Solvency risk minimizing guaranteed returns in life insurance

Return guarantee constitutes a key ingredient of classical life insurance premium calculation. In the current low interest rate environment insurers face increasingly strong financial incentives to reduce guaranteed returns embedded in life insurance contracts. However, return guarantee lowering efforts are restrained by associated demand effects, since a higher guaranteed return makes the net price of the insurance cover lower. This tradeoff between possibly higher future insurance obligations and the possibility of a larger demand for life insurance products can theoretically also be considered when determining optimal guaranteed returns. In this paper, optimality of return guarantee levels is analyzed from a solvency point of view. Availability and some other properties of optimal solutions for guaranteed returns are explored and compared in a simple model for two measures of solvency risk (company-level and contract-level VaR). The paper concludes that a solvency risk minimizing optimal guaranteed return may theoretically exist, although its practical availability can be impeded by economic and regulatory constraints.

A bizonytalanságnak és a vevőkör nagyságának együttes hatása az árakra (Investigating how the number of policies effect the optimum insurance premium)

Ebben a cikkben azzal foglalkozom, hogy a kockázat és a vevőkör nagysága együttesen hogyan hat a termék árára. Kétféle piacot hasonlítok össze: egy biztosítási piacot, és egy termékpiacot. A kétféle piac között az a legfontosabb különbség, hogy termékpiac esetében az eladó számára csak ott jelentkezik kockázat, hogy el tudja-e adni a terméket, míg biztosítási piac esetében az eladó a termék értékesítése után is szembesül kockázattal. A cikk során megmutatom, hogy a vevőkör növekedésének ellentétes hatása lehet a termék árára termék- illetve biztosítási piacok esetében. / === / An economic approach for modeling the insurance markets. The study focuses on the monopolistic market, where one insurance company sells a product with predetermined benefits for the customers. An outline of the company and the insureds' behavior with utility functions is given. The study investigates the problem of policy pricing in relation to the number of clients the company acquires. Analytic tools will be used to further clarify the points.

The role of longevity risk in Hungary

In this paper, I analyze the role of longevity risk in Hungary in the public pension system and the life annuity segment of the life insurance market, which are two primary financial sectors of relevance to this special type of actuarial risk, using state-of-the- art econometric methodology. To this end, I present an overview and the mathematical background of several important current mortality forecasting techniques from the Lee–Carter model up to unifying paradigm of the Age–Period–Cohort family of models. After presenting the findings of a case study on the public pension system based on the paper of Bajk ́o, Maknics, T ́oth and V ́ekas, I conclude that longevity risk jeopardizes the sustainability of the Hungarian public pension system in the long run. In another case study, I present an analysis of the role of longevity risk in the pre- mium of private pension annuities, a relevant topic due to recent changes in a law on Hungarian voluntary pension funds, following an earlier analysis of M ́ajer and Kov ́acs. Based on the criterion on out-of-sample forecasting accuracy, I find that the Cairns–Blake– Dowd mortality forecasting model aimed specifically at modeling old-age mortality outperforms the Lee–Carter model applied by M ́ajer and Kov ́acs . Based on numerical results, I finally conclude that the role of longevity risk in the Hungarian life annuity mar- ket has increased significantly in the past decade and is likely to further increase in the future.

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat (Parametric pension reforms and life-cycle labour supply)

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása pusztán a demográfiai folyamatok következtében is jelentős terhet ró majd a költségvetésére, amin a különböző parametrikus és paradigmatikus nyugdíjreformok enyhíthetnek. A reformok azonban hosszú távon olyan viselkedési, munkakínálati reakciókat válthatnak ki, amelyek alapvetően változtatják meg a költségvetési hatásokat. Az 1999 és 2009 között Magyarországon megfigyelhető átlagos munka- és nyugdíjkorprofilok bemutatása után arra tettünk kísérletet, hogy mikroökonómiai alapon határozzuk meg néhány alapvető parametrikus nyugdíjreformnak a férfiak életciklus-munkakínálatára gyakorolt hatását. A modell paramétereit a magyar gazdaság 1999 és 2009 közötti jellemzőinek megfelelően kalibráltuk. Eredményeink szerint a helyettesítési ráta csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás árindexálásra cserélése összességében számottevően növeli az egyes képzettségi csoportok munkakínálatát, s a fiatalabb korosztályok javára csoportosítja át az életciklus-munkakínálatot, míg a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett évek számának megváltoztatása nem hoz jelentős aggregált hatást, és nem jár a munkakínálat korcsoportok közötti átcsoportosításával. ____ Financing the social-security pension system will weigh heavily on the government budget in developed countries, merely through the projected demographic processes. The burden could be eased by various parametric and paradigmatic pension reforms, but in the long run such reforms may trigger behavioural, labour-supply responses, which may alter the budgetary effects fundamentally. Having described the average work and pension profiles in Hungary between 1999 and 2009, the authors use a microeconomic approach in an attempt to assess the effect of certain parametric pension reforms on the life-cycle labour supply of males. The parameters for the model were calibrated for the characteristics of the Hungarian economy. The results show that decreasing the replacement rate, increasing the retirement age and replacing Swiss indexation of pensions by price indexation cause a considerable increase in the labour supply of all education-level groups, whereas changing the number of years considered in computing pensions does not have a significant aggregate effect. While introducing price indexation increases the labour supply of all cohorts by the same amount, the other reforms reallocate the life-cycle labour supply, mainly towards younger age-groups.