Hungarian International Development Cooperation: Context, Stakeholders and Performance

This paper explores the domestic and international context of Hungary's emerging international development policy. Specifically, it looks at three factors that may influence how this policy operates: membership in the European Union (EU) and potential ‘Europeanization’, Hungary's wider foreign policy strategy, and the influence of domestic stakeholders. In order to uncover how these factors affect the country's international development policy, semi-structured interviews were carried out with the main stakeholders. The main conclusions are: (1) While accession to the EU did play a crucial role in restarting Hungary's international development policy, the integration has had little effect since then; (2) international development policy seems to serve mainly Hungary's regional strategic foreign policy and economic interests, and not its global development goals; and (3) although all the domestic development stakeholders are rather weak, the Ministry of Foreign Affairs (MFA) still seems to play a dominating role. Convergence with European requirements and best practices is, therefore, clearly hindered by foreign policy interests and also by the weakness of non- governmental stakeholders.

International cooperation against climate change: institutions, policies and their efficiency

In the 20th century nature of the world economy has started to change significantly, and the former state-centric constellation disappeared. Several development factors that induced the change are still active and nowadays we live in a much different world. The world economy consists of transnational networks; these complicated systems have a great impact on the world of states. The transnational actors’ (multinational corporations, non-governmental organizations etc) influence became very essential as they are able to mobilize the society, have high expertise (think tanks), but it is also important to note their financial strength and moral effects (norm entrepreneurs).

A globálisan növekvő hulladékmennyiség és a kezelésére irányuló nemzetközi törekvések (International efforts to cope with globally increasing waste amounts)

Sokoldalú nemzetközi megállapodások és programok foglalkoznak a hulladékok keletkezésének és az országhatárokon átterjedő hatásainak problémájával, a nemzetközi együttműködést szükségessé tevő megoldásokkal. A leginkább átfogó megközelítést a probléma hajtóerőinek szentelt globális programok tartalmazzák, de a fenntarthatóság alapelveire támaszkodó termelési eljárásokra és fogyasztási szokásokra, a zöld gazdaságra való áttérést szorgalmazó dokumentumok nem tartalmaznak számon kérhető kötelezettségeket. A konkrétabb hulladékkeletkezési és hatásterjedési ügyekben – mindenekelőtt a veszélyes hulladékok és a nemzeti fennhatóság alá nem tartozó területekre eljutó vagy ott keletkező hulladékok esetében – jóval konkrétabb nemzetközi megállapodások és programok léteznek. Ezek szabályozási, szakpolitikai, technológiai célokat, feladatokat határoznak meg az országok és az érintett ágazati szereplők szintjén is. Egyes problémák kapcsán és egyes térségekben a hulladékgazdálkodás jelentős eredményeket tud felmutatni, de általában véve a nemzetközi megállapodások hatékony végrehajtásával komoly gondok vannak. Továbbá a meglévő nemzetközi eszközök összességükben még teljes körű végrehajtásuk esetén sem lennének képesek ellensúlyozni a hulladékprobléma globális szintű növekedését. Következésképpen további erőfeszítésekre van szükség – minden kormány, érintett nem-kormányzati szervezet és az ágazatok részéről – különösen a megelőzés vonatkozásában. ____ Various multilateral agreements and programmes deal with the problems of waste generation and its transboundary impacts, and those solutions, which necessitate international co-operation. Those global programmes include the most comprehensive approach, which are dedicated to the drivers of these problems, however, these documents promoting the transition to sustainable production and consumption, or to the green economy do not consist of binding commitments. In case of more concrete issues of waste generation and transboundary impacts there are much more concrete international agreements and programmes, especially, for the hazardous waste streams and the waste transmitted to and/or generated in areas outside national jurisdiction. These determine regulatory, policy, technological goals and tasks for the participating countries and the relevant sectors. Significant progress is demonstrated for some specific problems and in certain regions, but in general, there are serious concerns about the efficient implementation of the international agreements in their entirety. Moreover, even if those were fully accomplished, the existing set of the international instruments would be unable to counterweigh the global increase of the waste problem. Consequently, further efforts are needed by all countries, the relevant non-governmental organisations and sectors, primarily in order to prevent the further global escalation of the problem.