befolyásoló tényezők – humán-számítógép együttműködés vizsgálata (Influencing factors of on-the-job learning – Analysis of human-computer collaboration)

A komplex, dinamikus, tudásalapú társadalomban nemcsak a tanulás formái, hanem a tanulás helyszínei is módosulnak, s a munkahely tanulásban betöltött szerepe felértékelődött. A munkahelyi környezet is számos átalakuláson esett át, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődésével egyidejűleg lehetővé vált többek között a távmunka, jelentősen átformálva a munkavégzés és a munkahelyi interakciók módját. A kutatók arra keresték a választ kutatásukban, hogy a szervezeten belül milyen tényezők támogatják vagy gátolják a munkahelyi tanulást. A kutatás fő üzenete, hogy a tanulás keretrendszere, az egyéni képességek és az észlelt tanulási szituáció együttesen határozza meg a munkahelyi tanulást. A kutatók eredményüket kvalitatív kutatással feltárt három esettanulmányon keresztül ismertetik. ____ In a knowledge-based society not only the forms of learning have been changed but also the places of learning. The role of workplace in the learning process is becoming more important. Meantime, there has been a substantial change in the working conditions as the development in information and communication technologies (ICTs) makes it possible to telecommute transforming remarkably the way of working and the interactions at the workplace. The central question of the research is which intra-organizational factors support or hinder onthe- job learning. The main message of the research is that the learning framework, the individual cognitive competences and the perceived learning situation influence collectively on-the-job learning. Authors present the results of the qualitative research though three case studies.

Szervezeti kultúra kutatások a termelési folyamatok szervezésében – irodalom-feldolgozás = Organizational culture researches on the filed of operations management – a literature review

A műhelytanulmány célja, hogy megalapozzon egy, a lean menedzsment és a szervezeti kultúra kapcsolatát vizsgáló empirikus kutatást. Máig ritka a szűken vett témában született publikációk száma, ezért tanulmányunkban olyan forrásokat dolgozunk fel, amelyek a lean menedzsmenten túl a termelésmenedzsment más koncepcióit, gyakorlatait (minőségmenedzsment és a fejlett termelési rendszerek), az általuk elérhető teljesítmény és a szervezeti kultúra kapcsolatát értelmezi, vagy vizsgálja. A források módszeres áttekintésével azonosítjuk a kutatásokat indokoló tényezőket, az érintett termelésmenedzsment koncepciók értelmezéseit, a szervezeti kultúra értelmezéséket és a kutatási eredményeket. Mindezek alapján bemutatjuk, hogy melyek lehetnek azok a kérdések, melyek egy, a szervezeti kultúra és a lean menedzsment kapcsolatát vizsgáló empirikus kutatás során figyelmet érdemelnek. Bemutatjuk továbbá, hogy milyen egyéb tényezőkre kell figyelemmel lenni egy ilyen kutatás tervezése során. Önmagában a lean menedzsment, mint téma újszerű a szervezeti kultúrával kapcsolatos kutatások területén. Ezen túl a nagymintás és az angolszász területeken kívül eső kutatások kecsegtetnek jelentős új ismerettel. További újdonságot jelente a termelésmenedzsment koncepció és a szervezeti kultúra kapcsolatának megragadásán túl a kapcsolat természetének (a hatás irányának) feltárása. ______ The aim of this paper is to provide a solid base for a study that would examine the relationship between lean management and organizational culture. Since there are only limited number of publications in this topic, in our study we examined publications, which interpreted or examined the relationship among organizational culture, organizational performance and - beyond lean management - any operations management concepts or practices (but mainly quality management and advanced manufacturing technologies). Rigorously reviewing the selected sources, we identified the main questions justifying the researches, interpretations of the involved operations management concepts, interpretations of organization culture, and research results. Based on our review, we highlight those questions that are worth to examine within a research targeting to study the relationship between the organizational culture and lean management. Moreover, we identified other important factors to be considered when designing such research. Lean management by itself a novelty in the research field related to organizational culture. Moreover, large sample studies conducted outside the Anglo-Saxon territory likely to bring notable novelty. Further new knowledge may emerge if beyond capturing the existence of relationship among organizational culture and any operations management concept the nature of the relationship (the direction of the influence) was also investigated.

Tudásmenedzsmentet támogató szervezeti megoldások (Knowledge management supported by organizational solutions)

A tudás a vállalatok egyre fontosabb erőforrásává vált, ezért tudatos megoldásokkal kell törekedni a szervezeti tudásban rejlő lehetőségek hatékony kihasználására. A tudás kezelésére irányuló tevékenységeket mind technológiai-informatikai, mind HR-, mind pedig szervezeti megoldásokkal lehet támogatni. Jelen cikkben a vállalatok szervezeti megoldásait elemzi a szerző: rámutat a szervezeti struktúrák, a szervezeti kultúra, a vezetői megközelítések (leadership) szerepére, valamint a kommunikáció különböző formáinak lehetőségeire. ______ Knowledge management activities became important part of knowledge oriented organisations, like software development companies. These activities can be supported by technological and organisational solutions. This paper concentrates on the organisational support factors of knowledge management activities in the software development industries, and examines the role of organisational design, structures, processes, communication and management support, while highlights the challenges.

A szervezeti identitás meghatározása, elemei és menedzselése (Defining of organizational identity and its components and management)

Jelen cikk a szervezeti identitás különböző tudományos értelmezéseit, elemeit mutatja be és kapcsolja össze a gyakorlattal. A szerzők értelmezése szerint a szervezeti identitás nem azonos a köznyelvben elterjedt arculattal (sem image-zsal), hanem egy holisztikus, menedzsment-szakirodalmakon átívelő fogalomként értelmezhető, mely a külső tényezők hatására a szervezeti kultúra és a szervezeti stratégia alapján alakítható ki. A szervezeti identitás három alkotóelem-csoportból áll (nevezhetjük ezt identitásmixnek is): a munkáltatói márkázásból, az integrált marketingkommunikációból és a vizuális identitásból. Mivel a változó környezet szükségessé teszi, a szervezeti identitás menedzselése egy véget nem érő „spirálfolyamat”, mely a felmérés, a meghatározás, a bevezetés és értékelés szakaszok ismétléséből áll addig, amíg az ideális identitás ki nem alakul. Melyet talán soha nem ér el a vállalat. _____ In this article the different scientific interpretations and elements of organizational identity are presented and combined with practice. According to the authors’ interpretation the organizational identity is not the same as the corporate image, but it can be interpreted as a holistic management literatures panning notion which can be formed by the effect of external factors on basis of the organizational culture and organizational strategy. The organizational identity consists of three component-groups (also called this identity mix) the employer branding, integrated marketingcommunications and visual identity. Due to the changing environment makes it necessary the management of organizational identity is a never-ending ”spiral process”, which consists of repetitions of the survey, the definition, the introduction and the assessment phases until the ideal identity will be formed. Which may be never achieved by the corporate.

Sustainability, creativity and innovation in project management – Model development for assessing organizational performance through projects

Today a number of studies are published on how organizational strategy is developed and how organizations contribute to local and regional development through the realization of these strategies. There are also many articles dealing with the success of a project by identifying the criteria and the factors that influence them. This article introduces the project-oriented strategic planning process that reveals how projects contribute to local and regional development and demonstrates the relationship between this approach and the regional competitiveness model as well as the KRAFT concept. There is a lot of research that focuses on sustainability in business. These studies argue that sustainability is very important to the success of a business in the future. The Project Excellence Model that analyses project success does not contain the sustainability criteria; the GPM P5 standard consists of sustainability components related either to the organizational level. To fill this gap a Project Sustainability Excellence Model (PSEM) was developed. The model was tested by interviews with managers of Hungarian for-profit and non-profit organizations. This paper introduces the PSEM and highlights the most important elements of the empirical analysis.