Az autóipar szerkezeti átrendeződése – Vállalati stratégiák és a válság hatásai (Structural change in the automotive industry – corporate strategies and the impact of the crisis)

Az írás a globális értékláncok élén álló autóipari cégek világgazdasági válságra adott reakcióit foglalja össze. Megállapítja, hogy a válságnak messze nincs vége: az iparág globális átrendeződése folytatódik. A globális értékláncokba sikeresen betagozódott közép-európai autóipari klaszter ezeknek a folyamatoknak mindmáig nyertese volt. Számolni kell azonban azzal, hogy továbbra is sok a technológiai és a piaci bizonytalanság: az új szereplők belépése, új üzleti modellek elterjedése hosszabb távon felboríthatja a jelenlegi status quo-t, és veszélyeztetheti a hagyományos autóipari befektetőiket munkabér-alapú versenyképességgel megtartani próbáló közép- és kelet-európai országok pozícióit. Az autóipari működő tőkét fogadó közép-kelet-európai országok számára hosszabb távon veszélyt jelenthet az autóipari üzleti modellek átalakulása, a gyártás teljes kiszervezése komplex gyártási szolgáltatást vállaló cégekhez, mivel ez esetben az értéklánc vezető vállalatai bezárhatják a régióban működő gyártóbázisaikat. Az értékláncok élén álló globális cégek „menekülés a minőségbe” stratégiája helyi szinten is követhető, követendő, a működő tőkét fogadó országok versenyképessége kizárólag a helyi leányvállalatok állandó „feljebb lépésével” tartható fenn. ______ This paper summarizes lead firms’ reactions to crisis in global automotive value chains. The paper advances five theses. Author argues that crisis is not over yet, the global restructuring of the industry continues. Actors in the CEE automotive cluster have successfully become integrated into global value chains and have thereby been the winners of past restructuring processes. Nevertheless, technological and market uncertainties prevail: entry of new economic actors and the diffusion of new business models may, in the long run, disrupt the current status quo and jeopardise the world economic position of CEE countries that have been relying solely on their labour cost advantages to sustain direct investment inflows in their automotive industries. In the long run the automotive industries of Central and Eastern European (CEE) economies may become threatened by the transformation of the prevailing automotive business model, the outsourcing of manufacturing and related support activities to complex manufacturing services providers, which could lead to the closure of lead firms’ manufacturing facilities in CEE. Lead firms’ increased focus on high quality high value adding activities strategy can and should be followed by local subsidiaries through a continuous strive for upgrading.

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? (Can the predictive capacity of bankruptcy forecasting models be increased without new classification methods?)

A Bázel–2. tőkeegyezmény bevezetését követően a bankok és hitelintézetek Magyarországon is megkezdték saját belső minősítő rendszereik felépítését, melyek karbantartása és fejlesztése folyamatos feladat. A szerző arra a kérdésre keres választ, hogy lehetséges-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képességét növelni a hagyományos matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásával oly módon, hogy a modellekbe a pénzügyi mutatószámok időbeli változásának mértékét is beépítjük. Az empirikus kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a hazai vállalkozások pénzügyi mutatószámainak időbeli alakulása fontos információt hordoz a vállalkozás jövőbeli fizetőképességéről, mivel azok felhasználása jelentősen növeli a csődmodellek előre jelző képességét. A szerző azt is megvizsgálja, hogy javítja-e a megfigyelések szélsőségesen magas vagy alacsony értékeinek modellezés előtti korrekciója a modellek klasszifikációs teljesítményét. ______ Banks and lenders in Hungary also began, after the introduction of the Basel 2 capital agreement, to build up their internal rating systems, whose maintenance and development are a continuing task. The author explores whether it is possible to increase the predictive capacity of business-failure forecasting models by traditional mathematical-cum-statistical means in such a way that they incorporate the measure of change in the financial indicators over time. Empirical findings suggest that the temporal development of the financial indicators of firms in Hungary carries important information about future ability to pay, since the predictive capacity of bankruptcy forecasting models is greatly increased by using such indicators. The author also examines whether the classification performance of the models can be improved by correcting for extremely high or low values before modelling.