Az IKT-eszközökkel kapcsolatos preferenciák és használatuk előrejelzése (Preferences and usage forecast of ICT tools)

A szerzők ebben a tanulmányukban az információs és kommunikációs technológiai (továbbiakban IKT) eszközök közül az asztali számítógépekkel (desktopok), laptopokkal (notebookok és netbookok), táblagépekkel és okostelefonokkal foglalkoznak. Az IKT-eszközök elterjedtségének vizsgálatánál meghatározó szerepet játszik a technológia jelenléte mellett a társadalom befogadóképessége. A technológia és társadalom kapcsolatát különböző módszerekkel és modellekkel mutatják be, melyek indokolják ezen eszközök növekvő használatának szükségességét. Ebben a tanulmányban a modellekből és a felmérésekből összeállított tényezők beépítésével és az általuk feldolgozott kérdőívek elemzése által kirajzolódnak minták és olyan összefüggések, amelyek magyarázatot adhatnak a különböző eszközhasználat okainak megértésére. _____ In their study the authors deal with the desktop computers (Desktop), laptops (notebooks and netbooks), smartphones and tablet machines among of information and communication technology (hereinafter referred to as ICT) tools. The capacity of society is one of the key elements in the examination of spread of ICT. The relationship between technology and society is presented with different methods and models that are justified by the need for increasing the use of these devices. In this paper such samples and correlations are emerged of the models and surveys, which may explain the reasons for understanding of the different tool use.

E-learning Skill and Use in EU Countries – A Statistical Analysis

The article investigates the division between member states of the European Union considering the aspect of their level of information and communication technology (ICT) development focusing on e-learning. With the help of discriminant analysis the countries are categorized into groups based on their ICT maturity and e-learning literacy level of development. Making a comparison with a benchmarking tool, the ITU (International Telecommunication Union)’s ICT Development Index (IDI) the results are confirmed partly correct. The article tries to find economical explanations for the re-grouping of the countries ranking. Finally the author examines the reliability of Hungary’s ranking results and the factors which may affect this divergence from the real picture.